Nem kell távoli égtájakra elkalandoznunk: az angliai Marlow város folyóján, a Temzén (ez lejjebb a brit fővárost is kettészeli) olyan műtárgy segíti az átkelést, ami szinte a megtévesztésig hasonít Budapest első állandó hídjára. Tervezője pedig az az angol mérnök, William Tierney Clark (1783–1852) volt, aki később a Pestet és Budát elsőként összekapcsoló hidat is megálmodta.
A Londonhoz közeli városka fahídja 1828-ban tönkrement, összeomlott, helyette tartós függőhidat rendeltek Clark mérnöktől a helyi városatyák. Ezt látta meg angliai utazáskor a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István, és a gróf javaslatára döntöttek a magyarországi hídtervet már huzamosabb idő óta fontolók a Duna partján, hogy a Csatornán túli mérnököt bízzák meg a megtisztelő feladattal.
Az 1832-ben alapított Hídegylet, majd nem utolsó sorban az 1838-i nagy pesti árvíz hatására az év őszén fogadták el William Tierney Clark tervjavaslatát, és megbízták a kivitelezéssel. Ez állandó jelenlétet követelt volna meg, amit Clark már nem vállalt el – maga helyett ajánlva fiatal, tehetséges névrokonát, a skót Adam Clark (1811–66) mérnököt, aki azután nemcsak elvégezte a rá bízott feladatot, de Magyarországra költözött és itt halt meg 1866-ban – nevét őrzi a Clark Ádám tér, a híd budai oldalán.
Marlowban a Duna feletti rokonánál jóval kisebb, rövidebb függőhídon angol és magyar nyelvű tábla emlékeztet a kapcsolatra a két híd – és általa a két ország között. „A William Tierney Clark által tervezett két, egyedül fennmaradt híd emlékére: a budapesti Széchenyi-lánchíd a Dunán és a Temze függőhídja az angliai Marlow-nál” ( „To commemorate the only two surviving bridges designed by William Tierney Clark: The Széchenyi Chain Bridge over the Danube at Budapest and the suspension bridge over theThames at Marlow, England” – ez a szöveg olvasható rajta (és budapesti megfelelőjén), az egyik pilon oldalán.
Az arra sétáló, nem helyi angolok feltehetően meglepődnek – a magyar látogatók (talán) nem…