Nem szolgálja a magyarok érdekeit az, amit Orbán Viktor képvisel az Európai Unióban országa nevében, ráadásul egyedül az összes tagország közül. Az sem, ahogy az orosz–ukrán háború ellenére még tovább mélyíti kapcsolatait Putyinnal és Kínával is – mondta el a Klubrádiónak Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, Angela Merkel volt igazságügyi minisztere. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is úgy látja, hogy miután nem teljesülnek a jogállami feltételek Magyarországon, pénz sem érkezik az Orbán-kormány kasszájába.
A március végi határidőt még decemberben jelölték ki Brüsszelben a jogállami normasértést elkövető magyar kormány számára, amikorra fel kell mutatnia a beígért törvények életbe léptetését a jogállam visszaállítására Magyarországon.
– Hogyan állnak az ügyeink ebben a pillanatban? – kérdem dr. Katarina Barleytól, az Európai Parlament alelnökétől, aki ezt megelőzően Angela Merkel negyedik kormányában igazságügyi miniszter volt, még előtte családügyi miniszter, 2013-tól pedig a Bundestag tagja.
– Először is kijelenthetem, hogy amit mindig is mondtunk az Európai Parlamentben, miszerint az Orbán-kormányra pénzügyi nyomást kell gyakorolni – az működni látszik. Legalábbis látszik valamiféle előrehaladás abba az irányba, amit az Európai Bizottság elvárásként kitűzött. Ezzel egyidőben azt is látjuk, hogy Orbán Viktornak nem érdeke a hatalommegosztás, az, hogy a demokratikus oldal szerephez jusson. Az, hogy hatalma felett demokratikus kontrollt lehessen gyakorolni. Tehát az ígéreteket hallottunk. Ám egyelőre nem látjuk, hogy ennek következtében Orbánnak és embereinek hatalmát bármilyen intézkedés korlátozná.
– Navracsics Tibor, az EU-s pénzekért felelős miniszter, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter folyamatosan tárgyal a még mindig befagyasztott covid-felzárkózási alap, illetve a kohéziós alapok feloldásáról. Sőt, Navracsics havonta bejelenti, „nagyon jól haladnak a megegyezés felé az Európi Bizottsággal”. Ön is így látja? Vagy mégsem olyan egyszerű a helyzet, miként Navracsics bizonygatja?
– Korántsem ilyen egyszerű a helyzet, ahogy ő állítja. Legalábbis én úgy látom. Nézzék csak meg Johannes Hahn költségvetési biztos legutóbbi jelentését, aki a kohéziós alapok harmadának a befagyasztását javasolta.(…és aki két hónapra rá bejelentette: még az év vége előtt, hogy a covid miatti felzárkózási alapokhoz hozzáférhet a magyar kormány, ha teljesíti a 27 szupermérföldkőnek nevezett, konkrétan meghatározott feltételeket az úgynevezett jogállami mechanizmus keretein belül). Az Európai Bizottságban másoknak más a véleményük, amiből elég világosan kiderül, hogy különféleképpen ítélik meg a helyzetet még a testületen belül is. És ez, sajnos, az Európai Parlamentre is igaz. Vannak, akik gyanakodva fogadják a magyar kormány elleni szankciókat, mások számára viszont egyértelmű, hogy Orbán Viktort egyáltalán nem érdekli, mit mond az EU, semmi sem érdekli saját magán és a hatalmán kívül.
– Tehát nem egyértelmű a helyzet mostani megítélése?
– A szupermérföldkövek teljesítését értékelő összesítés alapján szerintem elég egyértelműen kirajzolódik az az álláspont, hogy mindaz, amit eddig érzékeltünk a jogállami feltételek teljesítése címén – nyilvánvalóan nem elegendő. Úgyhogy ezek után csak a reményemet tudom kifejezni, hogy Orbánt továbbra is nyomás alatt lehet tartani.
– De ilyen rövid időkeretben, mint amit a 27 „szupermérföldkő” teljesítésére kiszabtak, valójában képtelenség is bármit véghez vinni. Ez eleve lehetetlen küldetésnek látszott kezdettől fogva! Nem elképzelhető valamiféle kompromisszum? Például: a felzárkózási alapok felét odaítélik, mert lászik a törekvés a reformok teljesítésére?
