Az újságíró archívumából – nyelvoktatási forradalom

Máig büszke vagyok arra, hogy olyan remek tanároktól tanulhattam nyelveket a győri Révai Miklós Gimnáziumban, mint Gauder Andor, Bors Lajos, Fésűs András. És ne feledkezzünk el a modell szépségű orosztanárról, Szabó Jánosnéról se! A vagány és poliglott Gauder Andort azután kapta az osztály, hogy az eredeti ofő ’56 októberében megpattant Nyugatra; pár hónappal később viszont a francia nyelvben is kiváló G. A.-t küldték el, mert állítólag „rosszul fordított” egy francia kommunista pártküldöttségnek. Legalább is ezt állította egy magyar pártmunkás, akiről később kiderült, hogy még magyarul sem tudott tisztességesen… De most Fésűs Andrásról – későbbi nevén: dr. Dálnoki-Fésűs Andrásról, a nyelvtudomány kandidátusáról – van szó, aki Nemák Béla mérnök-tanárral közösen (az országban az elsők között) megalkotta és szerfölött eredményesen működtette is a győri Révai Miklós Gimnázium idegennyelvi oktatólaboratóriumát. Íme a róluk (tanárok+labor) szóló beszámoló a Kisalföld 1967. március 3-i számából:  

«Most már őszintén bevallhatom: amikor először jártam ezen a helyen – a győri Révai Gimnázium készülő nyelvi laboratóriumában –, nem reméltem gyors megvalósulását. Tavaly nyáron még összevisszaság hökkentette meg az első emelet 5. számú termébe látogatót. Tizennégy-tizenhat esztendős diákok ügyködtek ott bonyolult rajzokat, utasításokat böngészve, és bizony dicséretükre legyen mondva, hogy eligazodtak a huzalok, zsinórok ezrei, kapcsolók, biztosítékok halmaza, a félig kész fülkék és a rengeteg alkatrész között. – Egyetlen ember volt csupán igen nyugodt és bizakodó; Nemák Béla mérnök-tanár, az „öreg varázsló”, akinek oroszlánrésze van abban, hogy sikerült a laborhoz minden szükséges anyagot előteremteni, és úgy megépíteni, hogy:

– ma az ország egyik legkorszerűbb, legnagyobb ilyen nyelvi laboratóriuma kifogástalanul működhessen a Révaiban! Nem túlzás ez! Merészen használhatom a leg-eket. Hisz’ 120 kapcsolási irány közül választhat a tanár. (A többi hazai berendezés ennek körülbelül egyharmadára képes csupán!) És mennyi lehetőség van ezek variálására! Ötlet és türelem dolga, no meg a felkészültségé, hogy mennyire használja ki az oktató a Révai mindentudó nyelvi laboratóriumát.

– Rekordidő alatt készült el ez a 40 munkahelyes két, egyenként négyszemélyes tolmácsfülkével, vezérlőasztallal felszerelt laboratórium – mondja Fésűs András nyelvtanár. (Neki és Nemák Bélának nem egy újítása, sőt talán majdani találmánya fűződik e műhöz!)

– Minden tanulónak mikrofon, fejhallgató áll a rendelkezésére; a hangszigetelt falakon térhatású hangszórók segítik a nyelv, a kiejtés legfinomabb árnyalatainak megértését, elsajátítását.

A tanári asztalban (űrhajó és társzekér különbsége ez az egykori katedrákhoz képest!) két-két magnetofon és lemezjátszó, négy erősítő, különféle nyomógombok, kulcsok. Innen távvezérléssel működik a két vetítőgép (a szemléltető, vizuális oktatás fontos eszköze), a magnetofonok. A falon villanyóra – az időcsökkentésnek (a modern nyelvoktatás egyik okos, itt kikísérletezett és országosan terjedő módszere ez) a folyamatos beszéd elsajátításának mércéje ez az óra.

A régi tanítási eljárásnál a tanár kérdésére általában egy választ kap a diáktól. Az audio-vizuális rendszer ezt a negyven munkahellyel negyvenszeresére sokszorozza.

A laborban eddig német, francia és eszperantó nyelven tanítottak. Elkészült a gimnáziumi németoktatás mintaprogramja (az Iskola-tv ezt szándékozik felvenni!); az első osztály német nyelvtani és gyakorlati anyagot a laboratórium segítségével bárki tíz óra alatt megtanulhatja! – Képes forgatókönyvet – 2500 rajz és 300 diakép – készített Fésűs tanár az oktatáshoz.

A berendezés újdonsága a mondatelemzést szolgáló iráányító lámpasor és a strukturális modellező készülék. Minden
idegen nyelv tanításának kitűnő segédeszközei. Általuk bárm ilyen bonyolultsági szintű mondat minden változata vezényelhető, kialakíttatható a hallgatókkal. Átlagosan 500 variációja van egy-egy mondatnak. A fejlett igeragozás-rendszerű nyelvekben (német, francia, angol) 700–900 változat is elképzelhető – elsősorban a személyek, az idők, az
igemódok és a mondatformulák variálásával.

Hosszú időre megszabja a Révai Gimnáziumban a nyelvészeti és a kísérletező munkát ez a laboratórium. Tervezik,
hogy a magyar irodalom, fizika, matematika és művészettörténet néhány kérdéskörében is használják majd az
audio-vizuális labort.

A laboratóriumban tanítani korántsem olyan egyszerű, amint ebből az írásból kitűnik. Állandó továbbképzést, elmélyült tudást kíván a tanártól. Fésűs András nemrégiben ösztöndíjjal külföldön járt. A lipcsei nyelvi főiskolán, Halle an der Saaleban, az általános iskolai tanárképző főiskolán, Párizsban, a sevres-i és Saint Cloud-i audio-vizuális berendezéseket tanulmányozta, de elhozta tapasztalatait a hazai intézményekből is.»

“Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)