Megtelt a pesti, Városház utcai Józsa Judit Galéria, amely karácsony előtti bemutatón látta vendégül a Tinta Könyvkiadót. Elöljáróban Kiss Gábor a kiadó igazgatója szólt arról, hogy mások között Kosztolányi Dezső és Berzsenyi Dániel is „rejtélyesnek” nevezte anyanyelvünket, és ami a végtelenségét illeti, azt aligha kell bizonygatni, ugyanis bár a nyelv folyton gazdagodó, ám véges számú építőeleméből – szavából – végtelen számú mondat alkotható. (Nyitó képünkön: Az Angyalok a bibliában kötetről egy ferences szerzetes, Didák testvér beszélt.)
A képen: Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó alapító igazgatója.
Ide kívánkozik Laziczius Gyula szellemes válasza a „Hány szó van a magyar nyelvben?” kérdésre 77 esztendővel ezelőttről: „A magyar szavak száma véges, közelebbről nem meghatározható.” Alakulása évében, éppen húsz évvel ezelőtt a hihetetlen sikert aratott Magyar szókincstárral debütált a kezdettől egyedülálló és úttörő hivatást folytató Tinta Könykiadó, amely az előttünk álló karácsonyra öt kötetet ajánl a nyelvet/nyelveket szeretők figyelmébe.
Elsőként Balázsi József Attila beszélt A színek és a színnevek világa (szerk.: Székely Gábor) című tanulmánykötetről, elsőként is megemlítve „barokkosan” hosszú alcímét (Fizikai, kultúra- és művészettörténeti, illetve nyelvtudományi témájú értekezések színekről és színelnevezésekről. 12 idegen nyelv színelnevezéseinek egybevetése a magyar nyelv színneveivel). Az első tanulmányban egy fizikus szemüvegén keresztül kaphatunk átfogó képet a színekről, a másodikban kulturális-történelmi szerepükről olvashatunk, és számos érdekesség derül ki a tizenkét nyelv színneveit a magyar színelnevezésekkel összevető kontrasztív nyelvészeti dolgozatokból is: például hogy a távol-keleti (kínai, japán, koreai stb.) nyelvek nem különböztetik meg a zöld és a kék árnyalatot, ugyanazzal a szóval fejezik ki. Balázsi József Attila végül külön dicsérte a kötetben található szép, színes grafikonokat, képeket is.
Kiss Gábor egy személyes élmény felelevenítésével kezdett bele Theo Malade Semmelweis, az anyák megmentője című kötetének ismertetésébe: ő ugyanis egyetlen délután olvasta el a magyarul eredetileg 1933-ban megjelent könyvet, és (egyébként is Semmelweis-emlékév lévén) úgy gondolta, érdemes lenne újra kiadni a legnagyobb magyar orvos életéről szóló regényt. Az életút egyébként valóban könyvbe kívánkozik, bőséges regényes fordulatokban. Semmelweisről tizennégy filmet forgattak, Németh László pedig színdarabot írt róla. Az eredetileg 1924-ben, Németországban megjelent könyvet Magyarországon is érdeklődéssel fogadták, számos recenzió jelent meg róla, 1933-i magyar megjelenése után pedig még több.
A Kiss Bernadett által összeállított Angyalok a bibliában-ról egy ferences szerzetes, Didák testvér beszélt. Először az angyalok hírvivő feladatát említette (gondoljunk csak a közelgő karácsony kapcsán Gábriel angyali üdvözletére Máriának), illetve hogy nincs testük, csak lelkük. (A művészeti ábrázolásokon mégis mindig emberarcúak.) Az angyalok mibenléte sok kérdésre ad okot, így sok eretnekségnek is táptalajt adott a téma, amellyel a katolikus egyház is küzd. Ezért is érezte szükségét a kiadó, hogy egy biztos forráshoz nyúljon vissza: a kötet a Bibliából származó kétszázhatvan, angyalokkal kapcsolatos idézetet tartalmaz.
Sediánszky János Prima Primissima díjas újságíró.
Nemesi Attila László, dékánhelyettes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense egy általa társakkal szerkesztett vaskos tanulmánykötetet, a Humorstílusok és humorstratégiák címűt mutatta be, amely az ötödik interdiszciplináris humorkonferencia hatvan előadásából válogatva harminckét tanulmányt tartalmaz, bizonyítaqndó, hogy nagy a tudományos érdeklődés a humor mint téma iránt. Nem csupán nyelvészek, pszichológusok, történészek, szociológusok, irodalmárok részéről is – sőt, a kötet négy tanulmánya a zenei humorról szól.
Végül az 1250 ókori jó tanácsot tartalmazó A boldogság titka (szerk.: Kiss Bernadett) című kötetet mutatta be az élete kilencedik évtizede felé közelítő, Prima Primissima díjas Sediánszky János, a magyar rádiós újságírás örökifjú dojenje, aki – mivel a könyv ezen a héten jelent meg – még nyomdaillatú példányt kapott tanulmányozásra. Az ókori szerzők, filozófusok aforizmái iránti szeretet kicsendült az idézetekkel nem fukarkodó előadásból. Az embernek olyan érzése van ezeket az ezeréves bölcsességeket olvasva, mintha ma születtek volna: a mához, hozzánk szólnak – hangsúlyozta Sediánszky, aki olvasás közben – bevallása szerint – nemegyszer önmagának is feltette a költői kérdést: ha ezt már akkor tudták az emberek, hogy jutottunk idáig? Az ábécé szerint rendezett témakörök (asszony, barátság, bűn, erény stb.) alapján csoportosított aforizmák a többi között Platóntól, Senecától és más híres görög és római gondolkozóktól származnak. A szerfölött tartalmas és gazdag kötet külön erénye – miként Sediánszky kiemelte –, hogy a fiatalokat a bölcsességek szerzőinek megismerésében is segíti a kötet végén található pár mondatos életrajzokkal.
A könyvbemutató zárásaként Kiss Gábor igazgató szólt a kiadó terveiről; rövidesen várható az 1008 oldalas Nagy magyar tájszótár, valamint a 800 oldalas Magyar nyelvtan, továbbá a nagyon érdekes témát feszegető, A világ írásai, illetve a Bibliai szólások szótára.
Kiss Gábor végül mindenkit arra biztatott, szavazzon a 2018. év szavára a kiadó honlapján. A felhívásról bővebben itt olvashat.
Képek: Muszka Ágnes és Terjéki Tamás.