Keleten a helyzet változatlan – címmel írt véleménycikket a Klubrádió elnöke a Süddeutsche Zeitung hasábjain. Arató András tollából olvashatjuk, a független Klubrádió sorsa kitűnően példázza az „illiberális demokrácia” természetét, például abban is, hogy a kormányzó párt, a Fidesz és a vele szövetséges kamupárt, a KDNP döntő mértékben uralja az összes médiatípust. Megállapítja: noha a választás napján valószínűleg nem követtek el csalásokat, de a hazugságra épülő kampány sikerrel járt.

Azt hazudták, hogy az ellenzék háborúba küldené a fiainkat, s a propaganda nem maradt hatástalan. Az Orbán-rendszer egyik alapvető eleme az állandó ellenséggyártás. Sorosnak, mint minden rossz origójának folyamatos emlegetése a zsidó szó használata nélkül elégíti ki az antiszemitizmus iránt soha meg nem szűnt igényt. Arató megosztja aggályát, aligha lesz rendszerszintű változás, még ha a Fidesz-kormány végre hajtaná is az Európai Bíróság esetleges verdiktjét, miután utóbbi bizonyítaná is az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásait, ami például a Klubrádiót is érinti. Az ügyészség, a bíróságok és az állam más szervei továbbra is közvetlen politikai befolyás alatt maradnának.
Kérdés az is, milyen garanciákat követel meg a jogállam helyreállításához, a rendszert átszövő korrupció felszámolásához az Európai Unió, mielőtt az európai adófizetők pénzét az Orbán-kormány rendelkezésére bocsájtja.
Végül: a Klubrádióra vonatkozó részből megtudjuk, a jogtalanul elvett frekvenciát ideiglenes jelleggel, pályázat nélkül elnyerve és törvényi előírásokat megszegve a kormány számára kedves műsorszolgáltató használja. Időközben kiírta ugyan az egypárti médiatanács a pályázatot, ami 1 (egy!)pontos különbséggel nem a Klubrádió javára dőlt el egy olyan szempont alapján, amelyik sem törvényben, sem a pályázati kiírásban nem szerepel.
Az Orbán-kormány hatalomra kerülése, 2010 óta 50%-ot veszített értékéből a forint az euróhoz képest, a zloty 23 százalékot, és az orosz–ukrán háború óta a helyzet tovább súlyosbodik – írja a Reuters legfrissebb elemzésében. Ám, ha mindez nem lenne elég, még ott van kockázati tényezőnek a visszatartott uniós alapok sora, amikhez a jogállami normasértések és egyéb kötelezettségszegési eljárások miatt nem juthat hozzá az Orbán-kormány mindaddig, amíg a szükséges feltételeket nem teljesíti. Az eurózónához történő csatlakozás még a láthatáron sincs, így egyre több magyar állampolgár, illetve multicég keresi annak a lehetőségét, hogyan tudja áthidalni a pénzügyi nehézségeket. Egyrészt egyre több vállalkozás – főképp az IT-szektorban – a szerződéses kifizetéseket forintról euróra váltotta a múlt 3-4 hónapban, illetve havonta extra juttatásokkal igyekszik kompenzálni az szerződő feleket. Ehhez is igazodva döntött a kormány szombaton arról, hogy a cégek euróban és dollárban is fizethetik adójukat. Az ingatlanpiacon megháromszorozódott az euró-elszámolású kereskedelem; hasonló a helyzet, például, a bútorpiacon is, miután a napi árfolyammozgás szinte követhetetlen.
Magyarország rasszista és teljhatalmú urát imádják az amerikaiak – írja szerkesztőségi véleménycikkben a The Washington Post. Noha hazánk GDP-je Kansas államénál kisebb, lakossága pedig Michigannél, mégis az amerikai jobboldali populisták első számú példaképe lett a magyar autokrata vezető. Miközben az európai kormány- és államfők mellőzik és nagy ívben elkerülik Orbánt, Amerika konzervatívjai tárt karokkal várják augusztus 4-én Dallasban, a CPAC aktivista-/propagandarendezvényén. Rá se rántanak retrográd és rasszista retorikájára, arra, hogy bírálta az Egyesült Államokat az oroszok ellen bevezetett szankciók miatt, viccelődött a náci gázkamrák kifejezéssel és a kevert fajú lakosság terminológiát pedig a náci ideológiából vette kölcsön.
