„Légből kapott tudósításunk” címmel számoltam be egy híján harminc évvel ezelőtt arról a nem mindennapi utazásomról és később élményeimről, amelyeknek bevezető tudósítását adom most közre. Forrás: a Mai Nap rendelkezésre álló példányait (is) digitalizáló Arcanum Adatbázis Kft. rendelkezésemre bocsátott, az akkor „komoly bulvárlapként” ismert déli napilap 1992. július 9-i (másolati) példánya. (A nyitó képen: a kouroui űrközpont parancsnoki helyisége; a szerző felvétele.)
«(Az EUTELSAT-hoz kiküldött munkatársunk, Kulcsár László jelenti) Az Air France külön-repülőgépéről jelentkezem egy távközlési műhold közvetítésével, úton Párizsból a dél-amerikai Kourouba, Nyugat-Európa, „műhold-pályaudvara”, az Ariane-rakéták kilövőállomása, az egykori francia fegyenctelep felé. Most nagyjából egyenlő távolságra vagyunk Európától és Francia-Guyanától, attól a helytől, hol Dreyfus kapitány és Pillangó is hosszú esztendőket töltött ártatlanul fogságban. (Ajánlom elolvasásra ezt a helyszíni riportot; tesék kattintani!) Tehát alig néhány száz kilométerre az Egyenlítőtől.
Startra készülünk az EUTELSAT jóvoltából: a nemzetközi média kiválasztott csoportját, benne a magyar sajtó képviseletében a Mai Nap munkatársát hívta meg e nemzetközi űrtávközlési kormányközi szervezet, hogy jelen legyen és tudósítson az EUTELSAT II-F4 jelű (a második generációs sorozat 4. számú) műholdjának felbocsátásáról.
Még néhány óra, és helyi idő szerint július 9-én, este fél nyolc tájban (amikor otthon 10-ére hajnalodik) startol az Ariane-4 típusú rakéta, azzal a távközlési, rádió- és tévéműsorszóró műholddal, amely hivatása szerint már a jövő évezredig, legalább 2001-ig kell hogy működjék.
Eredetileg csak a mostaninál jóval később felbocsátandó F5 és az F6 jelű műholdaknak kellene azt tudniuk, amire már ez is képes! Elődeinél jóval nagyobb, 39-42 decibel-watt teljesítménnyel sugározza be Európát az Azori-szigetektől az Urálig, illetve Izlandtól Szicíliáig, sőt Észak-Afrikát, s a Közel-Keletet is.
Mindenekelőtt a Nyugat számára különösen fontos, kiemelt jelentőségű együttműködési térségnek tartott volt Szovjetunió utódállamait célozzák meg az F4-essel, miáltal az eddiginek a többszörösére nő az adatkiviteli, a távközlési kapacitás, tetemesen nő a közvetlen összeköttetések száma. Ugyanakkor több tucat televízió- és rádiócsatorna kapacitásával minden eddiginél nagyobb távlatot nyit az égi műsorszórásban az egyesülő Európa, illetve a Földközi-tenger melléki országok számára.
Alighanem itt írjuk le először a magyar sajtóban, hogy 1993. január elsejével összekapcsolódik (gyakorlatilag egyesül) az EBU (European Broadcasting Union) Eurovízió-hálózata a volt kelet-európai országok Intervíziójával. Ekként egyetlen műholdról sugározhatják egyidejűleg negyven ország számára a műsorokat. Az EBU egyelőre négy transzpondert bérelt (a 16-ból) az EUTELSAT II.-F4-es műholdján, és további kettőt lefoglalt a fejlesztés céljára. A július 9-ről 10-re virradóra felbocsátandó EUTELSAT-műhold a keleti szélesség 7. fokán helyezkedik el. A Földünket eddig ugyanott kísért első generációs (és szintén F4-jelű) EUTELSAT-műholdat kimozdítják a helyéről, és új orbitális pozícióba, a keleti szélesség 36. fokára helyezik át. Ez az öt évvel ezelőtt pályára állított távközlési műsortovábbító műhold új feladatot kap: rövid idejű tévé-összeköttetéseket teremt Európa országai között. illetve, nagyobbrészt szolgálja a transzeurópai mozgó hírközlést, például a kamionok irányítását az űrből.
