Az EU túl gyönge Orbán hazugságaival szemben

Az Európai Unió túlságosan gyönge Orbán, illetve a magyar kormányközeli média hazugságaival és propagandájával szemben – jelentette ki Othmar Karas, az Európai Parlament osztrák néppárti alelnöke az Európai Újságíró-szövetség online vitafórumán. Az APA osztrák hírügynökség tudósításából ezt az állítást emelte ki ismertetése élén és annak címében is a bécsi Der Standard.

„Hatékonyabb eszközökre van szükségünk azért, hogy értékeinket tiszteletben tartsák” – tette hozzá az osztrák politikus, és úgy vélekedett, hogy az EU jövőjéről szóló konferenciának ebben a tekintetben impulzust kell adnia az európai közvélemény számára. A médiaszabadság korlátozásának, a növekvő önkénynek és a jogállami hiányosságoknak „számos arca és elnevezése van” az unióban, nem pusztán magyarországi a probléma – hangoztatta Karas, és utalt egyebek közt görög, szlovák, máltai, illetve lengyel jelenségekre.

A vitafórumon felszólalt Halmai Katalin, a brüsszeli Nemzetközi Sajtószövetség elnöke, a Népszava tudósítója. Beszámolt arról, hogy hazájában a kormány a koronavírus-járványról szóló híradásokat is ellenőrzése alá vonta, és hogy 28 magyar médiaintézmény nyílt levélben követelte a kormánytól, engedélyezze a kórházakba való akadálytalan bejutást és az egészségügyi személyzet meginterjúvolását. A járvánnyal foglalkozó operatív törzshöz intézett kérdések közül eddig 225 maradt megválaszolatlan – tette hozzá, és megjegyezte: Kínától hamarabb lehet választ kapni a kérdésekre, mint a magyar kormánytól. 

Szóba került a rendezvényen a magyar állami tévé által a profil című osztrák lap újságírónője ellen a minap intézett támadás – emlékeznek, az, amikor Franziska Tschinderle „kérdésekkel provokálta” a Fidesz EP-képviselőit. Az ilyesmi – mondta Halmai – a magyar újságírók számára mindennapos jelenség, de az újdonság, hogy most már az osztrák média képviselőit is támadják ily módon.

Rubina Möhring, a Riporterek Határok Nélkül osztrák szekciójának az elnöke utalt arra, hogy Schallenberg külügyminiszter is fellépett a profil újságírónőjének a védelmében. Möhring szerint ugyanakkor a média sokszínűségével Ausztriában is akadnak problémák – ilyen például a Wiener Zeitung jövője. Ezt a legrégebbi hagyományokkal rendelkező lapot (első száma 1703. augusztus 8-án jelent meg!) a kormány meg akarja ölni – fogalmazott, és elmondta, hogy a legtöbb osztrák napilap konzervatívok tulajdonában van. E ponton Othmar Karas vitába szállt Möhringgel, mondván, ő maga már a harmadik alkalommal folytat küzdelmet a Wiener Zeitung megmentéséért. 

Scott Griffen, a Nemzetközi Sajtóintézet alelnöke azt hangsúlyozta hozzászólásában, hogy a magyar média helyzete egy évtizeddel ezelőtt még magyar probléma volt, és akkor még lehetett volna valamit tenni ellene. Szerinte most már késő, és fennáll a veszély, hogy az Orbán-modellt exportálni fogják más uniós országokba is, így például Lengyelországba vagy Szlovéniába. Ez nem olyan elnyomó jellegű modell, mint amilyen a török, ahol az újságírókat lecsukják, hanem az ellenőrzés közvetettebb formáit jelenti, egyebek közt a tulajdonosi struktúra vagy éppen az adópolitika révén – mondta Griffen.