Nem tudom, elgondolkoztak-e mostanában a…zsarolásról. Egészen pontosan a zsarolásról, mint politikai eszközről. Ezen a hétvégén többször és több síkon is eszembe jutott, hogy mennyire kezd beépülni a nemzetközi és a hazai politikába a zsarolás, mint a legfőbb érdekérvényesítési eszköz.
Kezdjük mindjárt Donald Trumppal, a Skóciában golfozó amerikai elnökkel, aki két gurítás között végül megállapodott, legalábbis nagy vonalakban Ursula von der Leyennel az európai áruk 15%-os vámtételéről. Ez már eleve a fele korábban belengetett 30%-nak, de még így is elég soknak tetszik és a hosszú távú hatása ma még kiszámíthatatlan. Egy biztos, a német autóipar, ami a magyarországi beszállítókon keresztül a magyar kormánynak is extra fontos lenne, meg fogja érezni a magasabb vámokat. És nyilván visszaveti a termelést, még lejjebb srófolja a beszállítói árakat. Ezt már Magyarország és a magyar költségvetés is meg fogja érezni. Jól emlékszem, amikor Győrött vagy Kecskeméten típusváltás miatt egy időre leálltak gépsorok, azt azonnal megérezte a magyar költségvetés, a GDP pedig pár százalékkal visszaesett abban a negyedévben.
Ennyit az Orbán Viktor által Donald Trumpnál állítólag kiharcolt különleges, baráti elbánásról.
Úgy látszik, hosszú távon kell a világnak berendezkednie az erőszakos, arcátlan és gátlástalan amerikai érdekérvényesítésre. Donald Trumppal igazi texasi cowboy-tempó kezd meghonosodni a világpolitikában. Először pisztolyt ránt és csípőből tüzel, utána kezd el gondolkozni a következményekről. Ki emlékszik már a beígért, egyetlen hét alatt elérhető orosz–ukrán békére, Grönland elcsatolására Dániától, Kanada egyesítésére az Egyesült Államokkal és a Mexikói-öböl átnevezésére Amerikai-öböllé?!
Az amerikai politikai és gazdasági zsarolásnak Magyarország ugyanúgy kárvallottja lesz, mint az összes többi európai uniós tagország. Hiába van kint Orbán Viktor dolgozószobájában biztonsági tartalékként és viszonyítási pontként Trump elnök alfelének gipszlenyomata, az amerikai külpolitikában Magyarország és a magyar kormányfő nem tétel Washington számára.
Persze, Orbán Viktor szintén nagymestere a politikai zsarolásnak. Tusványoson máris azzal fenyegetett, hogy még tárgyalási alapnak sem tekinti az Európai Unió 2028-tól tervezett hétéves költségvetését, szóval megint vétóval fenyegetett, amíg Magyarország meg nem kapja az idézem: „nekünk, magyaroknak járó pénzeket”- Rossz hírem van Orbán Viktor számára. Mindez blöffnek elmegy, de jól tudjuk, amikor élesbe fordul a helyzet eddig is minden fontos brüsszeli döntést csendben megszavazott, akárhogy handabandázott előtte itthon és külföldön. Igazi hangember…
És végül az is a zsarolás kategóriájába tartozik, hogy ha itt 2026. április 12-e után (ha hinni lehet a 2XL-es kormányfői póló feliratának) csak halálhörgés, siralom vár Magyarországra, ha nem őt és tettestársait juttatják be ismét elsöprő többséggel a parlamentbe. Újabb rossz hírem van Orbán Viktor számára. Egy azerbajdzsáni vagy türkmenisztáni politikai menedékjog lassan értékesebb lehet neki, mint egy földvárrá alakított hatvanpusztai, állítólagos „mezőgazdasági központ”.
És ezt még azok is értik, akik egy ideje a vasalójukon kénytelenek a Klubrádió hallgatni…
