A Politico megkeresésére nem reagált a magyar külügyminisztérium, amikor a szerkesztőség munkatársa arról érdeklődött, hogy mivel zárult az ukrán nagykövet és a külügyi illetékes találkozója, miután Ljubov Nepopot berendelték a tárcához raportra. Az ukrán nagykövet asszonyon kérte számon a magyar külügy Volodimir Zelenszkij kijelentéseit, aki kérdőre vonta Orbán Viktort: miért nem foglal állást egyértelműen az oroszok vagy az ukránok mellett. Az ukrán elnök azt is sérelmezi, hogy nem engedi át területén a magyar kormány az Ukrajnának szánt nyugati fegyvereket, illetve egyéb humanitárius segélyeket.

A francia köztelevízió, a TV5 beszámolt a magyarországi média állapotáról, mindenekelőtt arról, hogyan vált a közszolgálati sajtó, rádió, tévé, hírszolgálati ügynökség a kormány szócsövévé, továbbá arról, hogy miként tömörítettek magántulajdonú cégeket a KESMA-ba. Interjút készítettek az Átlátszó, a Klubrádió és a Partizán stúdiójából. Arató András, a Klubrádió igazgatósági elnöke mutatta be a tv-nek a rádiót, elmondván a többi között, hogy mintegy nyolcvanan dolgoznak a szerkesztőségben, illetve arról beszélt, hogy a Fidesz-kormánynak a független média ellen indított háborújában első számú eszköze az a gazdasági támadás volt, aminek áldozatául esett a független sajtó nagyrésze: vagy tönkrementek a szerkesztőségek, vagy könnyű prédaként Fidesz-közeli tulajdonosok ölébe hullottak.

A kínai tulajdonú, angol nyelvű CGTN Budapestről keltezett tudósításának témája a jogállami normák megsértése miatt eljárás megindítása Magyarország ellen. Ír az uniós képviselők és egyre több elemző véleményéről – miként azt Gwendoline Debros-Corfield magyar raportőr is elmondott a választást értékelő sajtótájékoztatóján –, hogy ha az emberek így szavaztak, akkor az annyi. Ilyennek kell elfogadni Magyarországot. De azt is megkérdi: elfogadható-e az, semmit téve ellene, hogy vannak, akik téves információkat terjesztenek az Európai Unióról és közben visszaélnek hatalmukkal az uniós pénzek elköltésekor? Az elemzés szerint sejthető, hogy Orbán az oroszok elleni szankcióknál élhet vétójogával, miután Putyin volt az első, aki gratulált ötödik győzelméhez.

Az oroszok megítélése miatt elhidegülő lengyel viszony kapcsán Enyedi Zsolt, a CEU volt rektorhelyettese úgy véli, Magyarország még jobban elszigetelődik az uniós csúcsokon, aminek számos jelét már eddig is láthattuk. Orbán a sarokba manőverezte magát, valamilyen új stratégiát kellene kitalálnia, de nemigen látszik, miként tudna onnan kivergődni. Hozzátette: minden választás után még durvább autokrata vált belőle, úgyhogy minden bizonnyal még élesebb konfliktusokat fog generálni az Unióval.

Denis McShane, brit volt EU-ügyi miniszter írt véleménycikket az inews londoni székhelyű portálon arról, hogy ideje elgondolkodni azon, Orbánnak talán tágasabb az Európai Unión kívül Mert nyomon követhető a brexithez hasonló folyamat elindulása az Orbán-kormányban. Ír arról, hogy Európában a legyorsabban zsugorodó ország a népességszámot tekintve, parlamentje viszont nagyobb a Westminsternél, a brit törvényhozásnál. Ír Angela Merkelről, aki gyakorlatilag mindvégig védte Orbánt, s neki köszönhetően is lett olyannyira felvágva Orbán nyelve. Ugyanakkor félő, hogy Orbánt épp a nyugatról érkező sorozatos támadások megerősítik, és még keményebbé teszik. Receptet, sajnos, nem ad a szerző Orbán kezelésére.

Az EU-n belül ismét várható, kiéleződő konfliktus árnyát máris megfestette Orbán, hisz’ szembe megy a többi tagállammal. A szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy ő bizony (értsd: Magyarország!) hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért, aminek világos olvasata: hogy támogatja a putyini háborút, amit a többi között az ásványkincsek kereskedelméből finanszíroz az orosz elnök. Erről a hírről nagyon sok beszámolót találtunk, így az Euractivét is.