– Nézze, csak ismételni tudom, hogy a parlament és a bizottság nem nagyon…. hmm… Pontosabban: mi határozottan elkötelezettek vagyunk a jogállami normák megtartása iránt. Ha a parlament többségét megkérdezi, ugyanezt fogja mondani, de a bizottságban is az a vélemény, hogy egyelőre nem látjuk a szupermérföldkövek teljesítését. Árnyaltabban pedig úgy tudom megfogalmazni, hogy nekünk nem elegendő csak jogi formába önteni a jogállami elköteleződést, szeretnénk az ígéretek konkrét életbeléptetését és működőképességét is látni. Ez a legkevesebb. Természetesen nem várjuk el, hogy mindent és rögtön megoldjon a magyar kormány, átmeneti időszak vonatkozik számos intézkedésre. Szerintem a bizottság ebből a szempontból abszolút méltányos. De őszintén szólva: nagyon jól tudtuk, hogy Orbán megpróbálja majd letudni ezeket a kötelezettségeket amolyan hamis-, álintézkedésekkel. Azért, hogy továbbra se tudjon senki ellenőrzést gyakorolni felette. Egyébként éppen emiatt nem értem, miért nem kötelezi az Európai Bizottság a magyar kormányt arra, hogy csatlakozzék az Európai Ügyészséghez. Ehelyett engedi azt, hogy Orbánék létrehozzák a maguk külön új intézményeit, kikerülve így azt, amit mi valójában látni szeretnénk.
– Nemrég készítettünk interjút az integrációs hatóság alá tartozó korrupcióellenes munkacsoport egyik civil tagjával, és ő is megerősítette, amit sejteni lehetett: első jelentésükben gyakorlatilag működési kereteiket fektették le, amiből nem következik, hogy bármit elértek volna a korrupció felszámolásában.
– Hasonlót már láttunk, amikor a CEU, a Közép-európai Egyetem elűzése miatt az Európai Bíróságra került az ügy. Mi csinált az Orbán-kormány? Némi módosítással benyújtott egy újabb törvényt, s maradt minden a régiben. A korrupció felszámolásában pedig tényleg csak az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hozhatna változást, mert addig Orbán nemcsak becsapja az embereket, de meg is lopja őket. A csatlakozás szolgálná a leginkább a magyar emberek érdekét is.
– És most azt látjuk, hogy a svédek és a finnek NATO-tagfelvételekor az uniót is képes zsarolni Orbán, csakhogy megkaparintsa a pénzét. Ezzel a nemzetközi média is foglalkozott.
– Ebben az a legszomorúbb, hogy 10 éve így zsarolja az Európai Uniót, egyben ezzel el is szigeteli Magyarországot. Tudja, hogy belülről már nem fenyegeti semmilyen veszély, megoldotta ezt a választási törvénnyel, ezért próbálkozik másfelől. És mivel bennünket gyakorlatilag évek óta zsarol, ezért is az Európai Bizottságnak sokkal keményebbnek kell lennie vele szemben. Ráadásul tudjuk, a pénzen kívül semmi sem érdekli.
– Tele van az ország óriásplakátokkal, amelyeken azt hazudja az Orbán-kormány, hogy a magyarok 97% ellenzi az Oroszország elleni szankciókat. Ilyen hazugságokkal vezeti félre a szavazókat…
– Ez is része annak, amit a médiával csinált, azaz a Fidesz propagandagépezetévé tette azt. Ilyen hazugságok köszönnek vissza az állítólagos közvélemény-kutatásokban is. Nem újdonság az, hogy hazudik; sajnos, jó ideje nyilvánvaló a számunkra is. Orbán úgy átalakította ezt a gyönyörű országot, hogy nem lehet ráismerni. De maga ezt sokkal jobban tudja, mert belülről tapasztalja. A médiát, a kultúrát, a tudományokat, a civilek működését is megkárosította. Mit tehetünk mi ebben a helyzetben? Kitesszük a közösségi hálóra, amit gondolunk. Csakhogy ez kevés. Az embereknek kellene megérteni, hogy ezzel nekik árt ez a rendszer. Meg kell érteniük, hogy egyedül Orbán hibáztatható azért, hogy nem fognak érkezni uniós pénzek az országba. Az pedig különösen fájó, amit Ukrajna ügyében tesz: Putyin bábjaként játszik a színpadon. Nem tudom, igaz-e, amit láttam a legutóbbi közvélemény-kutatásban, hogy a Fidesz-szavazóknak is csak a 4%-a hiszi azt, hogy Oroszország a felelős a háború kirobbantásáért. A Nyugat, a NATO, sőt maga Ukrajna felelős. Ami mutatja: agymosás zajlik Magyarországon.
– Miközben a Fidesz Orbán utasítására mégis csak megszavazza a szankciókat is. Ám itthon a fordítottját adja elő, a szöveg éppen az ellenkezője annak, amit Brüsszelben mondanak.
