Miután hiába vártam a 2020-i miniszterelnöki évértékelő külpolitikai megfogalmazásaival kapcsolatos reagálásokra, tollat ragadtam, hogy megosszam az olvasókkal elképedésemet. (A BBC képén: Srebrenicában történt a délszláv háború egyik legvéresebb eseménye: 1995 júliusában több, mint 8700 boszniai muszlimot – férfiakat és fiúkat – végeztek ki a szerb erők, és 20 000 nőt erőszakoltak meg. Az eseményt a Hágai Nemzetközi Bíróság háborús bűncselekménynek, népirtásnak nyilvánította, de a részt vevő szerbek nem kaptak ennek megfelelő büntetést.)
1. Trianon kétségkívül nagy trauma volt Magyarország számára és egyik oka, hogy országunk a hitleri Németország karjaiban találta magát, s ennek következményeit elszenvedte. Az évértékelő szerint az I. világháború után „még nagyobb baj adódott abból, hogy olyan államalakulatok vettek körül bennünket, mint Csehszlovákia és Jugoszlávia.” Megkérdőjelezzük ezen „államalakulatok” 1920 utáni létezési jogát?
2. „Sőt, ha mindez még nem lett volna elegendő, a II. világháború utáni diktátummal a Szovjetuniót is megkaptuk keleti szomszédnak.” A trianoni diktátum és az 1945-i szerződések összemosása súlyos hiba. Ami közös bennük, hogy mindkét világháborúban a vesztesek oldalán találtuk magunkat, s ez a második világégés esetében sokkal drámaibb felelősséggel járt.
3. „ Körös-körül ellenség….Tudtuk, hogy várni kell. Várni, amíg az ellenséges államalakulatok elgyengülnek, és annak rendje szerint beadják majd a kulcsot.” Vagyis tapsikoltunk annak, ahogy a náci rezsim felmorzsolta Csehországot, Szlovákiában pedig létrehozta a „Szlovák Állam” elnevezésű, Tiso vezette fasiszta entitást. A megszállt Jugoszláviában pedig létrejött az ún. Horvát Független Állam elnevezésű, ugyancsak Hitleréket kiszolgáló usztasa-képződmény.
4. „ Ami aztán meg is történt….mi magyarok ott leszünk a sírásók temetésén. S valóban, saját szemünkkel láttuk, amint Csehszlovákia megszűnt, Jugoszlávia szétesett, a Szovjetunió pedig darabokra tört.” Vagyis 1920-tól az 1990-as évek elejéig erre, a körülöttünk lévő államok eltűnésére vártunk…
5. „Magyarország még mindig megvan. És nemcsak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából. Csehszlovákia és Jugoszlávia helyett kaptunk szlovákokat, szlovéneket, horvátokat és szerbeket…az újra nemzeti alapokra állított Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával megtaláljuk a hangot…sőt szövetségeket is alakíthatunk.” Számtalan kérdés vetődik fel e sorokkal kapcsolatban. Ezek szerint az elmúlt több mint fél évszázadban ellenséges gyűrű szorításában éltünk?! Ez hangzatos bejelentés, de semmi köze a mögöttünk hagyott 75 év történetéhez. S jólesően bólint azokra a fejleményekre, amelyek Csehszlovákia vezetői alkuk eredményeként történt szétváláshoz és Jugoszlávia máig is ható véres felbomlásához vezetett.
6. „ A történelem újra megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek a saját nemzeti érdekeik alapján új szövetségi rendszert építhetnek ki, s így a keletről és nyugatról fenyegető veszélyekkel szemben is megvédjük magunkat.” Mi van? Milyen közép-európai szövetségi rendszerről van szó, amely megvéd bennünket a keletről és nyugatról fenyegető veszélyekkel szemben? Hol van ebben a történetben az Európai Unió és az Észak-atlanti Szövetség helye?