Orbán ismét győzött, mert manipulálta a választást – írja a The Washington Post hasábjain Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogásza. Szerinte Orbán ezzel a fölényes győzelemmel megint átírhatja az alkotmányt úgy, hogy ő a törvények felett állhasson. Minek köszönhetően alakultak így a dolgok? Három már világosan körvonalazódik: a manipulált választási folyamatnak, az orosz háborús retorikának és az autokratákat jellemző csalásnak. Ez utóbbinak köszönhetően értendő, hogy a kormányzati pozíciónak köszönhetően a kampányban elmosódott a határ a Fidesz, mint párt és a kormány között. Orbán a pénzosztogatással is kijátszotta a szavazókat, de még a választás napján – véli Kim Lane Scheppele. Egyeseket pénzzel biztattak a Fidesz-re szavazásra; másoknak kitöltött szavazólapot adtak a kezébe, megint másokat meg utaztattak, miután a láncszavazás is bevett szokás Magyarországon.

A magyar ügyeket kiválóan ismerő elemző végül megállapítja: a választás sem szabad, sem tisztességes nem volt, ezért aztán nem is kell meglepődni az eredményen. A cikkben kétszer is szerepel: Magyarország nem demokrácia.

Orbánt meg kell állítania az EU-nak – mondja Katarina Barley. – A kormány csak nehezen fog kikászálódni a gazdasági bajokból, amelyek előidézésében igencsak ludas – kezdődik a helyben.hu nemzetközi sajtószemléje.

Der Spiegel Az Európai Bizottság 12 éve csak ül és nézi, amint Orbán Viktor szalámitaktikával felszámolja a demokráciát, ami nagy szégyen, mert a folyamatot meg lehetett volna állítani, de még most sem késő, mivel a kormányfő ellen a pénz a leghatásosabb fegyver – nyilatkozott Katarina Barley, az unió parlamentjének alelnöke.

A német szociáldemokrata politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar vezető az EU ellensége, emellett összeállt Putyinnal. Akadályozza az együttműködés kibővítését a földrészen, és az újabb siker birtokában előreláthatólag még inkább száműzi országából a demokratikus jogokat.

Az interjúalany Brüsszel szemére veti, hogy az kivárt a jogállami mechanizmus beindításával. Így ugyanis Orbán mondhatja, hogy Európa csupán azért lép, mert elégedetlen a választás kimenetelével, jóllehet őt a polgárok nagy tömege támogatta. Ám a feltételek egyértelműen a Fidesznek kedveztek, ezért haladéktalanul cselekedni kell, különben elesnek a magyar demokrácia utolsó állásai is. Ehhez persze az is kellene, hogy a német befektetők ne alkudjanak meg az orbáni rendszerrel – a haszon fejében.

Emellett a példa könnyen ragadós lehet, úgyhogy a lehetőséges utánzók számára tisztázni kell: nem nyúlhatnak a jogállami normákhoz.

Neue Zürcher Zeitung Az unió és a gazdaság helyzete is feladja a leckét Orbán Viktornak, ily módon nem ücsöröghet a babérokon a választási diadal után. Az EU forrásokat tart vissza, miközben visszaüt a kampányidőszakban tapasztalt nyakló nélküli osztogatás. Ennek az árát a lakosság fizeti meg, noha az utóbbi időszakban a magyarok jóformán elugrani nem tudtak a rájuk zúduló, ilyen-olyan jogcímen érkező támogatások elől.

Úgy látszott, hogy a hatalom jó eszközt talált az infláció feltartóztatására, ám ez most visszaüt, mert fel kell oldani a rögzített árakat, noha az árszint emelkedése egyáltalán nem átmeneti jelenség. Alkatrész híján baj van a húzóágazatnak számító autóiparral, ami kihat az exportra és rontja a költségvetés bevételi oldalát. A jelzálogkölcsönök befagyasztásának is lassan vége, el kell dönteni, hogy kit terheljenek a kamatsokk következményei: a hiteleseket vagy a bankokat.

Brüsszel egyelőre nem ad egy centet sem a gazdaságélénkítő alapból, ellenben már megtette az első lépést, hogy milliárdokat vonjon meg a jogállami eljárás eredményeként. De hát Orbán körül kegyencrendszer jött létre, amit Mészáros és Tiborcz fémjelez. Így lehet, hogy vasárnap olyan győzelmet zsebelt be a Fidesz, amelyre rámegy az uralma.

