A TASZSZ orosz hírügynökség részletesen beszámolt az eddigiekhez képest bíztató fejleményről: Szijjártó Péter Kijevben reménykeltően nyilatkozott az ukrán–magyar konfliktus feloldásának lehetőségéről, amely az ukrán oktatási törvényben megfogalmazott kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos. Munkacsoportok létrehozásáról állapodott meg ukrán kollégájával.

Szijjártó arról adott tájékoztatást, hogy Dmitrij Kulebától ígéretet kapott a nyelvtörvény átértékelésére, amelynek céljából találkozik a helyi kisebbségekkel. Kuleba bízik abban, hogy ismét párbeszéd alakul ki a két ország között, s a maga részéről konstruktív hozzáállást ígért. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az érzelmek és az állandó gyanakvás nem vezet jóra. Forró szívvel, de hideg fejjel kell újraépíteni a jószomszédi viszonyt. A cikk részletesen ismerteti a két ország 2017-re visszanyúló konfliktusának fejezeteit.

A Парламентская газета, az orosz Parlamenti Újság arról számol be, hogy a föderációs tanács tegnapi ülésén ratifikálták Oroszország és a székhelyét Moszkvából Budapestre áthelyezett Nemzetközi Befektetési Bank közötti megállapodást, aminek lényege, hogy a bank, a tagországai és munkatársai a privilégiumok sorát élvezhetik, a pénzintézetnek nem lesz adózási kötelezettsége, feloldják esetében a korábbi korlátozásokat és vámtarifákat is. A kedvezmények a legnagyobb részvényhányaddal (46%) rendelkező Oroszországra, valamint Bulgáriára Vietnamra, Kubára, Mongóliára, Romániára, Szlovákira, Csehországra és természetesen Magyarországra vonatkoznak.

A brit Sun cikkéből kiérződik az a hangvétel, amire uniópárti brit történészek előre figyelmeztettek: megkezdődik az Európai Unió és a britek közti ádáz küzdelem, s persze jó alkalom kínálkozott Brüsszel szapulására a késve érkező vakcinaszállítmányok körüli elégedetlenség. Nevezetesen Magyarország, amelyik dühében – írja a Sun – háttérszerződéseket köt Oroszországgal és Kínával, megbontva ezzel ebben is a menetrend szerint haladó uniós oltóanyag-osztást, illetve a közösség egységét is. Az orosz oltóanyag eddig ismert tesztjei bíztatóak, noha az ismertté vált mellékhatások aggodalomra adnak okot, Putyinék talán idő előtt kezdték meg a tömeggyártását. A magyar hatóságok is – Brüsszelt mellőzve – egyoldalúan hagyták jóvá az ideiglenes engedélyét, akárcsak az Oxford-AstraZenecáét. Ursula von der Leyen nem is titkolta, hogy ezzel Magyarország káoszt okoz.  A flamandok napilapjában fel is vetődött a kérdés, hogy a belgák is kövessék esetleg Magyarország példáját? Hívják Putyint? Mert nekik úgy tűnik föl, Oroszországnak nagyobb a készlete, mint ami az unió rendelkezésére áll. Tegyük hozzá, hogy Németország 1,8 millió embert oltott be, a franciák 1 milliót, s nagy különbség nincs, ha azt vesszük, hogy hazánk 2 milliót rendelt Oroszországtól. A britek 6,8 millió embert oltottak be, és március végére elérik a 15 milliót.

Egyébként (olvasható a cikkben) egy virológus-szerint a britek már szeptemberben tudtak a Covid-19 mutációjáról, de elhallgatták. Mint ahogy a kínaiak is – akik 2019 telén nem jelezték azonnal a veszélyt. Egyre több helyen tüntetnek a bezártság miatt, Hollandiában például harmadik napja.

A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a brit Daily Mail Ian Baxtermegjelenés előtt álló könyve SS-tisztek által készített fotóiból mutat be párat: félelem és az zavarodottság tükröződik a magyar zsidók arcán, amikor megérkeztek a haláltáborba, illetve amikor hosszú, tömött sorokba állítva őket végzetükre várnak a gázkamrák előtt. Naponta 3300 magyar zsidó érkezett Auschwitzba 1944 májusában a halálszerelvényeken.

Téma – az AP tudósításának jóvoltából például az amerikai StarTribune-ben, hogy a Helsinki Bizottság javaslatára hagyta el Magyarországot a Frontex, az uniós határőrizeti szerv, mert – egyrészt nem teljesítette az Orbán-kormány az Európai Bíróság decemberi ítéletét, másrészt mivel

nem tudja Magyarországot megállítani abban, hogy Szerbiába jogorvoslat nélkül visszaküldjék a menekülteket, bűntársnak is vélhetik. Márpedig a Frontex ezt el akarja kerülni.