Augusztus 2.: szilveszter – föléltük Földünk idei erőforrásait

A fiatal felnőtt nemzedék a klímaváltozás és természetpusztítás elleni küzdelem élharcosai közé tartozik, ám a WWF Magyarország reprezentatív felmérése szerint az előző évekhez képest ez a tendencia látványosan romlott. Holott hazánkban is van mit tenni a fenntarthatóságért: az idén augusztus 2-a a túlfogyasztás napja.

A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása az idén augusztus 2-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Bár tavaly ez a nap július 28-ára esett, tehát látszólag 5 nappal lassult a fogyasztás mértéke, ám az idén az eddigiekhez képest részletesebb adatokkal dolgoztak a szakértők a dátum kiszámításakor, így a tényleges változás valójában egyetlen nap csupán. Holott 1970-ben még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, alig 53 évvel később. Itthon még elkeserítőbbek az adatok, Magyarországon ugyanis olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait – május 30-án jött el a fordulópont, mióta magyar léptékkel már bolygónk tartalékkészletét éljük fel.

Ezek az időpontok nem túl reménykeltők, egy friss felmérés szerint pedig kérdéses, hogy mennyire állunk készen a változásra: a WWF Magyarország megbízásából 2023 júniusában átfogó közvélemény-kutatás készült, hogy felmérje: miként vélekedik a 18–59 éves magyar lakosság a fenntarthatóságról, a környezet- és természetvédelemhez.

Az eredmények nem mutatnak kedvező tendenciákat, különösen a fiatal felnőttek hozzáállása változott az előző évekhez képest. Bár a klímaváltozás tényét és a környezeti változások bolygóra gyakorolt hatásait ma már csak egy szűk réteg tagadja, nagy az eltérés a lakosság egyes szegmenseiben a részletek ismeretét és a tetteket illetően.

Az mindenképpen kedvező, hogy a felmérés alapján a lakosság 59%-át valódi környezettudatosság jellemzi. Kevésbé jó hír azonban, hogy a 30 évesnél fiatalabbak ebben a csoportban jóval kevesebben vannak, mint három évvel ezelőtt. A lakosság további ötödés adják a „pszeudo-környezettudatosak”, akik számára csupán látszatintézkedések erejéig érdekes a környezet- és természetvédelem, de valójában sem tájékozottságban, sem fogyasztásukban nem mutatnak valódi környezettudatosságot. A fennmaradó 20%-ot az ökoszkeptikusok alkotják, akiket hidegen hagy a környezet- és természetvédelem ügye; a 30 év alattiak éppen ebben a csoportban jelennek meg a legnagyobb arányban! Az ő esetükben ráadásul azt is láthatjuk, hogy bár a klímaváltozás veszélyeivel tisztában vannak, a megoldást hozó teendőkkel kapcsolatban már jóval hiányosabbak az ismereteik.

Ha a konkrét környezeti problémákat és hatásaikat vizsgáljuk, akkor például a szénerőművek vagy az újból megnövekedő lakossági fatüzelés okozta környezetkárosításról a lakosság kevesebb mint harmada hallott, és ezek veszélyeivel is kevésbé vannak tisztában.

Gergely Ferenc, a kutatást vezető független szakértő mondja: „Néhány évtizeddel ezelőtt a fiatalok testesítették meg a haladást a környezet- és természetvédelem tekintetében, mára épp az ő körükben növekszik azok aránya, akik ökoszkeptikusok vagy csupán egy-egy internetbejegyzés erejéig láttatják magukat környezettudatosnak” – mondta.

Számos oka lehet annak, hogy a fiatal felnőttek az idei felmérés szerint már kevésbé környezettudatosak az előző évekhez képest. „A mindenhonnan ránk zúduló információáradat, az egymásnak sokszor ellentmondó vélemények a környezet- és természetvédelemben, az elmúlt évek nemzetközi és hazai nehézségei – mint például a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, az egekbe szökő infláció vagy a megemelkedő energiaárak –, illetve a döntéshozók és vállalatok sok esetben nem túl hatékony környezetpolitikája mind azt eredményezhetik, hogy az egyéni szintű környezettudatosság sokadlagos szempont lett. Pedig ahhoz kétség sem fér, hogy a jövőnk záloga az egészséges természeti környezet, ahonnan alapvető erőforrásainkat kapjuk” – mondta Papp Luca, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.

Nem könnyű kitűnni az információs zajból, így a zöld civil szervezetek is minél több platformon próbálják hiteles, szakértői üzeneteiket eljuttatni a fiatalokhoz. Bár a közösségi médiában még mindig tömegeket lehet elérni – így a WWF Magyarország számára is fontos, hogy jelen legyen egyszerre a TikTok-, Instagram-, Viber-, LinkedIn-, Facebook-, YouTube-platformokon és podcast csatornával is, a személyes kapcsolat és a természettel való találkozás viszont továbbra is a szemléletformálás egyik leghatékonyabb eszközének számít. Éppen ezért a hazai WWF fiatal önkéntesek segítségével szervezett az idén nyárra erdei ismeretterjesztő túrákat 10-12 éveseknek PandaTúra néven, ahol a résztvevők egyszerre szórakozhattak és a természethez kapcsolódva tanulhattak.

Szintén kedvező, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbb a használt cikkek – például ruhák, bútorok – vásárlása és az egymás közti cserebere, ami egyrészt pénztárcakímélő megoldás, másrészt környezettudatossági szempontból is megfelelőbb választás – feltéve, ha tényleg szükségünk van arra, amit vásárolunk. Így egy újonnan gyártott termék helyett egy már meglévő áru használati idejét növeljük meg, és tartjuk körforgásban. Ennek kedvező hatása számokkal is kifejezhető, hiszen az ország egyik legmeghatározóbb online apróhirdetési oldalának használói összesen 758 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátástól óvták meg a Földet (a 2018–21 közötti 4 teljes évben az oldal hirdetési adatai alapján).

„Ez a mennyiség 5000 millió műanyag zacskó, 1600 millió alumíniumedény és 2700 km, acélból készült vasúti sín előállításával feleltethető meg” – mondta a kutatási eredmények kapcsán Andri Diána fenntarthatósági szakértő, a Jófogás kommunikációs vezetője.