Teljesen új alapra akarja helyezni az EU költségvetését Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az EU Bizottság a hagyományos támogatási programokat megszüntetné, hogy így nagyobb rugalmasságot és befolyást biztosítson magának. Az államok pénzt kapnának a reformokhoz. Csak a gazdák lélegezhetnek fel, írja a Frankfurter allgemeine Zeitung online változata, amely hozzájutott egy sor belső információhoz.

A többéves EU-költségvetés előterjesztése előtt talán még soha nem volt ekkora a feszültség. Állam- és kormányfők, országos miniszterek, polgármesterek, mezőgazdasági termelők, kutatók, vállalkozók – mindannyian várják az Európai Bizottság szerdai javaslatát. Mennyi pénzt és mire kell az EU-nak a szűkös költségvetési időkben 2028 és 2034 között költenie? Ez marad a központi kérdés. Ezúttal azonban ennél még többről van szó: az Európai Bizottság teljesen új alapokra kívánja helyezni a költségvetést. Ez nagyobb rugalmasságot biztosítana számára a költségvetési források felhasználásában – és mellékesen növelné a Bizottság befolyását és hatalmát.

Ez derül ki egy tucat belső tervezetből, amelyek az F.A.Z. rendelkezésére állnak, és amelyek az többéves költségvetésre vonatkozó egyes jogszabályjavaslatokat tartalmazzák. Ezek a költségvetés szerkezetére, az agrárpolitikára és a költségvetés finanszírozására vonatkoznak. Mindegyikükben közös, hogy nem tartalmaznak számadatokat. Az ilyen javaslatokban a számokat mindig csak az utolsó pillanatban illesztik be. Helyettük egy vagy több X szerepel. Ez azonban nem csökkenti a tervezetek jelentőségét.

A pénzügyi keret négy nagy tételre korlátozódik

A szokásosan hét évre szóló költségvetéssel az EU keretet szab az éves költségvetéseknek. Ezért beszélünk pénzügyi keretről is. Ezzel elkerülhető, hogy az EU-tagállamok és az Európai Parlament minden évben újra meg újra meg kelljen küzdeniük a költségvetésért. Ennek azonban az a hátránya, hogy a kiadásokat hosszú távra rögzítik. A Bizottság panaszkodik, hogy a jelenlegi pénzügyi keretben a források 90 százaléka már az elejétől fogva egyértelműen elkülönítve van. Ez megnehezíti a válságokra, például az ukrajnai háborúra való reagálást.

A Bizottság szerint ezért a következő pénzügyi keretnek teljesen újnak kell lennie: a regionális támogatásra, az agrárpolitikára és más politikai területekre vonatkozó részletes programoknak ugyanúgy meg kell szűnniük, mint az EU-költségvetés különböző alapjainak nagy részének. Ehelyett az adminisztráció mellett csak három nagy tétel maradhat: először is egy Brüsszel által kezelt versenyképességi alap; másodszor egy gyűjtőalap az EU különböző céljaira, az agrárpolitikától a regionális politikán és a szociálpolitikán át a fegyverkezés támogatásáig, és harmadszor egy globális alap az EU összes külpolitikai feladatára.

Az országok akkor kapnak pénzt a gyűjtőalapból, ha elérik a mérföldköveket
A középpontban a gyűjtőalap áll, amelyet a Bizottság csak „az alapnak” nevez. Az EU-Bizottság, amint arról a F.A.Z. már tavaly ősszel exkluzív riportjában beszámolt, a forrásait nemzeti támogatások formájában kívánja elosztani az EU-tagállamok között. Cserébe azoknak úgynevezett nemzeti és regionális partnerségi megállapodásokat kell kötniük az EU-Bizottsággal. Ezekben reformokat kell vállalniuk és célokat kell kitűzniük bizonyos politikai területeken. A tervezetben szereplő lehetséges célok listája hosszú: az energetikai átállástól az elérhető lakhatáson át a fegyverkezésig és a két klasszikus területig, az agrár- és kohéziós politikáig terjed.

A pénz akkor folyik be, ha konkrét, előre meghatározott úgynevezett mérföldkövek elérése. A modell a koronavírus-alap. Az előny nyilvánvaló: lehetővé teszi a Bizottság és az államok számára, hogy rugalmasan reagáljanak a váratlan kihívásokra, mivel a tervek módosíthatók. Az eddig 540 egyedi program esetében, amelyeket a nemzeti tervek váltanak fel, ez lehetetlen volt. Ehhez hozzátartozik, hogy a nemzeti források egynegyedét egyfajta válságpufferként egyelőre egyáltalán nem osztják szét. A hátrány, ahogyan az Európai Számvevőszék már régóta kifogásolja, hogy a források elosztása nehezebben ellenőrizhető.

A régiók is ellenállnak. Attól tartanak, hogy náluk csökkennek a támogatások. Az, hogy most nemzeti és regionális tervekről van szó, nem változtat azon, hogy ezeket a fővárosok Brüsszellel tárgyalják meg, mondják ott. Eddig a teljes költségvetés egyharmada volt fenntartva a kohéziós politikára.

Az EU továbbra is fix összeget fizet a mezőgazdasági termelőknek
A mezőgazdasági termelők, akik eddig szintén a költségvetés harmadát kapták, valószínűleg nagyrészt megmenekülnek ettől a veszélytől. Közvetlen kifizetéseikre, azaz a támogatásokra, a alapból egy fix – bár még „XXX” jelöléssel ellátott – minimális összeg van elkülönítve. Az államok azonban több mozgásteret kapnak a pénz elosztásában. A környezetvédelmi és éghajlati előírások kevésbé lesznek szigorúak. A vidéki térségek támogatása viszont a gyűjtőalapba kerül.

Ettől függetlenül a Bizottság a sokkal kisebb új versenyképességi alapba várhatóan 14 meglévő uniós alapot kíván összevonni. Ide tartozik például a Juncker-alapként ismert InvestEU, az innovációs alap vagy a Life környezetvédelmi alap. A Horizon kutatási program és az Erasmus csereprogram nem érintett. A bizottság a alapból négy területen kívánja támogatni a projekteket: mesterséges intelligencia és digitális technológiák, zöld technológiák, védelem és egészségügy.

A „Global Europe Fund” egyetlen külpolitikai eszközként számos programot fog össze és földrajzi régiók szerint csoportosít. Ez megkönnyítené a fejlesztési együttműködés alkalmazását az EU külpolitikájának eszközeként.

A kiadások a gazdasági teljesítmény 1,7 százalékát teszik ki
A 2028 és 2034 közötti költségvetés pénzügyi keretéről már most egy dolog biztos: a Bizottság valószínűleg nem fogja elégedettségének kifejezésére a kiadásokat a gazdasági teljesítmény 1 százalékára korlátozni, ahogy eddig tette. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke már az elmúlt hónapokban sem a 2021 és 2027 közötti EU-költségvetést vette alapul az új költségvetéshez, hanem a koronavírus-helyreállítási alapot is. Ezzel együtt a gazdasági teljesítmény 1,7 százalékát teszi ki. Inflációval kiigazítva ez 2,1 billió eurót jelentene.

A Bizottság úgy véli, hogy ezt jól meg tudja indokolni. Nemcsak az EU számos új feladatára, például a migrációra vagy a védelemre hivatkozik. Az EU-nak 2028-tól évente 25-30 milliárd eurót kell fordítania a koronavírus-alaphoz felvett adósságok törlesztésére. A költségvetést továbbra is nagyrészt az államok hozzájárulásai finanszírozzák. Új EU-adósságról nincs szó.

A Bizottság azonban egy sor új, úgynevezett saját forrást fog javasolni, amelyek közvetlenül a költségvetésbe kerülnek. Konkrétan három új bevételi forrást nevez meg: egy adót a nem újrahasznosított elektronikus hulladékra, egy fix részt a tagállamok által kivetett dohányadóból, valamint egy új adót az 50 millió euró feletti éves forgalmú vállalatokra. Ez minden, az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatra vonatkozna, tehát a harmadik országokból származó vállalatokra is. Az adó mértéke az éves forgalomtól függően lenne differenciált. A Bizottság ezzel szemben lemond a digitális adó bevezetéséről. Nem említi többé kifejezetten a 2021-ben javasolt, az EU költségvetés számára a globális minimális vállalati adóból származó részesedés beszedését sem. Az USA mindkét adót határozottan elutasítja.