Hárommillió nyugdíjas folyamatosan romló anyagi helyzetének javítása, és a becsületesen ledolgozott élethez méltó anyagi és erkölcsi megbecsülés elérése állt a budapesti nyugdíjas parlament mai tanácskozásának középpontjában. A pesti új városháza dísztermében 109 delegátus döntött a teendőkről Karácsony Gergely főpolgármester részvételével. A kormány nem képviseltette magát a tanácskozáson.
A múlt évek politikájának legnagyobb vesztesei a nyugdíjasok, a nyugdíjak emelése nem követte a bérek emelését – mondta Karácsony. Bejelentette, hogy a fővárosban intézményesítik az idősügyi tanácsot, a télen pedig húszezer forinttal igyekeznek enyhíteni a nyugdíjasok gondjain. „Az emberi életnél nincs fontosabb ügy” – hangoztatta, s jelezte, hogy hozzáfognak az idősotthonok fejlesztéséhez és befogadó képességük növeléséhez.
Korózs Lajos, az országgyűlés népjóléti bizottságának elnöke kezdeményezte, hogy a „szabad városok” hálózatának keretében mindenütt hozzanak létre idősügyi tanácsot, hogy az idősekről ne születhessék döntés nélkülük. A túlóra számítson bele a szolgálati időbe – folytatta. Végül arról tájékoztatott, hogy 2010 óta megduplázódott a szegénységben élő nyugdíjasok száma.
Varjú László, az országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke leszögezte: „változtatni akarunk a jelenlegi állapotokon”. Úgy vélekedett, hogy az október 13-i helyhatósági választásokkal friss levegő áramlott be a közéletbe, és megtették az első lépést a társadalmi jogok helyreállítására. A kormány nem akar változtatni a szociális helyzeten – folytatta. Erre utal, hogy a kormánytöbbség elutasította a költségvetéssel kapcsolatban benyújtott mind a 887 módosító javaslatot, melynek többségével a szociális érdekeknek próbáltak érvényt szerezni.
A felszólalók egyetértettek abban, hogy az áremelés sokkal nagyobb, mint a nyugdíjak indexálása, sok nyugdíjas csak nagy-nagy nélkülözés árán tud megélni. Botrányosnak tartották a tervezett 2,8 százalékos nyugdíjemelést. Emlékeztettek Gulyás Gergely miniszter kijelentésére, amely szerint a kormánynak jövőre sem áll szándékában felemelni a legalacsonyabb nyugdíjakat.
Visszautasították azt az állítást, hogy a nyugdíjasnak nem kell adóznia, ezért nem emelik a nyugdíjakat. A nyugdíjas éppúgy megfizeti a 27 százalékos áfát, mint bárki más, a drágulás következtében pedig az áfa-tartalom is egyre nagyobb – hangzott el. Egyre több gyógyszer vesznek ki a támogatási rendszerből, az idősotthoni ellátás pedig mindinkább átcsúszik az egyházakhoz, s mivel ezek magánotthonok, az átlagos nyugdíjas képtelen megfizetni.
Kiemelt hangsúlyt kapott az állami felelősség, hiszen a regnáló kormány mindent elkövet, hogy lerázza magáról, és a társadalomra hárítja a saját felelősségét. A tanácskozáson hangsúlyt kapott az önkéntes társadalmi munkavállalás, különös tekintettel a magányos idős emberekre, és védelmükre a fagyhalállal szemben. Egyes felszólalók úgy vélték, a problémák megoldására csak akkor lehet számítani, amikor majd nem a jelenlegi kormány fogja irányítani az országot.
Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas-parlament elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a nyugdíjasok sorozatos népszavazási kezdeményezésekkel kényszeríthetik ki érdekeik érvényesítését. Elismerte ugyan, hogy eddig mind a tizenegy referendum-indítványukat elutasították, továbbá hogy – az érvényes törvények szerint – nem lehet népszavazást tartani a nyugdíjas-társadalom helyzetével kapcsolatos költségvetési kérdésekről, mégis úgy vélte, folytatni kell a referendum-ostromot, mert a folyamat közepette a civil társadalom érik és tanul, és kifejlesztheti azokat a technikákat, amelyekkel céljait elérheti. Kezdeményezte, hogy az országgyűlés válasszon idősekkel foglalkozó országgyűlési biztost, s hogy három éven keresztül mindenkinek egyformán emeljék a nyugdíját.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) alapító-szervezője óva intett a hamis illúzióktól. Azt mondta, a nyugdíjasok helyzetének lényeges javulása az elosztási viszonyok megváltoztatásával érhető el, ez pedig nem pusztán politikai kérdés, azaz kormányváltás kérdése, hanem rendszerkérdés is. A nyugdíjas-társadalomnak össze kell fognia azokkal a dolgozó rétegekkel, amelyek hasonlóképpen érdekeltek a mostaninál igazságosabb valóság megteremtésében.
Javasolta, hogy az érdekérvényesítésért vívott harcban ne csak jogi eszközökkel éljenek, hanem vegyenek részt az évről-évre ismétlődő szakszervezeti tüntetéseken, folytassanak felvilágosító munkát az interneten és a facebookon, juttassák el üzenetüket olyanokhoz, akikhez az állami média nem. Az MSZF szerint ennek az üzenetnek tükröznie kell a nyugdíjasok fő követeléseit:
– állítsák vissza a vegyes indexálású nyugdíjemelést;
– nyugdíjkorrekciót hajtsanak végre a régebben nyugdíjba vonultak részére;
– vegyék figyelembe a nyugdíjas fogyasztói kosarat;
– az évenkénti nyugdíjemelések százalékos mértékét az átlagnyugdíjhoz viszonyított összegben kapja meg minden nyugdíjas (a legkisebb és a legnagyobb összegű nyugdíjban részesülő egyforma összegű emelést kapjon);
– a nyugdíjas-szervezetek képviselői és a kormány tartsanak érdekegyeztető tárgyalásokat;
– tegyék lehetővé a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlását a nyugdíjas szülő részére;
– az öregségi nyugdíj legkisebb összegét emeljék a duplájára;
– szociális hozzájárulási (SZOCHO) adó helyett társadalombiztosítási (TB) járulék címén garantálják az egészségügyi és nyugdíjszolgáltatás anyagi fedezetét;
– a közeli hozzátartozó otthoni ápolását munkaviszonyként elismerve, minimálbérrel kellene díjazni, valamint a felnőtt személyt 20 éven át otthon ápoló hozzátartozót is 50 ezer Ft/hó nyugdíj-kiegészítésben kellene részesíteni ugyanúgy, mint a beteg gyermekét ápoló szülőt;
– az ápolási díj folyósításának időtartamát biztosítási jogviszonyként kell elismerni már csak azért is, hogy megrokkanás esetén az otthoni ápolást végző közeli hozzátartozó rokkantsági ellátásban részesülhessen. (A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis, az ápolási díj folyósításának időtartama nem számít be a biztosítási jogviszonyba, így egyetlen fillér pénzellátásra sem jogosult az, aki a családtagja ápolásába rokkan bele);
– veszélyes munkakörben dolgozók, vagy egészségkárosodást szenvedők esetében biztosítsák a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét;
– megrokkanás esetén vissza kell állítani a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat;
– a járulékfizetéssel megalapozott biztosítási jogviszony alapján alkotmányos garancia biztosítsa az állami egészségügyi és nyugdíjszolgáltatást.
A budapesti nyugdíjas-parlament elkötelezte magát a nyugdíjasok érdekében végzett munka folytatása mellett, és felszólította a nyugdíjas-társadalmat, helyben éljen minden olyan lehetőséggel, beleértve a felvilágosító és szervező munkát is, amely alkalmas lehet a közös célok elérésére.