Az Ursula von der Leyen elnök által a megbízatásának kezdetén tett bejelentésnek megfelelően, a többi intézménnyel folytatott nem hivatalos egyeztetéseket követően az Európai Bizottság javaslatot fogadott el az uniós intézmények tagjaira kiterjedő hatáskörrel rendelkező intézményközi etikai testület felállítására.
Az etikai testület létrehozásával közös normák fogják szabályozni a tagok etikus magatartását, valamint létrejön az etikai követelményekkel kapcsolatos koordináció és eszmecsere hivatalos intézményközi mechanizmusa. E változásoknak köszönhetően egységes, egyértelmű, átlátható és közérthető etikai normák vonatkoznak majd az uniós politikusokra.
A 2023. évi uniós igazságügyi eredménytábla: javult az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága, de nem szűntek meg a bírák függetlenségének megítélésével kapcsolatos problémák
Az Európai Bizottság ma közzétette az uniós igazságügyi eredménytábla tizenegyedik kiadását, amely éves áttekintést nyújt a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről.
Az idei eredménytábla 16 új területre vonatkozóan is tartalmaz adatokat, kitér például arra, hogy a nemzeti hatóságok hogyan kezelik a korrupciót, mennyi időt vesznek igénybe a megvesztegetésekkel kapcsolatos eljárások, valamint arra, hogy milyen konkrét intézkedések segítik az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést az idősek, a nemi alapú és a kapcsolati erőszak áldozatai és általában a hátrányos megkülönböztetés kockázatának kitett személyek esetében.
A 2023. évi kiadás első alkalommal tartalmaz konkrét adatokat többek között a bírák és ügyészek fizetéséről, a legfelsőbb bírósági elnökök és a legfőbb ügyészek kinevezéséről, valamint az alkotmánybírósági hatáskört gyakorló legmagasabb szintű szervekről.
Körforgásos gazdaság: a Bizottság intézkedéseket javasol az újrafeldolgozás fellendítésére abban a 18 tagállamban, amelyik lemaradásban van a hulladékkezelési célértékek területén
Egy ma közzétett jelentésben az Európai Bizottság konkretizálja, hogy mely tagállamok esetében áll fenn a kockázata annak, hogy nem teljesítik a települési hulladék újrahasznosításra való előkészítésére vagy újrafeldolgozására és a teljes csomagolási hulladékra vonatkozó 2025-i, valamint a hulladéklerakásra vonatkozó 2035-i célértékeket.
Kilenc tagállam – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország és Szlovénia – jó úton halad a 2025-re kitűzött célértékek teljesítése felé. Tizennyolc tagállamban azonban veszélyben van az egyik vagy mindkét 2025-i cél elérése. Észt-, Finn-, Francia-, Ír-, Lett-, Spanyol-, Svédország és Portugália, esetében a települési hulladékra vonatkozó célérték tekintetében tapasztalható lemaradás. Bulgária, Ciprus, Görög-, Horvát-, Magyar-, Lengyelország, Málta, Románia, Litvánia és Szlovákia pedig egyelőre mind a települési hulladékra, mind a teljes csomagolási hulladékra vonatkozó 2025-i célértékektől elmaradni látszik. Egyes országokban a települési hulladék nagy részét továbbra is hulladéklerakókban helyezik el, így ezek az országok valószínűleg nem fogják teljesíteni a hulladéklerakásra vonatkozó 2035-i célértéket. A Bizottság a hulladékgazdálkodási teljesítmény javítása végett nyújtott folyamatos pénzügyi és technikai támogatásra építve ajánlásokat fogalmaz meg e tagállamok számára.
Jogállamiság: a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen a különleges bizottságot létrehozó új jogszabály miatt.
Az Európai Bizottság ma felszólító levelet küldött Lengyelországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen az uniós jog megsértése miatt. Az eljárás megindítása előtt a Bizottság alaposan megvizsgálta azt a 2023. május 31-én hatályba lépett új lengyel jogszabályt, ami állami bizottságot állít fel a Lengyelország belső biztonságára 2007–22 között gyakorolt orosz befolyás vizsgálata céljából.
A Bizottság szerint az új jogszabály sérti a következőket:
– a demokrácia elve (az EUSZ 2. és 10. cikke);
– a törvényesség elve és a büntetések visszaható hatályának tilalma (az Alapjogi Charta 49. cikke), valamint a jogbiztonság és a res judicata általános elve;
– a hatékony bírói jogvédelemhez való jog (a Charta 47. cikke), a non bis in idem elve és a szakmai titok védelme (a Charta 7. cikke);
– az adatvédelemmel kapcsolatos uniós jogi előírások (GDPR és a Charta 8. cikke).
A Bizottság szerint az új jogszabály indokolatlanul avatkozik be a demokratikus folyamatokba.