Igaz, jegyezi meg a szerkesztőségi cikk, ma a CPAC alapvetően Donald Trump partizánjaiból áll, akik maguk is szélsőségesek lévén veszélyes konspirációs elméleteket hirdetnek. Miután Orbán ideológiája az amerikai értékek antitézise, a dallasi rendezvényre történő meghívást azonnal vissza kellene vonni. Ám minden jel szerint ez nem történik meg, sőt, ujjongva fogadják majd amerikai hívei.
Az uniós parlament pártvezetői (Conference of Presidents of the EU Parliament) egyre élesebben elítélik Orbán tusványosi kevertfaj-elméletét, amit egyértelműen náci propagandának tartanak – erről ír a Deutsche Welle a dpa német és az AFP francia hírügynökség tudósításai alapján. Elfogadhatatlan, mert tagadja az alapokmányban lefektetett uniós értékeket, s ennek nincs helye a mi társadalmunkban – fogalmaznak. Az Európai Bizottságot, valamint a Tanácsot pedig arra szólították fel szombati közleményükben, hogy a lehető leghatározottabban utasítsák el az orbáni nézeteket. Erre egyelőre csak a szlovák aktuality.sk portálnak adott interjúban reagált Ursula von der Leyen, aki hasonló véleményen van, és tiltakozik a rasszizmus ellen.
Miután a román külügyminiszter, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság is elítélte Orbán elméletét, Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő közölte: a kormányfőt mindenki félreértelmezi, és sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a rasszista kinyilatkoztatásnak, mint amilyen súllyal az szerepelt a beszédben.
(muosz.hu) Der Spiegel Hipermozgásba kezdtek a jegybankok, hogy megfékezzék az inflációt, ezen belül is kitűnnek a feltörekvő gazdaságok, így Magyarország, ahol a jegybank egymás után immár 15. alkalommal emelte az irányadó kamatlábat. A szint egy év alatt több mint 10%-kal lett magasabb, miközben megrendült Orbán Viktor állampopulista gazdasági modellje. Szerepet játszott ebben a viszály Oroszországgal, a szűkös energiahelyzet, valamint az akadozó nemzetközi szállítóláncolat.
A forint veszít értékéből, a befektetők szép lassan kétségbe vonják a magyar kormány fizetőképességét, ami tükröződik az állampapírok növekvő hozamában.
Példátlan, hogy egyszerre szinte mindenütt ilyen pénzpolitikai szigorítás megy végbe a világban; a következmények azonban fájdalmasak lehetnek. Mert a központi bankoknak minden körülmények között higgadtnak kell lenniük, ám most pánikroham vesz rajtuk erőt. És minél jobban vágtatnak az árak, annál hevesebbek a reakciók. Az Magyar Nemzeti Bank például legutóbb egy egész százalékot tett rá, vagyis a mérték mind nagyobb, de a közvetlen hatások még hagynak maguk után kívánnivalót.
Az IMF szerint a tét, hogy az összehangolatlan lépések folytán általános recesszió következik be. Viszont az is igaz, hogy késlekedés esetén csak még nagyobbak lennének a gondok. Ennélfogva ki kell tartani a jelenlegi irányvonal mellett, mindaddig, amíg nem sikerül megzabolázni az inflációt.
Die Welt Egy vezető vatikáni tisztségviselő, Ludwig Müller úgy látja, hogy Hitlernek és Sztálinnak nem volt lelkiismerete, a mostani orosz elnök viszont a Krisztust szolgáló egyházban hányja a keresztet. Müller bíboros Regensburg érseke volt, majd Benedek pápa nevezte ki a katolikus tanítás fölött őrködő római hitkongregáció élére. Egy éve pedig az egyházi állam legfelső bíróságának tagja.
Most azt mondta, hogy keresztényként Putyin különleges bűnt vesz magára a háborús bűncselekmények miatt. Ily módon vétkezik a kereszténységben. Mert Ukrajna megtámadását nem lehet semmivel sem igazolni. Az orosz politikus szörnyű cselekedetekért felelős, az áldozatok ártatlan gyerekek, nők és férfiak.
És nagyon lehangoló, hogy egy valaki, Putyin kirobbanthat egy ilyen háborút, amely ezer és ezer emberéletet követel. Ösztönei hatalmi játékot diktálnak neki, az érzésvilága olyan, mint egy szexuális bűnözőé. Élvezi, hogy folyamatosan izgalomban tartja a világot, hogy beveti a hadsereget, és ki-bekapcsolja a gázt.
