Az Európai Unió Interreg Duna Transznacionális Együttműködési Programja részeként tavaly január 1-jén kezdődött öt ország – Ausztria, Horvát- és Magyarország, Szlovákia, Szlovénia –, harminc hónapos európai partnerségi kezdeményezése, melynek címe: A Duna-medence kora-vaskori monumentális tájai. ( A képeken halomsírok valahol a Soproni-hegységben.)
E területek jellegzetes képét a magaslati települések, sáncok és a halomsírok (tumulusok) által alkotott temetők formálták az i. e. 9–5. század közötti időszakban. A Duna-régió egy összefüggő, közös kultúrához, a keleti Hallstatt-körhöz tartozott. Az elnevezés, amely egész Európában elfogadott, a felső-ausztriai városka nevéből ered, ahol sok száz halomsírt tártak föl.
Ennek az időszaknak a tájképi maradványai, nálunk elsősorban a Dunántúlon, az Alpok előterében, valamint a Duna és mellékfolyóinak környezetében lelhetők föl.
A Vaskor–Duna-projekt fő célja olyan közös stratégiák kidolgozása és megvalósítása, amelyek nemcsak a tudományos, hanem a kulturális turisztikai érdeklődést is fölkeltik az izgalmas és impozáns, ám sérülékeny őskori tájak iránt, és egyesítik a kulturális és a természeti örökséget.
Az Interreg magyarországi tevékenysége egyik fontos állomásához érkezett azzal, hogy holnapután, július 7-én a Soproni-hegységben, a vaskori táj rekonstrukciójának és a Várhely lelőhely revitalizációjának jegyében megnyílik a Sopron–Várhely régészeti örökségi tanösvény, amelyet az Archaeolingua Alapítvány a soproni Tanulmányi Erdőgazdasággal közösen valósított meg.
A régészeti tanösvényen a megnyitás napjától hét, részletes, magyar, angol és német nyelvű, tudományos igényű, ugyanakkor népszerűsítő felirattal ellátott és képekkel, rajzokkal illusztrált tábla ismerteti meg az érdeklődőket a Soproni-hegység vaskori régészeti tájaival, elvezet a kora vaskori halomsírokhoz, melyek közül 159 a felszínen látható. Ismerteti a vaskori temetkezési szokásokat és viseleteket, jellegzetes tárgyakat, ékszereket.
Női temetkezést mutat be az ásatás után helyreállított egyik halomban. Szól a halottkultuszról és a szimbolikus jelentésű leletegyüttesekről. Láttatja Sopron–Várhely vaskori földvár hosszan elnyúló és a hegy alakját követő kettős sáncrendszerét, rekonstruált kapuképpel segítve az értelmezést. A tanösvényen olvasható leírás a vaskori földvár régészeti kutatásáról, látható rekonstrukciós rajz, amely segít elképzelni, milyen lehetett egykor a várhelyi erődítmény.
Az utolsó táblán írottakból megtudható, a régészeti kutatás az erődítmények belsejében a késő bronzkorból, valamint a kora és késő vaskorból származó objektumokat tárt fel. Közülük egyedülálló az a 64 négyzetméteres, cölöpszerkezetű, földbe mélyített ház, amelynek megmaradt, egyes elemei 3D-s digitális modellek elkészítésére is lehetőséget adtak.
A hét tábla tartalmi megvalósítása az Archaeolingua Alapítvány, a grafikai megoldás a Narmer Grafikai Stúdió munkája.
A Vaskor–Duna-projekt az Interreg Duna Transznacionális Együttműködési Programban, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.