Visszaszerezte történelmi tekintélyét a budapesti belváros: hetven év után ismét ott a legdrágább egy négyzetméter, ezért a lakáspiacon felértékelődtek a tetőszinten lévő, beépíthető „telkek”, a panorámás tetőterek. (A nyitó kép forrása: https://archzine.net)
Márciustól egyszerűbbé vált a tetőtér-beépítés, ami érezhető lendületet adott a budapest-belvárosi lakáspiacnak. A feloldott korlátozások után lehetőség nyílt a szinte teljesen beépített városrész lakásállományának bővítésére. A beépítetlen tetőtér értékesítése a társasházak lakóközösségeinek is előnyös lehet, hiszen a váratlan bevétel mellett még egy fejlesztő partnert is nyerhetnek vele.
A társasházak a leggyakrabban nem pusztán értékesítik a tetőszinten lévő „telket”; a beruházó a tetőtéri lakásépítési lehetőségért felújítja az épület gépészeti rendszerét, lépcsőházát, homlokzatát. Ezzel a megoldással sok, renoválásra szoruló épület újul meg úgy, hogy ez a lakóknak nem kerül pénzébe, egyúttal a már meglévő ingatlanok értéke is nő.
Az üres tetőterek beépítésének fellendülését segíti, hogy a belváros visszaszerezte történelmi tekintélyét. A II. világháború óta nem fordult elő, hogy a legmagasabb áron a pesti belváros lakásai keljenek el. Ezen a területen alig van szabad foghíj-telek, nagyon kevés a bontható épület vagy üres telekingatlan, ezért a lakásárak az egekbe szöktek: konkrétan négyzetméterenként egymillió forintnál is drágábbak a használt belvárosi lakások. Az új építésű tetőtéri otthonok nem csupán a belvárosi élet kínálta előnyök miatt, de páratlan panorámájuk okán is kelendőek.
Az Otthon Centrum ingatlanközvetítő hálózat szakembereinek tapasztalatai szerint az ilyen penthouse- (az átlagosnál kétszer-háromszor nagyobb területű, hatalmas teraszra nyíló) lakások fajlagos ára akár 5 százalékkal is meghaladhatja az új építésű lakásokét. Még úgy is, hogy ezek a tetőterek az átlagos lakásméretnél két-háromszor nagyobbak.
A belső kerületekben az átlagos, új építésű lakások 45–60 m2-esek, a penthouse-ok alapterülete azonban elérheti a 140-160 m2-t is, és ez méretkülönbség igaz a teraszokra is. Az V. kerületben az idei értékesítések négyzetméterenként 2-3 millió forint környékén mozogtak, a környező városrészekben, a VII., VIII. és IX. kerületekben 910 ezer forinttól indult az új építésű lakások ára. A tetőtéri lakások átlagára azonban ott is 4–5 százalékkal magasabb volt.
A használtlakás-piacon nem feltétlenül számít előnynek, ha az ingatlan a negyedik, ötödik szinten, vagy magasabban van. A legfelső lakások esetében gyakori, hogy pl. anyagfáradás vagy vihar miatt elmozdult tetőcserép beázást okoz, és egy eltömődött ereszcsatorna is kellemetlenkedhet. Ez hatványozottan igaz akkor, ha az épület nincs kellő módon karbantartva.
Az idei eladások azt mutatják, hogy még a legdrágább belvárosi területek között is van néhány százaléknyi árkülönbség: az V. kerületben 1,6 százalék, a XIII. kerületben 5 százalék, a VIII. kerületben akár 8 százalék a különbség a záró szinti lakások javára az átlagos négyzetméterár tekintetében. A különbséget a tetőtéri lakások panorámája, és persze az épület állapota is árnyalja, de ahol nincs lift, illetve megoldatlan a parkolás, az eleve értékcsökkentő tényező lehet.
