A szlovákok megelégelték a korrupciót: Čaputová mindenben Orbán ellentéte

Lehetséges, hogy az európai szavazók tompítani kezdik a kontinens politikai irányváltására törekvő nacionalisták hangját. A májusi európai parlamenti választások közeledtével, Szlovákia szociálliberális, korrupcióellenes harcost választott elnökké, populista ellenfeleivel szemben – írja az elsősorban üzleti témákkal foglalkozó, de a politika területén is otthonosan mozgó Bloomberg amerikai hírügynökség.

A cikk szerzője szerint Zuzana Čaputová győzelme figyelmeztető jel lehet olyan euroszkeptikus vezetők, mint a szomszédban regnáló Orbán Viktor számára, aki azért igyekszik összekovácsolni a nacionalista erők csapatát, hogy az uniós választásokat a további európai integrációval szembeni népszavazássá tegye meg. Bár a szlovák államfői tisztség nagyrészt csupán formális jellegű, Čaputová fölemelkedését szerte az EU-ban ünneplik a liberálisok.

„Čaputová mindenben Orbán ellentéte” – idézi a Bloomberg Lukáš Kovandát, a prágai székhelyű, Cseh Alapítvány elnevezésű befektetői csoport vezető közgazdászát.

Az írás kitekintő része felhívja a figyelmet arra: Szlovákia elkerülte azt a nacionalista megingást, ami Itáliától Lengyelországig megfigyelhető a választói magatartáson. Az olyan pártok, mint például az olasz Liga vagy a spanyol Vox annak köszönhetik szárnyalásukat, hogy az unió nem volt képes megoldani egy sor kihívást, köztük a Brexitet, a görög helyzetet, a fiatalok munkanélküliségét, illetve a migrációt. Ez a tény égből hulló manna volt azon nacionalista érvelés számára, hogy az EU döntéshozatali mechanizmusa egyfelől túlságosan betolakodó jellegű, és a tagállamok nemzeti érdekei ellen irányul, másfelől így sem elég hatásos ahhoz, hogy megoldja a problémákat.

A cikk hivatkozik a Bloomberg Economics szakműhely egyik elemzésére, amely szerint a világ legbefolyásosabb gazdaságait csaknem 70 százalékban populista kormányok, illetve nem demokratikus rezsimek ellenőrzik, és ez kétszerese a három évvel ezelőtti helyzetnek. Megjegyzem, ennek az adatnak a mögöttes tartalmát a hírügynökségi jelentés nem fejti ki bővebben, maga a teljes elemzés pedig csak a Bloomberg különleges előfizetői köre számára érhető el, így nem világos, hogy a drámai mértékű emelkedést pontosan milyen változásoknak tulajdonítják az amerikai elemzők. Gyanítható, hogy magának az Egyesült Államoknak a kormányzatában is populista vonásokat véltek fölfedezni. De most nem ez a lényeg, hanem az, hogy a Bloomberg azt látja Čaputová győzelmében: a populizmussal szembeni ellenhatást fejtenek ki azok az európai választók, akik elégedetlenek ugyan a hagyományos pártokkal, de nagyra értékelik az olyan vívmányokat, mint a gazdasági prosperitás, illetve a vízummentes munkavállalás és utazás lehetősége.

A 45 éves, elvált, kétgyermekes Čaputovát, aki a politikai ismeretlenségből érkezett, a korrupció miatti közfelháborodás segítette – állapítja meg a Bloomberg, és hozzáteszi: ez, mármint a korrupció volt a kulcstényező a szomszédos Ukrajnában is, ahol vasárnap tartották az elnökválasztás első fordulóját.

A legutóbbi európai közvélemény-kutatási felmérés azt mutatja, hogy a centrista pártok bőven vezetnek a nacionalista erőkkel szemben – írja a hírügynökség. Lengyelországban a Jog és Igazságosság párt, amely Orbánhoz hasonlóan, összetűzésbe került Brüsszellel amiatt, hogy politikai befolyást akart érvényesíteni az igazságszolgáltatás fölött, azért küzd, hogy megőrizze népszerűségi előnyét az őszi parlamenti választásokra.

Miközben Orbán saját hazájában még domináns szerepet játszik, befolyása csökkent, miután felfüggesztették a Fidesz tagságát az unió legnagyobb pártcsaládjában. A magyar vezető által „illiberális demokráciának” nevezett rendszer egyik mintaországában, Törökországban pedig Recep Tayyip Erdoğan elnök kormányzó pártja a helyhatósági választásokon elveszített nagyvárosokat – olvasható a Bloomberg által adott helyzetképben. A cikk arra is kitér, hogy nem csupán Čaputová, hanem második fordulóbeli ellenfele, a Smer kormánypárt jelöltje, Maroš Šefčovič is EU-párti álláspontot képviselt. „Szlovákia olyan jelzést adott, hogy Közép-Európa nem adta fel a liberális demokráciát” – idézi a Bloomberg a pozsonyi Politikai Intézet vezetőjét. Michal Vašečka szerint ez a jelzés reményt ad a Cseh Köztársaságnak, Magyarországnak és különösképpen Lengyelországnak.