Itt az ideje, hogy bekeményítsünk – jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatón Sophie in ‘t Veld parlamenti képviselő, egyike azoknak, akik megfogalmazták a magyar kormány elleni újabb, ma az Európai Parlament által várhatóan elfogadásra kerülő határozatot – számolt be a hazánkat érintő legfrissebb jogállami fejleményekről a Politico. Az uniós képviselők elkezdték ugyanis kidolgozni azt a stratégiát, amivel megakadályozhatják hazánk soros elnökségi posztját, ha 2024. július 1-jéig sem teljesíti Orbán kormánya a jogállami feltételeket, s amik – tudvalevő – az uniós pénzek lehívásához is szükségesek.

Minderről értesülvén Varga Judit igazságügyi miniszter nonszensznek nevezte a kezdeményezést, és azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy ő maga sérti meg a demokrácia működési elvét. Az is tény, hogy Gwendoline Delbos-Corfield, a magyar ügyek kinevezett jelentéstevője beismerte a határozat ismertetésekor: meg kell találni a stratégia megvalósításának törvényi útját-módját. Persze, megoldás az is, ha az elnökséggel járó összes csili-vili formulát mellőzzük – fogalmazott Sophie in ‘t Veld képviselő. Thijs Reuten, ugyancsak holland képviselő ugyanezen a sajtótájékoztatón kijelentette: elegük van abból, hogy az Európai Bizottság szemet huny az ügyek felett, ideje tehát végre cselekedni. Isabel Wiseler-Lima az Európai Néppárt képviseletében pedig így fogalmazott: meggyőződése, hogy az uniós alapelvek erre az esetre is szolgálnak megfelelő válaszokkal. Enrico Letta, volt olasz miniszterelnök, aki a Jacques Delorsról elnevezett intézetet vezeti, úgy nyilatkozott a Politiconak, hogy a magyar soros elnökség letiltása helyett sokkal jobb megoldás lenne az egyszerű halasztás. Az EU eszköztárának amúgy is kedvenc eszköze a halogatás, a halasztás és késleltetés.

Képes beszámolóban adott hírt a kínai Global Times arról, hogy el kezdték lerakni a kínai óriásberuházás, a Budapest–Belgrád vasútvonal sínjeit. Most éppen a Kunszentmiklós–Tass és Bosztor szakaszon, csaknem 8 km-en a 120 méter hosszú acélelemekből. A 152 km-es magyarországi szakaszon a kunszentmiklósi lesz a legnagyobb állomás – írja a cikk szerzője. A 2020-ban elkezdődött beruházást 2025 júliusára tervezik befejezni az „Egy út – egy övezet” európai beruházás részeként, miáltal Kína Európában még szilárdabban megveti a lábát – és amit tetemes pénzzel támogat a magyar kormány. A jelenlegi Belgrád–Budapest vonalon a 8 órás utazási idő ezáltal 3,5 órára csökken.

A Nuclear Engineering International Magazin beszámol arról, hogy a napokban hagyta jóvá az Európai Bizottság a Paks-2 beruházáshoz, az orosz és magyar fél által közösen benyújtott módosításokat, amiket a törvényi előírásoknak megfelelő minősítéssel látott el. A módosításokról sok részletet ebből a cikkből sem tudunk meg, csupán annyit, hogy alapvetően és jobbára a pénzügyi feltételekre, az erőművek élettartamára és technológiai változtatásokra vonatkoznak. Nem vetődött fel kifogás a Roszatom ellen sem, és ennek éppen itt az ideje, mivel 2014 óta húzódik-halasztódik a beruházás. Úgy látszik, sokat nyomott a latban a Szijjártó külügyminiszter által oly sokat hangoztatott energiabiztonság megteremtése, mert a Paks-2 lehetőséget ad a hosszú távú áramtermelésre, és szerinte itt lesz a legolcsóbb az áram egész Európában.

Miután 20 évvel meghosszabbították a jelenlegi erőmű, tehát Paks–1 élettartamát, reaktorai 2052-57-ig üzemel(het)nek. A Roszatom igazgatója, Alekszej Lihacsov, bejelentette: a Covid és egyéb akadályozó tényezők ellenére sem álltak le egy percre sem a munkálatok, ám mostantól az építkezést még inkább felgyorsítják, aminek köszönhetően az évtized végére elkészül az első atomerőművi blokk.

Hétszázhetvenhét embercsempészt, javarészt ukrán, román és szerb nemzetiségűt engedtek szabadon a börtönökből a magyar hatóságok – adta meg végre szerdán a Reuters megkeresésére a pontos választ a magyar börtönigazgatóság. Szélnek eresztésüket Orbán Viktor a börtönök túlzsúfoltságával indokolta, az igazgatóság pedig a fogva tartásuk magas költségével. Az embercsempészet miatt 2636-an kerültek börtönbe és közülük 808 külföldi foglyot illetett meg az amnesztia. A cikk nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy Ausztria tiltakozott az intézkedés miatt, hanem arra is, hogy a magas acélkerítés és szögesdrótok, továbbá az állandó határellenőrzés ellenére is szinte akadálytalanul jutnak be hazánkba az illegális érkező menekültek az embercsempészeknek helyismeretének köszönhetően.

A most szabad lábra helyezett azokat az embercsempészek, akiket a szabadulásuk után 72 óra elteltével is hazánkban találnak, azoknak le kell tölteni a teljes büntetésüket.