Az újságíró archívumából – mirelit-fellegvár Győrött

Manapság kevés szó esik a 20. századi, a második világháború utáni magyar történelem egyik kiemelkedően fontos szakaszáról, az 1960-as években kipattant gondolat érlelődéséről, majd pedig valóra váltásáról és gyászos el-meghalasztásáról. Az új gazdasági mechanizmusról van szó. (A nyitó fotón: a győri hűtőház mára legföljebb az emlékekben élő képe… / Foto: https://moderngyor.com)

A Kádár-korszak vezető közgazdászainak – közöttük mindenekelőtt Nyers Rezső és Fock Jenő, valamint Péter (Pikler) György, Pulai Miklós, Liska Tibor, Kopátsy Sándor, Ajtai Miklós, Párdi Imre és még jó néhányan – „találmánya” valójában történelmi kényszerűség volt. Ha ugyanis a gazdaságilag gúzsba kötve táncra kényszerített Magyarország (akkor a moszkvai pártközpont irányította „szocialista tábor”, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagja) lépést szeretne (és miért nem akart volna!?) tartani a nemzetközi haladással, politikai elkötelezettsége ellenére is alkalmazkodnia kellett volna a fejlett világhoz. Ebbéli törekvését fogalmazták meg a felsoroltak, mindenekelőtt közgazdász politikusok, akiknek óvatosan csaknem szabad kezet s teret adott a párt első embere, aki talán azzal is számolt, hogy főnöke, Brezsnyev nem húzza össze az (elképesztően hatalmas) szemöldökét. Az új gazdasági mechanizmus az 1960-as évek közepéig el nem képzelhető beruházásokban is megnyilvánult, például a győri Horváth Ede vezette Rába-gyárban a közúti járműprogram képében. És ha már Győr: ugyanebben a szellemben valósult meg a többi között (igaz, jóval kisebb formában) az élelmiszeripar akkori nagy beruházása, az 1950-es évekből származó hűtőház látványos bővítése és korszerűsítése. A megyei lap 1969. május 23-i számában erről jelent meg a tudósításom:

«Még kimondani is sok: tízmillió kilokalória energiát fogyaszt óránként a Hűtőipari Országos Vállalat győri új hűtőháza! Az ország legfiatalabb, legnagyobb és leghidegebb hűtőháza ez az ezervagonos, 220 millió forintos beruházással létesített, határidő előtt elkészült, földszintes üzemóriás. Rövid magyarázat a leghidegebb jelzőre: napjainkban egyelőre csak mínusz húsz fokon tá ­rolják a hűtőházakban a gyümölcsöt, zöldséget, húst; a győriben 25–40 fok hidegben. Ezen a hőmérsékleten jobban megőrzi eredeti zamatát az élelmiszer, kevésbé öregszik…

Lewis, altass!

Érdemes idézni Gulyás Bélának, a HOV vezérigazgatójának tájékoztatójából:

– Ugrásszerűen gyarapodott a hűtőipar a felszabadulás után: 1950-ben 8000, 1960-ban 25 000, 1968-ban 42 000, és a most elkészült győrivel együtt 52 000 tonna a tárolóképessége. Tavaly 148 000 tonna áru fordult meg a mélyhűtőipar raktáraiban. Az idén 31 000 tonna gyorsfagyasztott, mirelit élelmiszer készül. (1950-ben 700 tonna volt a teljesítés.)

MIRELIT. Ki gondolná, hogy ezt a védett világmárkát magyar ember, Scheffer Dániel terem tette meg. MIRELIT = Mezőgazdasági Ipari Rt.+elit, tehát kiváló minőség. Ilyen, kiváló minőségű élelmiszert, gyümölcsöt, zöldséget eddig is előállított a győri hűtőház, csak rendkívül keveset. Az új hűtőházban a zöldborsóidény kezdetén már dolgozni fog az amerikai Lewis-gyártmányú, folyamatos fagyasztó berendezés. Naponta például zöldborsóból hat vagonnyit képes téli álomba fagyasztani.

