Visszalépek, és végül lekerülök a világ leggazdagabb embereinek listájáról – írta Gates minap egy blogbejegyzésében. – Kötelességem, hogy a forrásaimat olyan módon juttassam vissza a társadalomnak, hogy azok a legnagyobb hatással legyenek az élet jobbá tételére. Remélem, hogy más, nagy vagyonnal és kiváltságokkal rendelkezők is tesznek lépéseket…” – A Bloomberg szerint Bill Gates mintegy 114 000 millió dollárra becsült nettó vagyonával jelenleg a világ negyedik leggazdagabb embere, vagyonának nagy részét a Microsoft részvényei adják. Bill Gates 20 000 millió dollárt helyez át vagyonából a volt feleségével közös alapítványába. A Microsoft társalapítója és volt felesége, Melinda Gates ígéretet tett arra, hogy vagyonuk nagy részét a húsz évvel ezelőtt közösen létrehozott alapítványuknak adják, és más jótékonysági célokra ajánlják fel.
A rendszerváltás hajnalán elsőként megjelent, új szellemű és formai megjelenésű független, demokratikus hírmagazin, a Reform csaknem két és fél évtizeddel ezelőtti, 1998. január 27-i számában Bill Gates-ről és birodalmáról írtam. Bár akkor még korántsem volt annyira tehetős, mint manapság, anyagi gondjai már akkor sem voltak. Sokkal inkább egyéb gondokkal küszködött. Az ám, a nyitó képek 1995. szeptember első napjaiban készültek Budapesten, a XVIII. kerületi Karinthy Gimnáziumban, ahol Bill Gates és Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter megállapodást írt alá arról, hogy tanárok és diákok a bolti ár ötödéért juthatnak hozzá a Microsoft szoftvereihez. – A Microsoft-vezér (ugyancsak 1995. szeptember első napjaiban) a budapesti Kempinsky Szállodában tartott sajtótájékoztatóján (amire hivatalos volt e sorok aláírója is) mutatta be a Windows 95 operációs rendszert. És most következzék az 1998-i cikk!
«Bill Gates körül felforrósodott a levegő Amerikában. Vetélytársain kívül a kormányhivatalok is úgy vélik, túlságosan nagyra nőtt az 1975-ben alapított szoftverbirodalom, s monopolisztikus törekvései már a fogyasztói érdekeket sértik. Szemére vetik, hogy nem egészen sportszerű eszközökkel vívja küzdelmét a piacon.
William Henry Gates alig fejezte be jó ötvenmillió dollárt érő medinai háza építését a Washington-tó partján, nem messze számítógépprogram-gyártó birodalmának székhelyétől, a nálunk is jelen lévő Microsoft (MS) 42 éves alapító vezéréről elterjedt a hír, hogy Londonba költözik. A világ leggazdagabb embere (magánvagyonát legalább negyvenmilliárd dollárra teszik) a brit főváros újabban divatos Notting Hill negyedében nyolcmillió fontért három, egymás mellett álló házat vásárolt meg leendő otthonául. Ezenkívül 47 millió fontért számítógépes kutatóközpontot létesít Cambridge világhírű egyetemén, további százmillió fontot pedig arra költ, hogy az internetre csatlakoztassa a szigetország 32 ezer iskoláját. Az Independent on Sunday című brit lap tudni véli: Bill Gates és Tony Blair munkáspárti miniszterelnök nagyon kellemes baráti kapcsolatot ápol egymással. Ennek ellenére aligha a személyes rokonszenv sarkallta a Microsoft első emberét arra, hogy házakat vegyen Londonban. „Billy Boy” és cége körül az utóbbi hónapokban megsűrűsödött a levegő Amerikában. Irigyein, vetélytársain kívül (vannak szép számmal!) amerikai kormányhivatalok is úgy vélik, hogy túlságosan nagyra nőtt az 1975-ben – amerikai szokás szerint a szülők garázsában – alapított szoftverbirodalom. Monopolisztikus törekvései immár a fogyasztói érdekeket sértik. Szemére vetik, hogy nem egészen sportszerű küzdelmet vív a piacon.
Gates már öt évvel a vállalatalapítás után ekként fogalmazott: „Monopolizálni akarjuk a szoftver-világpiacot!” A huszonéves fiatalember akkori kijelentésén sokan mosolyogtak, ma viszont már aligha teszik ezt. Becslés szerint a világban működő jó néhány százmillió személyi számítógép 90 százalékát a Microsoft Windows operációs rendszere hajtja!
A sikertörténet példa nélküli. Csakhogy senki sem szereti az ilyen hatalmas sikereket, még ha legfőbb kovácsa, Bill Gates olyan szerényen viselkedik is fellépésein, mint egy beosztott banktisztviselő. Már nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a Távol-Keleten, Japánban, Dél-Koreában is azt vizsgálgatják, vétett-e, és ha igen, milyen mértékben a nemzeti kartelltörvények ellen. Az FTC (nem a Fradi, hanem a Fair Trade Commission), a japán versenyhivatal házkutatást rendelt el a Microsoft helybéli lerakatánál. Miként az USA-ban, a szigetországban is a két sikertermék (áru!), a Windows 95 operációs rendszer, illetve az Office irodai programcsomag és az Internet Explorer (böngészőprogram ) kapcsolása érdekelte a hatóságokat. Az összehangoltnak tűnő támadás hatására a fogyasztóvédők az Európai Unió központjában is mérlegelik: meg kellene vizsgálni az amerikai szoftveróriás üzleti módszereit.
