A zürichi Tages-Anzeiger külön cikkben adott hírt arról, hogy november 22-én, vagyis holnap a Die Weltwoche című jobboldali konzervatív hetilap tulajdonos-főszerkesztőjének, Roger Köppelnek a meghívására egy ellentmondásos megítélésű vendég, nevezetesen Orbán Viktor mond beszédet a svájci nagyvárosban, a Dolder Grand szállodában. A magyar miniszterelnököt zürichi fellépése előtt Bernben udvariassági látogatáson fogadja a svájci szövetségi elnök és a külügyminiszter is.
A Tages-Anzeiger emlékeztet arra, hogy Köppel 2018-ban már Steve Bannont, Donald Trump tanácsadóját is meghívta Svájcba. A mostani vendég, a magyar kormányfő – akinek a zürichi megjelenése ellentmondásos reagálásokat váltott ki a közösségi médiában – a cikk szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasaként ismert, és különösen az Ukrajna elleni orosz támadás óta nemzetközi bírálatok záporoznak rá. Magyarország hivatalosan részese ugyan az Oroszország elleni szankcióknak, de Orbán egy hónappal ezelőtti pekingi találkozása Putyinnal újabb aggodalmakat keltett.
Orbán Viktor, az európai politika egyik leginkább megosztó alakja, erősen nacionalista politikát folytat – írja a Tages-Anzeiger. Vehemensen ellenzi a menekültek és migránsok befogadását, és ezt úgy állítja be, hogy védelmezi Európa és Magyarország keresztény voltát. Emellett korlátozza a sajtószabadságot, gyengíti a független intézményeket, és kiterjeszti befolyását az igazságszolgáltatásra. Bár Magyarország az Európai Unió tagja, Orbán hatorozottan euroszkeptikus magatartást tanúsít. Bírálja Brüsszel politikáját, és a nemzeti szuverenitás bővítésével akarja megreformálni az EU-t. Politikája és retorikája visszhangra talál az európai jobboldali konzervatív és nacionalista körökben, ahol példaképnek tekintik.
Az Orbánnal meghirdetett matinéelőadásra már mind elkeltek a 90 frankos belépőjegyek, de az interneten élőben követhető lesz a rendezvény.
Tegnap töltötte be 81. évét Joe Biden amerikai elnök, és a The New York Times a születésnap alkalmából meglehetősen kétkedő hangvételű cikket közölt arról, hogy az elnöknek életkorára tekintettel milyenek az újraválasztási esélyei. A cikk szerzője Peter Baker, a lap fehér házi főtudósítója.
Bidennek az előző korábbi elnökökkel ellentétben nem szerveztek pazar rendezvényt a születésnapjára – szűk családi körben ünnepelt. Ez Baker szerint érthető: mint írja, egy bizonyos kor fölött már nem fogadja az ember a régi lelkesedéssel, hogy eltelt egy újabb esztendő, még akkor sem, ha történesen nem akar indulni elnökválasztáson. Biden esetében pedig ez a dátum újabb emlékeztető a már eddig is eléggé szkeptikus választói kör számára.
A szerző ismerteti a The New York Times és a Siena College közös felmérését, ami a demokraták és a republikánusok között rendszerint billegő államokban készült, és aminek értelmében Biden 71 százalék szerint túl öreg ahhoz, hogy elnök legyen, és még saját híveinek 54 százaléka is így vélekedik. Ezzel szemben Donald Trumpról csak 39 százalék gondolja, hogy túl idős az elnöki poszt ellátásához. Holott Trump is már 77 éves, és nemrégiben a nyilvánosság előtt többször összezavarodott, a második világháború veszélyével riogatott, összekeverte Magyarország és Törökország vezetőjét, és azzal büszkélkedett, hogy Obamával szemben vezet a közvélemény-kutatásokban.
Biden ugyanakkor csoszog, olyan halkan beszél, hogy alig érteni, és gyakran összekever neveket, részleteket. A demokrata párti imázsépítők meglehetősen tanácstalanok: van, aki szerint vissza kellene fogni Biden nyilvános szerepléseit, mások viszont éppen azt tartanák helyesnek, ha nem öregemberként kezelnék őt, hanem hagynák, hogy például a humorát kibontakoztassa. Ez utóbbiak felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt hetekben Biden rengeteget foglalkozott az Izrael és a Hamász közötti háborúval, és még egynapos látogatást is tett Izraelben, átrepülve a fél világon, közbenső leszállás és szállodai pihenés nélkül, végigtelefonálva az egész utat.
Tapasztaltságának, életkorának köszönhetően és nem annak ellenére ér el eredményeket – állítják ezek a kommunikációs segítők, és hozzáteszik: helyesebb támogatni egy olyan nyolcvanast, akivel egyetértesz, mint egy csaknem nyolcvanast, akit veszélyesnek tartasz a demokráciára nézve. Úgy vélik, hogy amikor a kampány élesre fordul, a republikánusok már nem fogják tudni fegyverként használni Biden életkorát. Ha ez valóban működik, akkor Biden a legszebb ajándékra számíthat 82. születésnapján, de persze ott van egy óriási „ha” – zárul a The New York Times fehér házi főtudósítójának az írása.
Végül röviden a londoni The Guardian egyik cikkéről, amely szerint az Ursula von der Leyen mellett Alex Sorost kipécéző magyar plakátkampány feléleszti az antiszemitizmusra vonatkozó aggodalmakat: Orbán Viktor a jelek szerint visszatér a korábbi stratégiájához, hogy azt állítja, sötét, globális erők próbálják befolyásolni az ország politikáját. Ez a kampány fordulópontot jelezhet a magyar kormány és Brüsszel viszonyában – vélekedik a The Guardian, és emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány hónapokon át tárgyalt az Európai Bizottsággal a jogállami aggályok miatt zárolt EU-pénzek feloldása végett.
Egy nevének mellőzését kérő, magas rangú magyar tisztségviselő azt mondta a londoni lap szerint, hogy a plakátkampány azt jelzi, a kormány feladta próbálkozásait, hogy hozzájusson a pénzhez.