A magyar munkavállalók felének van egy kis pénzügyi tartaléka

A magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni. Azok pedig, akik a koronavírus-járvány hatására munkanélkülivé váltak, átlagosan (mindössze) három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek. A leginkább kedvező helyzetűeknek is legfeljebb öt hónapra elegendő a megtakarítása – derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a Medián közös elemzéséből.

A válság előtt is dolgozók mintegy harmadát érinti a járványhoz kapcsolódó valamilyen típusú jövedelemcsökkenés, emellett a megkérdezettek tizedének megszűnt a munkaviszonya, 8%-a részmunkaidős. Ugyanakkor további 11%-uk jelezte, hogy bár őt magát személyesen nem érintették a létszámcsökkentések, voltak munkatársai, akiket igen, és emiatt rá többletfeladatok hárultak.

A felmérés alapján azok, akik most munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek, ugyanakkor a leginkább kedvező helyzetű foglalkoztatottság szerinti csoportokban is legfeljebb öt hónap az az idő, amit a kereső kiesése esetén a megtakarításokból átvészelhetnek. (A leghosszabb időre, hét és fél hónapra elegendő tartaléka azoknak van, akiknek a családi jövedelme több mint négyszázezer forint.) Ugyanakkor a válaszokból az derül ki, hogy legalábbis háztartás szintjén a megkérdezettek mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni.

Mindezek tudatában felértékelődik a külső segítség igénybevételének lehetősége. A nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 57 százaléka számíthat valamilyen külső segítségre. A leginkább a tágabb család adhat támogatást: innen minden második ember (49 százalék) számíthat segítségre.

További árulkodó adat, hogy hitelfedezeti vagy jövedelembiztosítása a válaszadók (illetve a válaszadóval egy háztartásban élők) mindössze hatodának van: ezekben a szolgáltatásokban az a közös, hogy tartós betegség, vagy a munkahely elvesztése esetén nyújtanak szolgáltatást akár 6-12 hónapon keresztül. Nyugat-Európában már évtizedek óta viszonylag természetes része egy család öngondoskodási stratégiájának az ilyen biztosítás.

A BNP Paribas Cardif és az Ipsos tavaly októberben publikált nemzetközi kutatásából kiderül: világszinten a válaszadók 61%-a, az európaiak pedig 64%-a érzi magát védve olyan nem várt kellemetlen életesemény bekövetkeztétől, mint például anyagi veszteség, halál, baleset, betegség, családi esemény, vagy valamilyen tulajdon elrablása. A biztosító párizsi székhelye által megrendelt, három kontinensre kiterjedő, 26 országot érintő és 26 ezer személy részvételével elkészített felméréséből az is megtudható, hogy az általános derűlátás ellenére az összes válaszadó kétharmada tervezi: a jövőben köt majd olyan típusú biztosítást, amely védelmet nyújthat az említett bármely esemény bekövetkeztekor.  

Májusban a munkanélküliség miatt a biztosítóhoz beérkezett kárbejelentések száma a tavalyi hasonló időszakhoz képest átlagosan megduplázódott, ugyanakkor a harmadik negyedévre vonatkozóan akár már három-négyszeres aránnyal is számolhat az intézet. Az itthoni jövedelempótló biztosítások piacán 45%-os részesedéssel rendelkező, mintegy hatszázezer ügyféllel bíró társaság az eddigi tapasztalatok alapján eddig a leginkább érintett szektorok között a turizmust, a vendéglátóipart és az autógyártást említhetők.  

A piacon jelenleg elérhető jövedelempótló megoldások között már olyan konstrukció is megtalálható, amelyben az önrész mértéke a piacon általános két vagy több hónaphoz képest 30 napra csökken, vagyis ennyit kell magára vállalnia a kiesett jövedelemből a munkavállalónak, ha keresőképtelenné, vagy egyéb okból munkanélkülivé válik. Érdemes figyelembe venni, hogy a kifizetés kapcsán egyelőre csak kevés szereplőnél nem számít kizáró tényezőnek a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés – ami a mai magyar valóságnak megfelelő leggyakoribb munkahely-megszűnési ok –, illetve sok esetben vannak olyan korlátozó feltételek, hogy

a jövedelempótlás csak csoportos létszámcsökkentés, vagy a munkakör megszüntetése, esetleg a cég megszűnése esetén vehető igénybe.