A nyugat-magyarországi zsidóság történetét összehasonlító módszerrel kutató munkacsoport alakult tavaly ősszel Szántó Imréné dr. Balázs Edit egyetemi docens vezetésével Kőszegen, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében (FTI – iASK). (A nyitó képen budapesti polgárcsalád a 19. század végén; foto: Elbl és Pietsch udvari fényképészek.)
A tudományos közösség célja a térség modern kori társadalom fejlődési sajátosságainak elemzése, s ebben az egyik kutatási kulcskérdés a zsidóság szerepe a 19–20.századi polgárosodás, a gazdasági, társadalmi, kulturális modernizáció folyamataiban. A Kárpát-medence számos régiójában zajlanak hasonló kutatások, a munkacsoport ezek összehangolására is törekszik, ezért szervezte meg első nyilvános rendezvényét „Hasonlóságok és különbözőségek – a zsidók részvétele a polgárosodásban Magyarország különböző régióiban” címmel a kőszegi Zwinger Öregtoronyban.
A konferencia bevezetőjét Zima András, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem történelem-tanszékének vezetője tartotta „A zsidóság szerepe a gazdasági szerkezetváltásban Magyarországon” címmel. Előadása és az azt követő korreferátumok (Szegő Ágnes: A Heves megyei zsidóság szerepe a megye modernizációjában, Ábrahám Vera: A helyi zsidó polgárság szerepe a szegedi nagyárvíz után, Hangodi László: A tapolcai zsidóság szerepe a helyi polgárosodásban és urbanizációban (1867–1913), Balogh István: A zsidóság szerepe Békés megye polgárosodásában, Katona Attila: A zsidóság integrációjának kérdései Szombathelyen a dualizmus időszakában, Söptei Imre: A Schey-család hatásának nyomai Kőszeg szabad királyi város gazdasági életében (1786–1881) azt bizonyították, hogy a Kárpát-medence zsidó társadalma az átfogó, szintetikus feldolgozások nyújtotta képnél sokkal színesebb.
Szó volt a leggazdagabb zsidó bárókról ugyanúgy, mit az ún. parasztzsidókról; adatok sokasága illusztrálta a gazdaságilag megerősödött magyar zsidóság hosszú távú értékteremtő alkotó tevékenységét, jó néhány, akkoriban tető alá hozott gazdasági és lakóingatlan a mai napig formálja kisebb-nagyobb településeink városképét.
A munkacsoport további térségek bevonásával folytatja összehasonlító kutatásait és az országos, szintetizáló kutatások diskurzusaihoz kapcsolódva kívánja publikálni eredményeit.
A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete más szakmai intézményekkel együttműködve kutatási ösztöndíjakkal is segíti a munkacsoportot. Az első két ösztöndíjas most jutott 10 hónapos kutatásainak félidejéhez, a konferencia után Olosz Levente a nyugat-magyarországi cionizmussal, Kelbert Krisztina a szombathelyi zsidó nők két világháború közötti történetével kapcsolatos eddigi kutatási eredményeiről adott számot.
Az előadások és a beszámolók utáni vitát Szita Szabolcs egyetemi tanár, a budapesti Holokauszt-múzeum és Dokumentációs Központ nyugalmazott igazgatójának kommentárjai vezették be.