Elképesztő módon fölgyorsultak az események 1990 tavaszán-nyarán a (ma már csak egykori, idestova 35 éve megszűnt) Német Demokratikus Köztársaságban. Az 1989 őszi nagy „kivándorlás”, azaz kezdetben „csak” szökés a Német Szövetségi Köztársaságba, majd pedig szabadon kiutazás lehetősége Magyarországról (emlékezzünk csak az ország nyugati határán húzódott vasfüggöny átvágására majd hivatalos fölszámolására!) soha addig nem tapasztalt – ha lett volna, azt írnánk: forradalmi – módon bontotta le az 1949. október 7-én kikiáltott Német Demokratikus Köztársaságot (Kelet-Németország önálló államiságát), és vezetett – persze a első, keletnémet szabad választások (1990. március 18.) után hat és fél hónappal Németország 1990. október 3-i újraegyesítéséhez (Deutsche Wiedervereinigung), amikor is a keleti területek (NDK) csatlakoztak a nyugatiakhoz (NSZK), és lett újra egy az évtizedekig ketté szakított Németország – Németországi Szövetségi Köztársaság. Az újra egységesülés a keleti milliókat különösen zsebbe vágó módon érintő eseménye volt a márkaunió, azaz a keletnémet márka megszüntetése és (az akkor még két ország!) a nyugati márka bevezetése az NDK-ban is. Miként megannyi németországi történést, eseményt, ezt a napot is a helyszínen éltem meg, erről, a dús, éjféli márkaáldásról szól a Mai Nap, 1990. július 1-jei számában megjelent beszámolóm.

«Érkezik a márka a keletnémet fővárosba. Aki csak tehette, kocsmába vitte utolsó keletnémet bankóit, hogy szilveszteri hangulatban ünnepelhesse a Kánaán eljövetelét a hivatalosan még NDK-nak nevezett államban. Abban az országban, amely vasárnap nulla órakor elveszítette pénzügyi, gazdasági és szociális szuverenitását.

A nyugati márka igénylésére kapott elismervénnyel egyébként július elsején nulla órától már készpénzhez is juthatott bárki, ugyanis a Keletre települt nyugati bankfiókok és itteni társintézményeik éjszakai kifizetőműszakot tartottak, 2000 nyugatnémet márka erejéig bárki felvehette júliusi zsebpénzelőlegét, hogy megéljen.

A taxiórák nagy ugrása

Nulla órától ugyanis csak DM-mel lehet fizetni Németország keleti felében is. A taxisok szombaton éjfélkor leálltak. Az utassal kifizettették NDK-márkában az addigi tarifát, s másodpercek múlva kemény márkáért, dupla áron folytatták az utat.

Részesül a német valutaunió áldásaiból az a 380 ezer szovjet katona és családja is, aki egyelőre még az NDK-ban állomásozik. Az ő márkájukat automatikusan 2:1 arányban váltják át a német bankok. Erre a célra 1250 millió nyugatnémet márkát különítettek el a valutaunióra szánt pénzből a bonniak. Mellesleg negyvenkét évet és egy hetet élt a keleti övezet pénze, amely 1989. november 9-én, a fal megnyitásakor, érte el történelmi mélypontját: 30 keletit kellett fizetni egy DM-ért.

Miközben a keleti kereskedelem nagy részét fölfaló-fölvásárló nyugati cégek emberei percre pontos átalakítási, fölszerelési és árufeltöltési tervük megvalósításán fáradoztak a Kelet boltjaiban, áruházaiban, aközben kitört a keleti polgáron a vásárlási veszettség. Igyekezett mindent megvenni, amit a jóformán üres boltok polcain még talált.

Rejtély, hogy hova rakta a még elcsíphető vajat, zsemlét, sört, virslit, amit utolsó márkáiért megvett, mert aligha van annyi hűtőszekrény és fagyasztóláda a még-NDK-ban, ahova mindez beleférne. Összeszólalkoztak, hajba kaptak a nagymama utolsó rózsaszín csábbugyijáért, a fürdőkád-kapaszkodóért éppúgy, mint a csorba porcelán gyertyatartóért. Kilométeres sorok álltak még tegnap éjfélkor is a benzinkutak előtt, hogy „olcsó márkáért” töltessék meg a Trabi tankját. Kell a tartalék. Igaz, névértékben ugyanannyi marad a keleti polgár fizetése, de ez (értékét tekintve) általában csak a fele a nyugati bérszintnek. Az árak viszont odaát és ideát azonosak, 60 keletiről 215 nyugati márkára emelkedett – például – a havi társadalombiztosítási díj.

