Jogerősen pert veszített a TV2 Tények című műsora Jakab Péterrel, a Jobbik elnökével szemben. A Fővárosi Ítélőtábla azért kötelezte helyreigazításra a hírműsort, mert valótlanul állította, hogy Jakabnak ingatlanbirodalma van Kelenföldön. A Tények állításával szemben, ugyanis nincs neki ingatlanbirodalma, ha csak azt nem nevezzük annak, hogy a rokonainak van egy-egy, hitelből vásárolt panellakásuk. A TV2 vezérigazgatója szürreális magyarázatot adott arra, hogy időnként a valótlan állításaik helyreigazítására kötelezi őket a bíróság. (A nyitó kép forrása: Bagsites magazin.)

„Az érthetetlen okból Tényeknek nevezett műsorban pár hónappal ezelőtt azt találták ki, hogy ingatlanbirodalmam van Kelenföldön, mert a rokonaim nem a híd alatt élnek, hanem egy-egy, hitelből vásárolt panellakásban. Beszámolhattak volna mondjuk Orbán milliárdokból épülő hatvanpusztai majorságáról is, de nekik a panel szúrta a szemüket.” – Ez Jakab Péter véleménye az ügyről, és tényleg nem írnánk róla, mert ez a mostani csupán egy a kormányhoz közeli sajtó sok hazugsága közül, de a bíróság által elmarasztalt csatorna vezérigazgatójának nyilatkozata új megvilágításba helyezi mindazt, amit idáig a sajtószabadságról, és úgy általában a média működéséről gondoltunk.

Pavel Stanchev, a TV2 vezérigazgatója ugyanis nemrégiben a Fideszhez közeli Mandinernek adott interjújában azt mondta, szerinte normális, hogy a Tények sajtópereket veszít, merthogy ez a sajtószabadság része.

„Huszonöt éve vagyok a tévés szakmában, és megtanultam, hogy a média működésének, illetve a sajtószabadságnak természetes részét képezik a helyreigazítások és a sajtóperek, ezek minden médiumnál előfordulhatnak. Követjük és betartjuk a törvényeket, van, amikor nyerünk, van, amikor veszítünk a bíróságon. Ez teljesen normális” – közölte Stanchev vezérigazgató a Mandineren keresztül a nyilvánossággal.

Vitatkoznánk a vezérigazgatóval. Nem a helyreigazítás egy sajtóper kiindulópontja, hanem az, ha egy sajtótermék – jelen esetben a TV2 Tényeknek nevezett, nyomokban tényeket is tartalmazó műsora – valótlanságokat állít. Le akar járatni valakit, többnyire megbízóinak politikai ellenlábasát, ezért olyat állít róla, amit az illető nem követett el. Magyarul: hazudik, többnyire tudatosan, mert maga is tisztában van azzal, hogy nem mond igazat. De azt is tudja, hogy az eredeti hír mindig nagyobbat szól, mint a hónapokkal, esetleg évekkel később közölt helyreigazítás.

A TV2 vezérigazgatója tehát normálisnak tartja, ha időnként sajtópereket veszítenek. Nem azért veszítik el ezeket a pereket, mert az ellenfél fifikásabb, mint ők, jobb ügyvédje van, mint nekik, hanem egyszerűen azért, mert a bíróság előtt bebizonyosodik, hogy hazudtak. Ez persze nem baj, sőt, így természetes, mert – legalábbis a vezérigazgató szerint – a hazugság a sajtószabadság része és a média így működik.

Mindezt nem az ujjából szopta Pavel Stanchev, 25 év sajtóban eltöltött év tapasztalata mondatta ki vele ezt. Szerinte minden médiumnál előfordulhatnak helyreigazítások és sajtóperek, a vezérigazgató úr egyedül azt felejtette el hozzátenni, hogy más, amikor egy újságíró téved, netán felületes – ez sem mentség, legföljebb magyarázat – és megint más az a gyakorlat, amikor valaki előre megfontolt szándékkal hazudik.

Közeledik március 15., ami nem csupán a magyar szabadságharc és forradalom évfordulója, de a sajtószabadság napja is egyben. Ilyenkor a haza bölcsét, Deák Ferencet szokás idézni, aki nem azt mondta, amit Arany János írt Vojtina ars poétikája című versében: „költő, hazudj, de rajt ne fogjanak”, hanem azt, hogy „ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.”