Harminc évvel ezelőtti, a jüterborgi magyarverésről szóló, tegnap ugyanebben a rovatban (újra) megjelent írásom itt folytatódik. A cikk azért különösen érdekes, mert a kölni Express című napilap szerkesztősége – kollegiális gesztusként – engedélyezte számomra a Golo Mann (Thomas Mann fiáról van szó!) történészprofesszorral készített interjújának közlését a Mai Napban (1991. október 10.), miáltal teljessé vált a németországi újfasiszta randalírozás és idegenellenesség háttere. Íme:    

«Magyarverés címmel írtunk tegnapi számunkban arról, hogy magyar állampolgárok, a Fegyver- és Gázkészülékek Gyára Szolgáltató Vállalatának kiküldött szakemberei kerültek veszélybe Jüterborgban. Ma egy hete, a német nemzeti ünnepen újfasiszta ­szélsőséges zavargásokra került sor. Nem téve különbséget külföldi és külföldi között, magyarjainkat is megtámadták, egyik társukat súlyosan bántalmazták, a többiek csak nagy nehézségek árán tudták kiszabadítani Szarvas Zoltán szerelőt a hőbörgő, vasalt csizmás, durva szélsőségesek keze közül.

Mint a náci időkben

Az egyesült Németországban az életveszélyes támadások súlyos aggodalommal töltik el nem csupán a helyi, hanem a nemzetközi közvéleményt is.

Újra elárasztja Németországot a jobboldali radikalizmus?

– kérdezte a kölni Express című lap Golo Mannt, a világhírű történészprofesszort. (Thomas Mann fiának az Express tegnapi számában megjelent interjúját a kölni szerkesztőség a Mai Nap rendelkezésére bocsátotta. (A jobb oldali képen Golo Mann professzor; foto: artnet.com.)

– Az 1932–33-as évek Németországára emlékeztetnek e náci bandák brutális föllépé­sei, külföldiellenes megnyilvánulásai. Borzasztó, hogy a nemzetiszocializmus tapasztalatainak birtokában ilyesmi egyáltalán előfordulhat nálunk. Súlyosan károsodik a Német Szövetségi Köztársaság tekintélye és a bizalom, amelyet a múlt több mint negyven évben sikerült kivívnia. Azt viszont nem hiszem, hogy a jobboldali radikalizmus akkora tömegeket képes maga mögé állítani, mint a harmincas években. Túl erősek a demokratikus struktúrák Németországban ahhoz, hogy a nép újra e patkányfogók karjaiba dőljön – hangsúlyozza Mann professzor.

– Valamiféle sajátosan német jelenségnek tekinthető az, amit mostanság jobboldali radikalizmusként emlegetünk?

– „Barna talaj” nem csupán Németországban, hanem Európa más államaiban – lett légyen az Anglia, Franciaország, Spanyolország, vagy Olaszország – is létezik. Szerfölött nehéz körülírni a jobboldali radikalizmus okát, alapját. Keletkezése, újjáéledése minden bizonnyal összefügg Németország újra egyesülésével, a kelet-németországi munkanélküliségtől való félelemmel, a menekültek megoldatlan problémáival. Ezek az újnácik nagyon is jól tudják, hogy populista húrokat pengetnek, ugyanakkor saját céljaik elérésére kihasználják az átlagember félelmét és bizonytalansági érzéseit.

– A pártok a német alkotmány megváltoztatásáról vitatkoznak. Mi a politikusok teendője?

– Meggyőződésem, hogy csakis az alkotmány megváltoztatásával leszünk képesek a menekültstátusért folyamodók hullámát megállítani. A német menekültjog a világon egyedülálló, mintegy felhívás arra, hogy ki is használják. Lehetővé kell tenni, hogy az illetékesek egyértelműen elválaszthassák a gazdasági menekülteket a politikai és egyéb üldöztetésük miatt azíliumot kérőktől. Ezeknek a politikai menekülteknek viszont meg kell adni a jogot arra, hogy a családjukat is magukkal hozzák – fejeződik be a történész Golo Mann nyilatkozata.

Mi a véleménye a németországi szélsőséges-újfasiszta cselekményekről dr. Alexander von Stahl szövetségi főállamügyésznek?

Sajtószóvivője elmondta: a von Stahl által vezetett karlsruhei testület mindenekelőtt a terror- és az államellenes cselekmények (például kémkedés) vizsgálatában illetékes. Javasolta, érdeklődjem a wiesbadeni szövetségi bűnügyi hivatalban. Ott is elhárították a vá­laszadást, mondván: a szóban forgó esetek a helyi rendőri szervek hatáskörébe tartoznak.

Bőrfejű kamaszok

Andreas Grabinski, a berlini rendőr-főkapitányság szóvivője, annak ellenére, hogy az írásunk apropóját adó jüterborgi magyarverés körülményeinek a vizsgálata területileg már kiesik a berliniek hatásköréből, kérdésünkre kifejtette: egyedi esetekben a berlini rendőrök is intézkedtek és folytatnak ma is vizsgálatokat. Nagyobb létszámú újfasiszta, jobboldali radikális csoportok, szervezetek létezéséről azonban a berlini rendőröknek nincs tudomásuk.

– Hát akkor kik bántalmazzák a külföldieket, kik randalíroznak, kik a gyújtogatók, akik ellen mind gyakrabban kell mozgósítani a rendőri erőket?

– Általában kamaszkorúak, harmincévesnél fiatalabb, magukat legtöbbször bőrfejűnek nevező csoportocskák. Csakhogy a külföld és az immár 80 millió tisztességes német számára a náci birodalom jelvényeivel, zászlaival és jelszavaival fölvonuló, törő -zúzó idegenverők egyre inkább nem holmi rendetlenkedő tinédzsereknek számítanak.»

A nyitó kép nem az akkori helyszínen készült. Orbán Viktor újfasiszta fiatalokkal.