Természetesen a szakmai vetélytársak – mindenekelőtt az internetprogram- gyártásban élen járó Netscape – ugyancsak mindent elkövetnek, hogy beleharapjanak a Microsoftba. Miközben a mértéktartó The New York Times arról cikkezik, hogy 1998 az MS sorsfordító éve lehet, ha a programgyártó nagyhatalom hosszan tartó és sok erőt fölemésztő jogi csatározásokra kényszerül, a San Jose Mercury News már rablóbáróként emlegeti Bili Gatest. Sőt, arra utal, hogy a Microsoft könnyen a világ egykor legnagyobb telefontársasága, az ugyancsak amerikai AT&T sorsára juthat. Emlékezetes, hogy a nyolcvanas években állami segédlettel a szó szoros értelmében földarabolták a telefonkonszern-óriást. Persze, ami másfél-két évtizeddel ezelőtt megtörténhetett, egyáltalán nem biztos, hogy napjainkban megismétlődhet. Egészen mások ugyanis a körülmények, főként, ami a számítástechnikát illeti. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy egyik napról a másikra személyi számítógépek százmillióiból „kivakarják” a Microsoft operációs rendszerét.
A Microsoft állítja, hogy termékeinek használói szerint az MS nélkülözhetetlen számítógépes programokat készít. Ha időnként vétenek is emberei szakmai hibákat (az önmaguknak diktált őrült tempó miatt felületességek sora marad a késznek nyilvánított szoftverekben, amelyeket különféle szervizcsomagokkal igyekeznek javítgatni), a technológiai haladásért tett erőfeszítéseiket több mint bűn, hiba lenne lebecsülni. Ezt az ellenfelek éppúgy tudják, mint Gates és munkatársai. Bíznak is önmagukban – meg talán temérdek pénzükben. Nem véletlen, hogy a még mindig kamaszosan kócos, aránytalanul nagy szemüveget viselő, nagyszerű előadói képességekkel rendelkező Gatest egy pillanatra sem lehet megingatni magabiztosságában.
Legutóbb a Las Vegas-i számítógépes világszemlén azt fejtegette, hogy miért is szereti a számítógépét. Egyebek között azért, mert lehetővé teszi számára, hogy együttműködjék ügyvédeivel, tanácsadóival, bárhol legyenek is a nagyvilágban. Az internet, a saját emberei által kifejlesztett internetes programok és a szövegszerkesztő segítségével órák alatt képes elkészíteni az amerikai igazságügyi minisztériumnak címzett válaszlevelet, amelyet aztán ugyancsak elektronikus úton küld Washingtonba – mondta nem kis derültség közepette.
A felkészültségre, gyorsaságra, jól tájékozottságra nagy szüksége van a Gates-birodalomnak, még ha szakterületén a legnagyobb is a világon. A méltó ellenfeleket viszont kénytelen elismerni. Miként Thomas Penfield Jackson szövetségi bírót, akinek nem tudta „beadni”, hogy a Windows 95 operációs rendszernek szerves tartozéka az internetes böngészőprogram, meg hogy nem lehet szétválasztani, mert akkor összeomlik. A bíró azonban régi motoros, megszállott számítógép-használó, és saját kezűleg mutatta meg, miként lehet kitörölni következmények nélkül a Win 95 mellől az Internet Explorert. Viszont átmenetileg a Microsoft malmára hajtotta a vizet az igazságügyi tárcával folytatott jogi vitájában, amikor arra hivatkozott: a bíróság által kirendelt jogi szakértő, Lawrence Lessig az internetes programokban fő vetélytárs Netscapenek küldött elektronikus levelében írásba adta, hogy ő bizony gyűlöli a Microsoftot. Lessig, a Harvard Egyetem jogászprofesszora az ördöghöz hasonlította a Gates-birodalmat, állítván: amikor Microsoft-terméket telepít számítógépére, úgy érzi, mintha eladná a lelkét.
Eközben a Microsoft vásárol, igaz, nem Lessig professzor lelkét. Megvette – állítólag 350-400 millió dollárért – az ingyenes e-mailszolgáltatások piacvezetőjét, a mintegy 9,5 millió előfizetővel rendelkező kaliforniai HotMailt, amelyet ezentúl saját ingyenes szolgáltatásai között bocsát majd az MS-programokat használók rendelkezésére. Sikerült ugyanakkora szelethez jutnia a kábeltévé-üzletben, mint másik nagy ellenfelének, a Sun Microsystemsnek, miután a TCI (Telecommunications Incorporated) közölte: a tévéhez kapcsolódó miniszámítógépek (set top box) működtetésére használt Sun- és Microsoft-programok jól megférnek egymás mellett. Következésképpen: Gatesék egy éven belül további ötmillió otthonba jutnak el Windowsukkal.
Ugyanez a Win CE program alkalmas gépkocsik fedélzeti számítógépének működtetésére is. Általa a jármű vezetője szóbeli parancsokat osztogathat a komputernek, amely akár az interneten frissen érkezett leveleket is fölolvassa neki vezetés közben.»