Abszurd a magyar klímavédelem – zöldlevéláradat Orbánnak

„Abszurditásig emelt klímacélokról” beszélt az EU kapcsán Orbán Viktor évadnyitó újságcikkében, miközben év elején még klímabajnoknak titulálta hazánkat. Holott az EU előtt álló döntés tétje most nem kisebb, mint az, hogy miként fordítjuk le végre konkrét tettekre a Párizsi Klímaegyezményben foglalt vállalásunkat.

A Greenpeace Magyarország levélküldő kampányban kéri a miniszterelnököt: ahelyett, hogy abszurdnak nevezi a klímacélokat, álljon inkább bátran az éghajlatvédelmi törekvések élére Magyarországon éppúgy, mint egész Európában.

Orbán Viktor politikai évadnyitó újságcikkében abszurdnak nevezte az uniós klímacélokat – ennyivel söpörte le az emberiség legégetőbb problémáját. Miközben az EU mindannyiunk jól felfogott érdekében készül történelmi klímadöntésre. A sarkokon egyre vékonyodó jégtakaró, a perzselő erdőtüzek, sosem látott aszályok és hőhullámok, kipusztuló állatfajok sora figyelmeztetnek: a klíma- és ökológiai válság már ma is a mindennapjaink valósága.

A 2015-i Párizsi Klímaegyezmény értelmében a világ országainak legkésőbb ez év végéig kell részletesen kidolgozniuk szigorított klímacéljaikat. A szigorításra azért van szükség, mert a jelenlegi vállalásokkal nem tudjuk elérni az egyezményben közösen elfogadott célt: azt, hogy a világméretű felmelegedést 1,5 fok alatt tartjuk. A tudomány álláspontja szerint ehhez az kell, hogy 2030-ig legalább 65%-os kibocsátáscsökkentést érjünk el a Földön. A kormány által elfogadott Nemzeti Klíma- és Energiatervben (NEKT) ehhez képest mindössze 40%-os kibocsátáscsökkentési célérték szerepel.

„Miközben a miniszerelnök abszurdnak nevezi a klímacélokat, az igazán abszurd az, hogy 2020-ban még ott tart a magyar kormány, hogy közpénzen megvásárol egy klímagyilkos szénerőművet, hogy ellehetetleníti a szélerőművek építését, és hogy nem támogatja a lakosság energiahatékonysági beruházásait. A kormány káros intézkedései és az érdemi lépések hiánya az, ami tényleg abszurd a klíma- és ökológiai válság közepén. De bízunk abban, hogy a miniszterelnök is belátja ezt, és mihamarabb bátran a klímavédelem élére áll”– nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

A Greenpeace levélküldő kampányában 10 pontban sorolja fel a kormány klímavédelem szempontjából káros vagy elégtelen intézkedéseit:

  1. A klímaválság közepén 75 000 000 000 forint közpénzt költ az állam az 51 éves mátrai szénerőműre, hogy az továbbra is vígan pöföghesse a levegőbe a szén-dioxidot. 
  2. Magyarországnak nincs környezet- és természetvédelmi minisztériuma.
  3. A kormány a klímakonzultációt – más országok gyakorlatával szemben – egyszerűen el akarta dugni az emberek elől. 
  4. A klímaválság és a koronavírus-járvány kellős közepén a kormány motorversenypályát, Forma–1-et és légitársaságot támogat adókedvezményekkel és milliárdokkal.
  5. Harminc évvel a rendszerváltás után még mindig az egykori brutálisan szennyező szocialista nagyipar összeomlására mutogatva nevezzük magunkat „klímabajnoknak”, és erre hivatkozva minden felelősséget letolunk magunkról.
  6. Ma Magyarországon nem lehet szélerőművet építeni.
  7. A kormány energiastratégiája szerint 2030-ig nincs komoly tennivalónk a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátással, sőt, még 10%-kal növelhetjük is a szektor kőolaj-felhasználását.
  8. A kormány szerint nem feladata anyagilag támogatni sem a lakóházak energiahatékonyságának növelését, sem a lakossági napenergia elterjedését – miközben épp ezen a két területen lehetne a leggyorsabban és a legolcsóbban csökkenteni a kibocsátásainkat.
  9. A klímabarát ökológiai gazdálkodásból származó termékek helyett a kormány a szennyező nagyüzemi mezőgazdaságot és az ipari állattenyésztést támogatja kedvezményes áfakulcsokkal, miközben ezek felelősek az üvegházhatású gázkibocsátás közel feléért. 
  10. Miközben a kormány szerint klímabajnokok vagyunk, 2019 júniusában többek közt a magyar miniszterelnök vétója miatt nem tudott megszületni az Európai Unió klímasemlegességi megállapodása.

A Greenpeace Magyarország azt várja Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy ne halogassa tovább az érdemi klímavédelmi intézkedések megtételét itthon, az uniós klímatárgyalások során pedig támogasson olyan döntést, amely összhangban van a tudományos ajánlásokkal, és a Föld hőmérsékletét legfeljebb 1,5 fokkal engedi felmelegedni. A klímatudósok számításai és modelljei alapján ez 2030-ig legalább 65%-os kibocsátáscsökkentési célérték.