A hitoktatók már a pénzüknél vannak: Orbánék 61 000 Ft-tal emelik a bérüket

Miközben a pedagógusok, valamint a velük szolidáris diákok és szülők folyamatosan tüntetnek az oktatás körülményeinek javításáért, valamint, nem mellesleg, a normális megélhetést biztosító pedagógusfizetésekért, vannak tanárok, akik „tanárabbak” a többieknél, legalábbis abban az értelemben, hogy már nem kell várniuk a bérek rendezésére. (Hittanóra valahol Magyarországon az 1950-es évek végén; foto: mtva-archívum.)

Csütörtökön jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint 2023 januárjától a hitoktatóknak havonta 61 ezer forint bérkiegészítést ad – ez a pénz az állami és nemzetiségi iskolákban tanító hittantanároknak is jár.

Az érintett oktatóknak tehát nem kell azért szorítaniuk, hogy Orbán Viktor kormánya a jogállamisági aggályok ellenére is hozzájuthasson az uniós adófizetőktől érkező ezermilliókhoz, nekik már most is jut a jóból. A kormány, de talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy Orbán Viktor, fontosabbnak tartja a hittant oktató tanárok anyagi megbecsülését, mint azokét, akik matematikát, kémiát, netán magyar nyelvet és irodalmat tanítanak a diákoknak.

Már hónapokkal ezelőtt volt jele annak, hogy a miniszterelnöknél mi a prioritás: augusztusban Orbán Viktor jóváhagyta, hogy az idén az eredetileg tervezettnél csaknem kétszer annyi pénzt költhessen a belügyminisztérium hit- és erkölcstan-oktatásra. A miniszterelnök által jóváhagyott költségvetés erre a területre eredetileg 6580 millió forintot szánt, ami a mostani módosítás értelmében még további, legfeljebb 6460 millió forinttal növelhető, vagyis Orbán gyakorlatilag megduplázta az erre elkölthető összeget.

Persze, mindez nem ma kezdődött. Lázár János – még kancelláriaminiszterként – 2016 novemberében, a mezőtúri református kollégium felújított könyvtárának átadásakor arról beszélt, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények, az oktatásnak pedig az a legfőbb célja, hogy jó keresztényt és jó magyart neveljen a gyerekekből. Az azóta néhány éves vidéki száműzetéséből diadalmasan visszatérő Lázár megállapítása csak részben felel meg a valóságnak. Az egyházi iskolák valóban fontos szereplői az oktatásnak, de nem a legfontosabbak. Hogy egy iskola mennyire fontos szereplője az oktatásnak, nem attól függ, hogy ki állja a tanárok a fizetését, már csak azért sem, mert végső soron az egyháziak és a világiak is az államtól, azaz, az adófizető magyar emberektől kapják.

Az oktatásnak pedig – lehet, hogy ez egyeseket elszomorít – nem az a legfőbb célja, hogy jó keresztényt és jó magyart neveljen a gyerekekből, hanem az, hogy hozzásegítse őket ahhoz, hogy boldog és sikeres felnőttek legyenek. Korszerű, versenyképes tudást adjon nekik, megtanítsa őket olyan ismeretekre és készségekre, amelyek későbbi életükben fontosak és hasznosak lehetnek a számukra. Matematikára, fizikára, biológiára és történelemre, adott esetben a magyar irodalom szeretetére és a magyar nyelv helyes használatára oktassa a tanulókat. Ha pedig egy ily módon pallérozódott fiatal úgy dönt, hogy ő jó magyar és jó keresztény kíván lenni, akkor úgyis az lesz.

Függetlenül attól, hogy Orbán Viktor, Lázár János, vagy valamelyik, náluk alacsonyabb beosztásban lévő félisten mit gondol arról, hogy ki a jó magyar, és ki a jó keresztény.