The Week A Nagy-Britanniában és Amerikában megjelenő hetilap úgy ítéli meg, hogy fontos tanulságokkal szolgál a magyar választás az amerikai Demokrata Párt számára: kiderült, hogy Orbán azért nyert, mert a többség rá voksolt. Ettől persze tény, hogy a fejlett demokráciák szemszögéből förtelmes a Fidesz által kialakított politikai rezsim, sok köze nincs a liberalizmushoz.

Ám a demokratikus felhatalmazást nemigen lehet kétségbe vonni, akkora fölényt ért el a szavazófülkékben. Méghozzá majdnem 70%-os részvétel mellett és a sok megfigyelő miatt nem lehet kétséges a szavazás tisztasága sem. De leginkább az bizonyítja, hogy az erőpróba szabad, továbbá legalább valamennyire tisztességes volt, hogy Orbán tarolt vidéken. Márpedig ott már 2012 előtt erősnek számított, és az évek során egyre csak növelte befolyását. Azaz a városiakat leszámítva őt akarja a nép többsége.

Éppen ez az, amit ajánlatos belátniuk az amerikai kormánypárt híveinek: Trump lehet akármilyen, de egyáltalán nem kizárt, hogy vissza tud térni sportszerű küzdelemben. Úgyhogy a demokratáknak tanácsos kiépíteni a vidéki hadállásaikat.

Euobserver Hegedűs Dániel azt várja, hogy az elsöprő választási siker lovat ad Orbán Viktor alá, így továbbra is csak minimálisan lesz hajlandó támogatni ugyan az EU és a NATO erőfeszítéseit, ám ennek fejében minden eddiginél vaskosabb számlát nyújt be. A Német Marshall-alap elemzője szerint a kormányfő a jövőben is egy fenékkel akar két lovat megülni, azaz a külpolitikában kötéltáncot ad elő a Nyugat és a Kelet között, miközben elsősorban a tekintélyelvű Oroszországot és Kínát fedi.

Ugyanakkor nem lehet abban bízni, hogy ezután beállna Kijev mögé és szóvá tenné az orosz politikát. Egy ilyen húzást nehezen tudna eladni saját szavazóinak. Ellenben kitart amellett, hogy szó sem lehet az energiabojkottról, illetve arról, hogy a NATO fegyveres segítséget adjon Ukrajnának. Ám ha politikai eszközökkel sikerülne véget vetni a viszálynak, a legelsők között állítaná vissza a korábbi együttműködést a Kremllel.

Ez esetben felújulhat a partnerség a V4-es keretekben is, miután Kaczynski már megpendítette, hogy az orosz vita nem befolyásolja a két ország szövetségét az unió jogállamvédő erőfeszítései ellen.

The New York Times A világlap vendégkommentárra kérte fel Bíró-Nagy Andrást, a Policy Solutions kutatóközpont igazgatóját, aki úgy kezdi az írását, hogy Orbán uralma megingathatatlan. Csak éppen nem tisztességes választással tudta megőrizni hatalmát, hiszen a körülmények erősen a Fidesznek kedveztek. Vonatkozik ez a jogi keretekre, a sajtófölényre és arra, hogy a Fidesz jóformán szabadon költött kampánycélokra az állami költségvetésből.

No, meg arra, hogy a gazdaság helyzetével nem törődve, a miniszterelnök fedezet nélkül juttatott pénzt boldog-boldogtalannak. Vidéken erősebb, mint valaha, ő szabta meg választási hadjárat központi témáit és perdöntő volt, hogy el tudta hitetni sokakkal: nélküle Magyarország belekeveredik a háborúba.

Nála változik, hogy éppen kivel harcol, de a szavazás megmutatta, hogy az ország milyen mértékben megosztott, illetve ketté szakad földrajzi értelemben, de úgy is, hogy a Fideszt a kevésbé tanult, idősebb vidékiek pártolják, a képzettebb, városi rétegeknek viszont az ellenzék a rokonszenves.

Ám most Orbán törheti fejét, mert sötét felhők gyülekeznek a gazdaságban, ezt már a kormány is beismeri. Ugyanakkor látnivaló, hogy semmi pozitív eredménye nem volt a keleti nyitásnak, és az ukrán viszályban elfoglalt álláspont csak tovább rombolja a politikus tekintélyét a világban. Nem lesz könnyű kikeverednie a zsákutcából.