Éjféltől megszűnt a belnémet határ (gyakorlatilag megtörtént a két Németország fizikai egyesülése!), ugyanakkor minden eddiginél jobban figyelik a „keleti frontvonalat”, főként Lengyelország felé, miután eddig hetente jó 220 ezer lengyel árasztotta el Németországot – egyáltalán nem a műemlékek és múzeumok meglátogatása céljából. Beszélik: a németek csak a megfelelő lélektani pillanatra várnak, hogy visszaállítsák a vízumkötelezettséget a csencselő lengyelek megzabolázására.

Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfőt pénteken Nagy-Berlin díszpolgárává avatta a két városrész két polgármestere. „Németország politikailag felelős vezetésének Berlinben van a helye” – szögezte le a nagy tekintélyű és legnépszerűbb német férfiú. Azok, akik Bonnban építették ki főhadiszállásukat, aligha tapsikolnak örömükben. Berlin telefonhálózata éjféltől újra egységes: nem kell az övezethatár egyik feléből a másikba nemzetközi kapcsolásra várni, mert vonalak százait helyezték üzembe az este és az éjszaka. Még ez évben kiterjesztik a nyugatnémet rádiótelefon-hálózatot Keletre is: korszerű távközlés nélkül megbénulna a nyugati tőke, amely Kohl kancellár és De Maizière miniszterelnök közös felhívására – kivárván a legutolsó percet, a valutaunió létrejöttét – immár készségesnek látszik, hogy gyorsvonati sebességgel terjeszkedjék a keleti országrészben is.

Mit tesz a Berlinben szolgáló magyar diplomata- és külkereskedői kar? Dr. Szatmári István, aki a (kelet-)berlini nagykövet tegnapi távozásával ügyvivővé lépett elő, a Mai Nap munkatársának elmondta: 1990. július elsejével új korszak kezdődött a berlini magyar misszión, eljött a még körültekintőbb takarékosság ideje. Csökkentették a párt-, KISZ-, szakszervezeti kiküldöttekkel felhígított diplomataállományt.

Kettős állampolgárságot kérnek a mieink

Az NDK-ban évtizedek óta konzuli útlevéllel élő, jó kilencezer magyar nagyrésze kettős állampolgárságért folyamodik a nagykövetség révén a magyar kormányhoz. Amellett, hogy magyarságukat megőrzik, szeretnének részesülni a hirtelen felértékelődött német állampolgárság nyújtotta előnyökből is. Mivel az NDK-val – mint szocialista testvérországgal – kötött szerződéseink még érvényesek, és ezek kizárják a kettős állampolgárság intézményét, az összes többi államközi megállapodás felülvizsgálatakor a konzulisok kérését is napirendre kell tűzni. Jó tanácsként azt ajánlotta az ügyvivő, hogy magyarjaink tanulmányozzák az NDK új vámelőírásait, a minden eddiginél nagyvonalúbb utaskezelés nem zárja ki a szúrópróbaszerű alapos vámellenőrzést, ami költséges meglepetést okozhat. A Közös Piac országainak állampolgárai 810, a KGST-tagállamokból 115 márka értékű árut hozhatnak be vámmentesen az Odera és az Elba közötti német földre. A kirakatrendezés utáni kép és a hangulat azt bizonyítja: jól választottak. De ez csak egy lehetőség a számukra, aminek a feltételeit mi, magyarok teremtettük meg azzal, hogy tavaly szeptemberben felnyitottuk a határsorompót a keletnémet menekültek előtt. Ma még sokan hálásan emlékeznek arra a pillanatra ezen a tájon. Bízzunk benne, hogy a júliusi szilveszter keltette eufória sem feledteti velük azt a szeptemberi éjszakát.

(A lexikonból: a német márkát (Deutsche Mark) 1948. június 21-én vezették be a nyugati szövetséges hatalmak a saját megszállási területükön. A korábbi járadékmárkát és birodalmi márkát különféle árfolyamok szerint váltották át az új fizetőeszközre: 1 birodalmi márkát 1 német márkára váltottak a fizetések, lakbérek stb. esetében; 10 birodalmi márkát váltottak át 1 német márkára a privát nem-bankok bankszámláinak konvertálásakor, de bizonyos összeghatár felett csak 65 pfenniget számoltak el 10 birodalmi márkánként. Ezeken kívül még minden személyt egy egyszeri, fejenkénti 60 márkás juttatásban részesítettek, amit két részletben (először 40, majd 20 márka) fizettek ki… És még valami: a Deutsche Mark euróra „átváltozása” 1999. január 1-jén kezdődött meg a bankközi forgalomban. Az új valuta tényleges bevezetésének napja: 2001. január 1-je volt.)

Olvasóink figyelmébe ajánljuk a témához kapcsolódó, a fentinél sokkal részletesebb tanulmányt: Német Demokratikus Köztársaság: egy ország annektálásának története – harminc évvel ezelőtt: a berlini fal leomlása

„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)