Az EP képviseletében Magyarországon tartózkodó osztrák Josef Weidenholzer az euronewsnak azt mondta, vannak kifejezetten aggasztó fejlemények. Pénteken érkezett Budapestre az osztrák európai parlamenti képviselő, egyike azoknak, akiknek a jelentése nyomán döntés születik majd arról, induljon-e eljárás Magyarország ellen az uniós szerződés 7. cikkelye alapján.
„Vannak kifejezetten aggasztó fejlemények. Ilyen a jogrend, a sajtó vagy éppen a civil szervezetek helyzete, különösen a legújabb törvényjavaslat. Egyszóval sok minden van, ami sok európai számára aggályos” – mondta az euronewsnak Josef Weidenholzer, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége alelnöke.
Lengyelország ellen már eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság a 7-es cikkely alapján. Josef Weidenholzer szerint azonban míg Lengyelország esetében egyetlen jól körülhatárolható problémával, az igazságszolgáltatási reformmal kell szembenézni, addig Magyarországon a jogrend szisztematikus megsértése zajlik.
„Nyilvánvaló számunkra, hogy ha ebben a mederben folynak tovább a dolgok, akkor olyan irányba tart az ország, amit eddig csak Európán kívüli helyeken, Oroszországban vagy Kambodzsában tapasztaltunk – és ez a civil társadalom mozgásterének zsugorítása” – fogalmazott a képviselő.
Josef Weidenholzer ugyanakkor hangsúlyozta: az eljárás elsődleges célja nem a miniszteri tanácsi szavazati jog megvonása, hanem elmélyült párbeszéd megteremtése, ami szerinte minden bizonnyal meg is történik majd. A jelentéstervezet várhatóan márciusra készül el.
Német EP-képviselő: változhat a „különösen engedetlen” magyar kormány hozzáállása az EU-hoz az áprilisi választás után
(MTI, 12:55) Változhat a magyar kormány hozzáállása az Európai Unióhoz (EU) az áprilisi parlamenti választás után – mondta az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának német elnöke egy pénteki interjúban. Inge Grässle a Südwestfunk német regionális közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva rámutatott, hogy Lengyelország kapja a legtöbb pénzt az EU-s költségvetésből, Magyarország pedig a legtöbb pénzt egy főre vetítve.
Mint mondta, elviselhetetlen, hogy éppen ez a két EU-tagállam mutatkozik „különösen engedetlennek” a közösségi jog és az uniós normák megtartásában, és mindig arra kényszeríti a többieket, hogy megrendszabályozzák őket.
Azonban Németország érdekes javaslatokkal állt elő, elképzelése szerint feltételekhez kell kötni az EU-s pénzek kiosztását – mondta az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, hangsúlyozva, hogy az elképzelés megvalósításával lehetőség nyílik a takarékoskodásra.
Hozzátette, hogy ez nem büntetés lenne az olyan tagállamok számára, mint Lengyelország és Magyarország, hiszen kézenfekvő, hogy aki nem tartja meg az EU-s jogot, nem várhat szolidaritást a többiektől pénzügyi kérdésekben. Ezt világossá kell tenni a varsói és a budapesti vezetés előtt – mondta az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának képviselője.
Megjegyezte, hogy szerinte a magyar kormány az áprilisi választás után másként viszonyul majd az EU-hoz, Lengyelország viszont sokkal nehezebb eset. Kifejtette, hogy az agrártámogatások és a strukturális és beruházási alapok adják az EU-s költségvetés négyötödét, ezért ezen a két területen kell spórolni. Az agrártámogatásoknál meg kell fontolni, hogy érdemes-e az EU pénzéből további gazdagodáshoz segíteni az egyébként is gazdag termelőket – mondta az EP költségvetési ellenőrző bizottságának német elnöke, kiemelve, hogy a támogatott mezőgazdasági termelők tizede szerzi meg a támogatások 90 százalékát.
A strukturális és beruházási alapoknál feltételekhez kell kötni a támogatásokat, és csak olyan fejlesztéseket szabad támogatni, amelyek többletértéket hordoznak az egész közösség számára, amelyek „hoznak valamint az EU-nak” – tette hozzá Inge Grässle, megjegyezve, hogy a tagállamokban tett látogatási során rendre tapasztalja, hogy az uniós pénzekből „butaságokat finanszíroznak”.