– Nem egyszer megtapasztaltuk magunk is. Ellenben ilyen egyetlen más uniós tagországban sem fordult még elő. Most használjam a Trump-féle alternatív igazság kifejezést? Egyik uniós országban sem számolták fel olyan mértékben a demokratikus kontrollt, mint Magyarországon.
– Miként látja Orbán külpolitikáját? Van egyáltalán jele annak, hogy legalább Brüsszelben eljátssza, hogy ő Európa oldalán áll, ha az oroszok háborújának a megítéléséről van szó, hogy pénzhez jusson? Mert mi itthon ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk!
– Nem. Úgy látom, továbbra is Putyin barátja akar maradni. És azt is látjuk: még szorosabb kapcsolatra törekszik Kínával. Azt ugyebár tudjuk, hogy Putyin bizonyos politikusokat pénzügyileg is támogat, de abban egyelőre nem vagyunk biztosak, hogy Orbánt támogatná. De az biztos, hogy valami áll ennek a hátterében. Sok mindent meg lehet tagadni Ukrajnától, de segélyszállítmányokat is azért, hogy megkapja az uniós felzárkózási alapokat?! Ez nagyon cinikus! Amikor az oroszok tömegmészárlást hajtanak végre, amikor gyerekeket ölnek meg vagy teszik tönkre az életüket, akkor Orbán zsarol és ezzel akar velünk alkudozni, hogy megkapja az uniós pénzt?! Morálisan romlottnak tartom.
– Pedig hát kivételt kapott a magyar kormány az Európai Uniótól, amikor továbbra is engedélyezte az orosz gáz és olajvásárlásokat. Szijjártó Moszkvába és Minszkbe utazik látványosan pózol, és nemhogy csökkentenék energiafüggőségünket Oroszországtól, de tovább mélyítik. Még nagyobb lesz orosz függőségünk!
– De hát ugyanezt láttuk a covid idején az orosz vakcinával is. Holott keveset lehetett akkor tudni arról, hogy igazán jó vakcina volt-e. Akkor képes volt az emberek életét is kockára tenni Ezt most is szégyenletes politikai játszmának tartom…
– Nem beszélve arról, hogy még orosz vakcinagyár építését is tervbe vették! A Kína iránti politika legújabb fejleménye pedig az, hogy lakossági tiltakozás ellenére is hatalmas kínai akkumulátorgyárat terveznek egy fideszes fellegvárnak tekintett városba.
– Orbán itt is épp az ellenkező irányba megy, mint az EU. Óriási erőfeszítéseket teszünk, hogy egyre kevésbé függjünk Kínától. Persze, nekünk is vannak kapcsolataink az ázsiai országgal, de most más szemszögből nézzük ezt, látván Peking közeledését Putyinhoz. Mi teljesen más értékrendet vallunk. Másrészről nagyon jól kiismertük Kína stratégiáját. Igyekszik a kritikus infrastruktúra kiépítésével elérni, hogy egy adott ország minél nagyobb mértékben függjön tőle, hogy aztán ezt politikai céljai elérésére fordíthassa. Orbán ezt teljesen önszántából teszi, de nem értjük, miért teszi függővé Magyarországot egyre jobban és jobban Oroszországtól és Kínától? Rossz iránynak tartom.
– Hova fog ez vezetni?
– Még jobban elszigetelődik az ország az Európai Tanácsban is. Nem hiszem, hogy ez jó a magyaroknak. Ez nem lehet az érdekük.
– Pedig, hát a magyar lakosság mintegy 90%-a abszolút EU-párti. Nem tart attól, hogy látva az uniós pénzek elmaradását, Orbán elindít egy folyamatot, ami végül a kilépéshez vezethet?
– Attól tartok, nincsenek tisztában, mi is az EU lényege. Itt van példának Németország. Mi soha nem kaptunk uniós forrásokat, mindig nettó befizetők voltunk, minden fejlődést a saját forrásainkból értünk el. Az Európai Unióból minden magyar állampolgár profitálhat. Oda utazik szabadon, ahová akar, ott dolgozik és tanul, ahol szeretne. Ha az emberek vagy a magyar kormány ezt a brexit ellenére sem érti meg, akkor nehéz e lehetőséggel, szabadsággal mit kezdeni.
– Elnézést, ha túl sok érzelmet vittem ebbe a beszélgetésbe, de tényleg szenvedek attól, amit Obán tesz és ami ennek a következménye Magyarországon. Szóval azt kívánom, legyenek erősek a változás kivívásához! – fejezte be véleményét Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke.