Ma Magyarországon négymillió háztartást tartanak nyilván, minden ötödik (körülbelül 800 ezer) energiaszegény, legalább másfél millió embert sújt az energiaszegénység. A leggyakoribb oka, hogy minden hatodik ember nem tudja kellőképpen felfűteni otthonát. Az energiaszegénységet tekintve földrészünkön hazánk „dicsekedhet” a didergők sorában a hatodik legmagasabb aránnya

Emellett a háztartások ötöde-negyede – a szegénység okán – tetemes közüzemi tartozást halmozott fel, és ezzel Európában Magyarország az első helyezett. – A Knauf Insulation és a Habitat for Humanity szakemberei szerint a leghatékonyabban a lakóépületek szigetelésével történelmi léptékű, kedvező változást lehetne elérni, talán még akkor is, ha Magyarországon a lakosság jórészének bizonyítottan nincs megfelelő minőségű lakása.

Energia-lábnyomunk legnagyobb részét épületeink hűtése és fűtése adja, és ez jól mutatja, hogy hazánkban valójában mekkora probléma az energiaszegénység. A nem megfelelő fűtési rendszerek és fűtőberendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind-mind az energiaszegénység jellemzői.

Entrance to typical home of poor family in Eastern Europe or post-Soviet space. Rural residential building in small village. Close-up. Outdoors.

Minél alacsonyabb egy háztartás jövedelme, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben, ráadásul a lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők – egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz minőségű nyílászárókkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és kifűtése elképesztően sok energiát követel(ne). A kis jövedelmű, szigeteletlen otthonokban élők aránytalanul sokat fizetnek a lakhatásukért, mint akik hasonló anyagiak birtokában szigetelt házban, lakásban élnek.

Egy rossz minőségű lakás nemcsak az energiakiadásokra, vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is. A lakhatási nehézségek különböző formái az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban a teljes népesség körében ez az arány kétszer magasabb, a háztartások mintegy ötöde mindenképpen érintett.

Hazánkban egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer több, mint például egy osztrák családi házé. Az ország teljes energiafogyasztásának 40 százaléka a lakossági energiafogyasztás, ennek pedig a legfőbb okai az energiapazarló családi házak.Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár felére csökkenthető az energiafelhasználás és fűtési költség.

Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetője a szervezet éves lakhatási jelentését bemutató eseményen kifejtette:

Magyarországon a lakosság jórésze rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét”.

A magyar épületállomány 60 százalékát kitevő családi és sorházak 81 százaléka 1990 előtt épült, és 63 százalékuk nincs szigetelve. A hazai lakásállomány 70-80 százaléka szorul energetikai felújításra. Magyarországon emellett az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása, ráadásul ez – a legtöbb tagállamtól eltérően – az elmúlt két évtizedben jellemzően nem csökkent.

„Gyors, hatékony és leginkább költségkímélő megoldás lehet a tetőfödém szigetelése. Már ezzel az egyszerű módszerrel is rengeteg energiát megtakaríthatunk, illetve sokat javíthatunk komfortérzetünkön is” – mondta Nagy Gergely a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát, megtérül a befektetés költsége” – tette hozzá a szakember.

Különösen hatásos a közetgyapot-szigetelés.

Az európai lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése (1970) előtt épült, tehát ezek energiahatékonysága jellemzően alacsonyabb. A kelet-európai tagállamokban ráadásul az épületenergetikai szabályozások később, a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá. Az uniós tagállamokban az energiahatékonyság növelése a cél. Az európai ingatlantulajdonosok, családiház-tulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarországon, csak más-más mértékben. Az Európai Unió tagállamaiban 52 millió ember nem tudja felfűteni kellő módon, megfelelő hőmérsékletre a lakását, illetve 87 millió ember rossz minőségű lakásban lakik.

Az uniós országokban 162 millió ember olyan lakásban él, amelynek nagyon drága a rezsije, és 41 millió ember folyamatosan tartozik az energiaszolgáltatóknak. Bulgáriában a legmagasabb, Finnországban pedig a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik nem tudják kifűteni az otthonukat.