Ha majd felenged a fagy…

Keresettek a világpiacon a magyar hűtőipar termékei. Másfél évtizede a legnagyobb vásárlók között tartják számon Svédországot, a Német Szövetségi Köztársaságot, Angliát, Hollandiát, Finnországot, Svájcot, Ausztriát, Csehszlovákiát és az NDK-t. A mélyhűtőipar termelésének kétharmadát exportálja!

És itthon? Hazánkban a gyorsfagyasztott áru egy személyre jutó fogyasztása 1,1 kiló, a főváros lakói háromszor annyi mirelitárut esznek. Svédországban 7,3 kilogramm mélyhűtött élelmiszert fogyaszt egy-egy állampolgár.

Idegenkednek a magyar háziasszonyok a mélyhűtött ételek vásárlásától, tálalásától. Mi az oka? Erre is válaszolt a hűtőipar vezérigazgatója tegnap délelőtt a Győrött tartott sajtótájékoztatón:

– Meg kell tanítani a magyar háziasszonyokat a mélyhűtött élelmiszerek elkészítésére, a „felengedés”, defortálás művészetére. Ameddig a kereskedelemből hiányzik a hűtőlánc egyik legfontosabb szeme, a mélyhűtőpult, addig nehezen jutunk előre a mirelit készítmények népszerűsítésében.

Addig is ételbemutatókat, szaktanácsadást tart a hűtőipar; az idei BNV-n ezrével osztogatja a mirelit szakácskönyvet.

Málna minden mennyiségben

Ezervagonos a győri új hűtőház. Elődje, az 1953-ban épített, piros téglás hűtőház ennek alig egyharmada. Ha nagyon szigorúak vagyunk önmagunkhoz, akkor kijelenthetjük: kevés az ezervagonos befogadóképesség, mivel az országban még sok hűtőházat kell építeni, hogy utolérjük a fejlett nemzeteket. Okos tárolással azonban könnyíthetünk gondjainkon.

Rövidesen kicsontozva, részekre bontva, vagy éppen kilós egységcsomagokban tárolják a sertés- és marhahúst a hűtőtermekben. A félsertés egyharmada csont, értéktelen élelmiszer, fagyasztani felesleges…

Napsugarat, vitamint, nemes savakat viszont annál érdemesebb fagyasztani: mindez megtalálható a gyümölcsökben, elsősorban a málnában, eperben. A győri Hűtőház 53 téesszel és számos állami gazdasággal kötött termeltetési szerződést, így az idei nyersanyagait elsősorban közvetlen kapcsolat révén szerzi be.

Ötvenhét forintért állít elő egy dollár értéket a hűtőipar a gurulós, koppanós, gyorsfagyasztott málna értékesítésével. Érdemes volt tehát tavaly a győrieknek 28 téesszel tízéves szerződést kötni málnatelepítésre; az idén újabb 500 holdon telepíttet málnát, ribizlit, egrest.

Európai színvonal

Üljön le mindenki! – így szól a cím. Ez a cél vezette az új hűtőház gyártósorainak tervezőit: könnyítettek a lányok, asszonyok dolgán, és a szalagok mellett ülve, kényelmes munkával tölthetik napjaikat. Ma délelőtt a megye vezető személyiségei jelentlétében dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter avatja fel a győri új hűtőházat, amelyben öt nagy és két kisebb tárolóterem, öt, egyenként 15 tonna kapacitású gyorsfagyasztó alagút várja a feldolgozóidény kezdetét.

A hűtőház műszaki megoldásai európai színvonalúak: az ajtókat gépek mozgatják, szivattyús és levegőkeringetős hűtési rendszer van, a hőmérsékletet automaták ellenőrzik, és a szállítást emberi irányítással gépek végzik.»

Manapság gyakorlatilag ugyanott, ahol tudósításban szereplő beruházás megvalósult, 2008 óta az Ice Solution Kft. működtet hatalmas, modern hűtőházat.