Az EU nem tehet mást: bünteti Lengyelországot

Nem marad büntetlenül, hogy Varsó kihívást intézett az EU-jog elsőbbsége, vagyis az európai jogrend egysége ellen – ezt emeli ki a Reuters az Európai Parlament tegnapi vitájáról szóló tudósításában.

„Nem javulnak az érvei, ön csak menekül a vita elől” – idézi a hírügynökség, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Mateusz Morawieckinek mondott. A lengyel miniszterelnök szerint Brüsszel túllépi hatáskörét.

A Reuters emlékeztet arra, hogy Brüsszel régóta vádolja Lengyelországot az igazságszolgáltatás függetlenségének az aláásásával, de a lengyel alkotmánybírósági döntés, miszerint a tagországi nemzeti alkotmány előbbre való a közös szabályokat tartalmazó uniós jog érvényesítésénél, olyan félelmeket keltett, hogy a lengyelek akár távozhatnak is az EU-ból. A lengyel kormány határozottan tagadja, hogy ilyen szándéka lenne. A tegnapi európai parlamenti vita után a holnap összeülő csúcstalálkozón a tagországok vezetői is megvitatják a kérdést. A Reuters uniós diplomatáktól azt a – megjegyzem, egyáltalán nem újdonságszámba menő – értesülést szerezte, hogy a tagországok nagy többsége kritikus Varsóval szemben, bár Magyarország védelmezi.

Az uniós intézmények háromféleképpen léphetnek fel. Az egyik, hogy a Bizottság, az EU javaslattevő-végrehajtó szerve kötelezettségszegési eljárást indít, ami végső esetben pénzbírsághoz vezethet. A másik, hogy érvényesítik a jogállami feltétel-rendszert előíró mechanizmust, aminek alapján Varsó nem juthat hozzá uniós fejlesztési pénzekhez – itt akár sok tízmilliárdról lehet szó, euróban. A Reuters számai szerint a járvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást célzó helyreállítási alap esetében 24 000 millió euró vissza nem térítendő támogatás, valamint 12 000 millió euró kedvezményes kamatozású hitel a tét, de emellett blokkolhatják akár azt a 70 000 millió eurót vagy annak egy részét is, amit 2021–27 között a járványtól függetlenül egyébként is kaphatna Lengyelország.

A fellépés harmadik lehetséges módja pedig az EU alapszerződésének hetedik cikkén alapuló eljárás, amelynek a végállomása elvben a lengyelek szavazati jogának a megvonása lehet, de ahhoz az összes többi tagállam egyetértésére lenne szükség.

A Reuters idézi Ben Knapen holland külügyminisztert, aki szerint tárgyalásra mindig marad lehetőség, de ez nem jelenti azt, hogy közben tétlennek kell maradni.

A Politico című amerikai portál európai kiadása szerint Brüsszel és Varsó olyan csatát vív egymással, amelyet egyikük sem tud megnyerni, hiszen a kemény hangnem ellenére mindkét fél tudja, hogy szükségük van egymásra. „Az a politikai realitás, hogy az EU nem engedhet meg magának háborúzást egyik tagállamával, mert az a teljes megbénulás veszélyét idézné elő, hiszen minden sorsdöntő politikai határozathoz egyöntetűség kell” – írja a portál, majd azzal folytatja: a lengyel kormányt ugyanakkor az a veszély fenyegeti, hogy páriává válik a klubban, miközben állampolgárainak igen nagy többsége továbbra is támogatja az EU-tagságot, és amíg Varsó dacol Brüsszellel, ez annyi akadályt keletkeztet a viszonyban, ami már most felfordulást okoz az országon belül.  

A Politico ismerteti a jogállamisági mechanizmus ellen Varsó és Budapest által az Európai Bíróságon indított jogi támadást, majd arra a következtetésre jut, hogy a patthelyzetet alighanem csak az érintett országok szavazói oldhatják fel, ha kormányváltás mellett döntenek. Magyarországon a jövő tavasszal lesz választás, Lengyelországba pedig hazatért Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke, korábbi miniszterelnök, hogy új lendületet adjon az ellenzéki erőknek.

A Politicótól eltérő következtetésre jut a Handelsblatt, a német üzleti körökben nagy figyelemmel olvasott napilap, amelynek kommentárja szerint az EU nem teheti meg, hogy ne büntesse Varsót: Angela Merkel óv ugyan a Magyar- és Lengyelországgal szembeni túlzott keménységtől, de Brüsszel ezúttal nem utalhat pénzt a „hitszegő” Lengyelországnak. Azt a Handelsblatt elismeri, hogy az alapító anyák és atyák egy elhajlóval számoltak, és létre is hozták megrendszabályozásának az eszközeit, de két elhajlóra már nem számítottak, márpedig a magyarokkal egy másik problémás gyerek is megjelent a közösségben, és így egyiküket sem lehet egyhangú döntéssel megbüntetni, mert kimentik egymást. Ebből a Handelsblatt szerint az következik, hogy a Lengyelországgal kialakult konfliktus csúnya és hosszan elhúzódó lehet. A pénzek visszatartása esetén a lengyelek valóban megpróbálkozhatnak az EU-n belüli szavazások blokkolásával, hogy ellennyomást fejtsenek ki. De az EU nyomásgyakorlási eszközei erősebbek, a károk egészen bizonyosan a lengyeleknél lennének nagyobbak – érvel a német üzleti körök lapja a Varsóval szembeni fellépés mellett.

A kommentár hangsúlyozza, hogy a tét a civil társadalom és az igazságszolgáltatási rendszer. Az EU nem várhat a végtelenségig a büntető intézkedésekkel. Fontos ugyanakkor – teszi hozzá a Handelsblatt –, hogy ezek az intézkedések nem öncélúak, és nem is a tárgyalások megakadályozását, hanem éppenséggel azok előmozdítását kell, hogy célozzák.