Szoros kapcsolatban áll az orosz ortodox egyházzal, amely cserében támogatja a Kreml politikáját. De lehet, hogy Putyin hite csupán homlokzat, amelyet hatalmi megfontolásokból tesz a kirakatba. Ám tetteiért mindenképpen felelnie kell az Úr színe előtt.
The Times Putyin uralma a végstádiumba lép, lehetetlen vele megegyezni, ezért a politikus most a legveszedelmesebb. Erre figyelmeztet Mark Galeotti professzor, a nemzetközi bűnügyek, illetve az orosz biztonság szakértője, a Mayak Intelligence tanácsadó cég igazgatója. Úgy véli: az elnököt egy latorállam zsarnokaként a környezetében egy-két ember befolyásolja. Így Nyikolaj Patrusev, a nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek harcias paranoiája kihat az elnök világképére, miszerint a nemzetközi porondon a „Kaparj, kurta!”-elv érvényesül.
Petrusev őrülete ott mutatkozik meg, hogy szerinte az angolszász hatalmak évszázadok után is diktálni akarnak a többi államnak, lábbal tipornak azok jogain. Továbbá, hogy az oroszok háborúban állnak a Nyugattal. Putyin elnök pedig hozzálátott, hogy egyetlen hadigépezetté alakítsa át országát. Mindent az Ukrajna elleni támadásnak rendel alá. Ám ha Kijev vissza tudja foglalni Herszont, az nagy győzelem lesz számára. Csakhogy ez azzal fenyeget, hogy Moszkva még inkább elmélyíti a viszályt, bár a nukleáris opció a jelek szerint egyelőre lekerült az asztalról.
Az eddiginél súlyosabb támadásokat intézhet a civilek ellen és fenyegetheti az északi ukrán határt. Ezzel párhuzamosan teljesen elzárhatja a nyugatra irányuló gázszállításokat, tűz alá veheti az utánpótlási útvonalakat és megpróbálhatja közvetlenül destabilizálni a demokratikus államokat. Mert egyszerre veszíthet sokat és keveset. Előbbi azt jelenti, hogy vereség esetén elmozdíthatják állásából és akkor ő lesz a bűnös mindenért. Utóbbin pedig azt kell érteni, hogy már nem bízik a békés egymás mellett élésben, a kapcsolatok újrarendezésében.
Kívülről megbuktatni azonban nem szabad, mert csak egy fiatalabb, egészségesebb és még dühödtebb utód jön. Ám ettől még lehet támogatni a belső ellenzéket. De azt mindenképpen látni kell, hogy a háború ilyen-olyan formában még éveken át folytatódni fog. Mert amíg Putyin a Kreml ura, addig geopolitika gerillát alakít és még sok kárt tud okozni.
A The Washington Post vezércikke megállapítja, hogy újból sötét napok köszöntöttek Oroszországra, a bebörtönzött ellenzékiek a képtelenség végtelenségével néznek szembe. A titkosszolgálat megint olyan kulcsszerepet tölt be, mint egykor az NKVD, a félelmetes és kegyetlen szovjet állambiztonsági hatóság. Önkényesen csuk be embereket, amiért bírálni merik Putyin barbár háborúját.
A legkirívóbb példa, hogy még áprilisban letartóztatták Vlagyimir Kara-Murzát, a The Washington Post kommentátorát. Az volt ellene az álságos vád, hogy nem engedelmeskedett a rendőrségnek. Majd ebből az lett hivatalosan, hogy tudatosan álhíreket terjesztett az orosz hadseregről (háborúnak nevezte a háborút – a szerk. megj.). Most pedig újabb eljárás készül ellene, formálisan azért, mivel részt vett egy olyan civil szervezet munkájában, amelyet a hatóságok nemkívánatosnak tartanak.
Az ügyészség kénye-kedve szerint emel vádat, ezt megtapasztalta Alekszej Navalnij, az ellenzék legismertebb személyisége, és rajta kívül sokan mások is. Az FSZB, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat mindenütt jelen van. Odahaza, a külpolitikában, a fegyveres erőknél. Ily módon tevékenysége már a sztálini időkre, az 1930-as évek nagy tisztogatásaira emlékeztet.
A „különleges katonai műveletek” jó öt hónapja kezdődtek, azóta több mint 16 ezer embert vettek őrizetbe, mert állást foglaltak a háború ellen. Nehéz időket élnek át az oroszok.