(www.muosz.hu) Megdöbbentette a kutatókat az eredmény: Magyarországon a kormányt támogatók körében kimagasló az álhíreket és csak az álhíreket preferálók aránya. A többi között ezt mondta a 24.hu-nak adott interjúban dr. Faragó Laura (a nyitó képen), aki 2017 óta kutatja az álhíreket és az álhírek befogadására hajlamosító tényezőket. Az ELTE Pszichológiai Intézetének és Szociálpszichológia Tanszékének oktatója, a Társadalmi Csoportok és Média Kutatóműhely kutatója arról is beszámolt, hogy összehasonlítva az USA szavazóit a magyarokkal, a tengeren túliaknál mindkét párt táborában az álhíreket felismerők vannak többségben, nálunk ez fordítva van.
24.h: Az eredmények alapján hogyan lehetne leírni egy tipikus álhírfogyasztó embert?
Dr. F.L.: Amikor az iskolai végzettséget vizsgáltuk, arra jutottunk, hogy minél magasabb a végzettség, annál inkább ismeri fel valaki az álhíreket. Ez egyébként némileg összefügg az analitikus gondolkodással és a digitális írástudással: aki többet tanult, az jobban teljesített ezeken a területeken is. A pártpreferencia esetében egy rendkívül leegyszerűsített kérdést alkalmaztunk: a kormánypártot támogatná vagy az ellenzéket. Azért csak ezt a két pólust kérdeztük meg, mert a korábbi kutatások alapján kiderült, hogy Magyarországon ez számít igazán, majdnem mindegy, hogy valaki konzervatív, baloldali vagy liberális, a lényeg, hogy vagy a kormánypártot támogatja, vagy azzal szemben határozza meg magát. Például egy 2017-es vizsgálatunk alapján a Jobbik szavazói teljesen olyan mintákat mutattak a politikai álhírek felismerésében, mint a baloldali szavazók.
Összességében, azok, akik a kormánypártra szavaznának, sokkal kevésbé ismerik fel az álhíreket, sokkal inkább bedőlnek nekik.
Náluk a digitális írástudás is gyengébb, és az analitikus gondolkodás terén is rosszabbul teljesítenek, ami szerintem elég meglepő eredmény. Főleg úgy, hogy ők hitelesebbnek értékelik a hamis híreket, mint a valós híreket. Megdöbbentünk, hogy ennyire kritikus a helyzet.
Az álhírek vagy azok cáfolatai uralják a médiát, de ahány oldal, annyiféle álláspont létezik, melyik hír számít fake news-nak. Ebben a kaotikus helyzetben hogyan lehet kutatni az álhíreket?
Általában kérdőíves kutatás keretében vizsgáljuk a hamis hírek észlelését, megpróbáljuk modellezni azokat az ingereket, amelyek egyébként érik az embereket. Például egy meglévő álhíroldal alapján mesterségesen létrehozunk hamis híreket, amelyek úgy jelennek meg a felhasználó előtt, mint egy Facebook-poszt. Ha valaki megnyitja ezt a bejegyzést, még nem tudja, hogy igazi vagy hamis hírrel találkozik. Később rákérdezünk a felhasználónál, hogy mennyire tartja hitelesnek az adott hírt, találkozott-e vele korábban, megosztaná-e az ismerősei között. Ezt követően az ál- és igaz hírek hitelességére adott pontszámokból számolunk egy indexet, ez mutatja meg, hogy egy adott személy inkább az igaz vagy a hamis híreket tartja hitelesebbnek. Az index alapján megvizsgáljuk, hogy a demográfiai tényezők, az életkor, a nem, vagy a legmagasabb iskolai végzettség mennyiben befolyásolja, hogy egy álhírt igaznak tartottak vagy sem, illetve megnézzük, hogy a demográfiai tényezőkön felül bizonyos kognitív képességek vagy szociális tényezők hogyan határozzák meg, hogy valaki felismer-e egy fake news-t.
Milyen konkrét feladatokat kapnak a résztvevők?
A teljes interjú itt olvasható, tessék katintani!