A magyar soros elnökség diplomáciai sikereként értékeli a Forbes magazin is, hogy Budapesten a pénteki uniós belügyminiszteri találkozón megállapodtak csatlakozásáról a schengeni övezethez, miután több mint kétéves tétovázás után az osztrák vétó veszélye elhárult, bár Bécs hivatalosan még nem nyilvánította ki az álláspontját.

Persze a fordulat mögött az osztrák belpolitikai csatározások és a kormányalakítás bonyodalmai is állnak, miután a migrációt radikálisan ellenző Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alulmaradt a kormányalakítás esélyesei között, noha megnyerte a szeptemberi választásokat. Az államfő nem az FPÖ-t kérte fel kormányalakításra, mi több, ki is maradt belőle, mert a többiek kizárták az együttműködést a szélsőjobbal.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter engedett a budapesti tanácskozáson, s minden valószínűség szerint decemberben tető alá hozzák Brüsszelben a megállapodást és januártól Románia és Bulgária a schengeni térség része lesz.

Szijjártó Péter nem aggódik az Ukrajnán át érkező orosz gázszállítás leállítása miatt, mert a Török Áramlaton keresztül a probléma megoldódik – nyilatkozta a magyar külügyminiszer az ankarai központi hírügynökségnek, az Anadolunak. Semmilyen hatással nem lesz Magyarországra, ha Ukrajna a jövő évtől kezdve leállítja az orosz gáz tranzitját – fogalmazott a magyar politikus az isztambuli energiafórum alkalmából. Elmondta: az együttműködés Törökországgal, Bulgáriával, Szerbiával és Oroszországgal a Fekete-tengeren keresztül haladó Török Áramlat révén Magyarország hozzájut a szükséges energiahordozóhoz. Hazánk napi  20 millió köbméter gázt importál, ami rekordmennyiségnek számít. Az idén 6,6 milliárd köbméter gáz érkezett a Török Áramlaton keresztül, több, mint tavaly, és jövőre még ennél is többet kap Magyarország. Ezért nincs szüksége hazánknak alternatív útvonalakra – véli Szijjártó. A BOTAŞ török állami tulajdonú kőolaj- és földgázipari vállalattal kötött szerződés véglegesítése is folyamatban van, s nemcsak gáz- és olajszállításokban, hanem az atomenergetikában is szoros lesz az együttműködés, miután mindkét ország elkötelezett ez ügyben.

A jelenlegi magyar külügyminiszter kiemelte: a jó kormányközi kapcsolat Recep Tayyip Erdoğan elnök és Orbán Viktor jó személyes kapcsolatán alapul. Ami pedig az orosz–ukrán háborút illeti, Szijjártó bírálta Biden elnököt a nagy hatótávolságú rakéták orosz területen történő bevetésének engedélyezése miatt, ami nemcsak kiterjeszti a háborút, hanem megnehezíti Trump leendő elnök „béketeremtését”. A magyar külügyér szerint mindebből az látszik, hogy „a távozó Biden-kormányt egyáltalán nem érdeklik intézkedéseinek, döntéseinek a következményei”.

A Kínai Kommunista Párt központi propagandaosztályának irányítása alatt álló, pekingi székhelyű CGTN/China Global Television Network angol nyelvű hírcsatornája ugyancsak beszámolt az isztambuli energiafórumról, ám Szijjártó szavaiból a kínai elektromos autókra kivetett uniós vámtarifákra vonatkozó részt emelte ki.

A magyar diplomácia első embere a lehető leghatározottabban tiltakozott a több mint 45%-os büntetővám ellen. Hozzátette, hogy a 27 tagállamból 10 ellenezte a vámot, mert szerinte az az uniós gazdaságot is gyengíteni fogja. Véleménye szerint az EU-nak sokkal szorosabban kellene együttműködnie Kínával, ha a gazdasági kapcsolatokról, partnerségről van szó, s itt utalt a kiváló magyar–kínai együttműködésre.

Gorka Sebestyént érdemesnek tartotta a Forbes magazin arra, hogy külön cikkben foglalkozzék vele, miután Donald Trump a terrorelhárító és nemzetbiztonsági tanácsadó csapata főigazgatójának nevezte meg. A magyar eredetű, 54 éves politikus Londonban született ugyan, de a család a 90-es évek elején Piliscsabára költözött, majd Gorka 2006-ban a város polgármesteri székéért szállt harcba, akkor próbált ultranacionalistákkal kapcsolatba hozható pártot alapítani. Amerikai állampolgárságát 2012-ben szerezte meg, és 2015-ben már – 8000 dollárért – tanácsokat adott Trumpnak. Később terrorelhárítással foglalkozó stratégiai tanácsadó-helyettese lett, s ő volt az, akinek tanácsára Trump bevezette a muzulmánok beutazásának radikális tilalmát. Érdekesség, hogy Trump 2017-ben kiadta Gorka útját, aki a Fox News, a Newsmax elemzője lett, illetve Amerika vezető rádiós műsorának a házigazdája lett. A Forbes még arra is emlékeztet, hogy Trump beiktatási bálján Gorka a Horthy által 1920-ban alapított „vitézi rend” jelvényét viselte.

Az amerikai külügyminisztérium nemzetiszocialista befolyás alatt álló szervezetként tartotta számon a „vitézi rendet”.

Gorka akkor azt nyilatkozta, hogy apja emlékére tűzte ki a jelvényt, aki a kommunisták ellen harcolt. De ő maga nem volt a tagja a rendnek. – Akkor az Anna Frank Center Gorka azonnali lemondását követelte. Egymásnak ellentmondó hírek olvashatók arról, hogy kirúgták-e vagy magától távozott-e, de az tény, hogy Trump kabinetfőnöke, John Kelly túlságosan harciasnak tartotta, ezért nem jöttek ki egymással.