Íródott az Atlanti-óceán közepe fölött 11 000 méter magasban…»
Másnap, 1992. július 10-i lapszámban már a megtörtént eseményről számoltam be röviden:
Rakétarajt
«Kiküldött munkatársunk, Kulcsár László jelenti Kourouból: Lélegzetelállító startja volt itteni idő szerint csütörtökön este 7 óra 49 perc 19 másodperckor (az otthoniaknál öt órával hátrább járnak Francia-Guayanában az órák) az Ariane 44L típusú rakétának: irtózatos dübörgését az őserdő fái verték vissza.
Az Eutelsat vendégeként vehettem részt az Atlanti-óceán partvidékén az 51. Ariane-indításon. Néhány perces eltéréssel a rakéta két műholdat állított pályára: az indiai INSAT 2A-t a keleti szélesség 74. és az Eutelsat II F4 jelű szatellitjét a keleti szélesség 7. fokán. Hatalmas fényszórók világították meg a mintegy 50 méter magas, karcsú rakétatestet. A parancsnok komputere hat perccel a tervezett indítás előtt leállította a visszaszámlálást, mert valami apróságot nem talált rendben.
Csigalassúsággal múltak az idegfeszítő percek, aztán újra indult az óra, majd elérkezett a pillanat. És ahogy a nagykönyvben megíratott: sorban leváltak a meghajtólépcsők, a harmadik után pályára állt az afrikai partok fölött irdatlan magasságban száguldó rakétafej, amelynek orrából előbb a tudományos-oktatási célokat szolgáló indiai, majd néhány perc múltán a tévé-, rádióműsorszóró, távközlési Eutelsat műhold állt az előre kiszámított pályára.
A kouroui rakétatelepen már hozzáláttak az amerikai NASA megrendelésére egy újabb Ariane összeszereléséhez.»
Horváth Pál, az (akkor még létezett) Magyar Távközlési Vállalat vezérigazgatója is részt vett a a francia-guayanai Kourouban az Eutelsat-műhold fölbocsátásán. Vele beszélgettem:
– Tárgyalt-e magyar részvételről az Eutelsat-szervezetben?
– Az Eutelsat üzletpolitikájába azok is beleférnek, akiknek nincs, pénzük. A szovjet utódállamok közül például szívesen befogadták Örményországot és Azerbajdzsánt is. Nekünk egyelőre nincs Eutelsat-állomásunk, viszont a párizsi székhelyű szervezet szolgáltatásainak igénybevételéhez nem feltétel a tagság.
– Gondolom, a Matáv is kihasználja az Eutelsat kínálta szolgáltatásokat.
– Igen, szándékunkban áll műholdas csatornákkal is bővíteni a bennünket az európai országokkal összekötő nemzetközi telefonhálózatunkat. Az „égi csatlakozás” a szolgáltatás biztonságát növeli, feledteti az emlékezetes földkábel-átvágásokat. Ugyanakkor megállapodtam Jean Grenier úrral, az Eutelsat vezérigazgatójával: szakembereinket kiküldjük Párizsba, hogy előkészítsék a mielőbb létrehozandó magyar földi Eutelsat-állomást.
– Hol lenne a földi állomás?
– Taliándörögdi telephelyünkön helyezzük el a tengerentúli – amerikai és távol-keleti – távközlési összeköttetések bővítését szolgáló két Intelsat-állomást. Az Eutelsaté akár Gödöllőn is felállítható.
– Beszáll-e a Matáv a nagy nyereséggel kecsegtető műsorszóró-üzletbe, ha felszabadulnak a frekvenciák?
– Alapítási okiratunk szerint nincs engedélyünk műsorszóró tevékenységre. Ha végre megszületik a nagyon várt médiatörvény, és annak alapján számunkra is kifizetődőnek ígérkezik a kereskedelmi tévézés, rádiózás, nyilvánvaló, hogy mérlegeljük a lehetőséget. Itt, Kourouban nem csupán műholdas, hanem műsorszóró szakemberekkel is beszéltem. Ők arról győztek meg, hogy érdemes belevágni.”
Tekintettel arra, hogy a dél-amerikai, francia-guyanai gazdag programban nem volt lehetőségem azonnal helyszíni riport megírására, a részletes beszámoló ezért az utazás végére maradt. Az „Űrkikötő a dzsungel peremén” című riportom itt olvasható. (Tessék kattintani!)