Ha hiú lennék, akár még büszkén dicsekednék is azzal, hogy a magyar sajtóban (igen nagy valószínűséggel) szerénységem írt első alkalommal Johann „Jack” Unterweger (1950. augusztus 16. – 1994. június 29.) osztrák sorozatgyilkosról, aki otthon, továbbá Nyugat-Németországban, Csehszlovákiában és az Egyesült Államokban követett el gyilkosságokat. (A nyitó képhez: vendég a pokolból: a Los Angeles-i (hírhedt) Cecil Hotel gyilkosa, Jack Unterweger: 12 nőt erőszakolt és fojtott meg a saját melltartójával. Állítólag azért utazott Los Angelesbe, hogy a város szexiparát tanulmányozza. A helyi rendőrség még segített is neki, a vöröslámpás negyedbe is elvitte járőrözni. A sármos osztrák azonban valójában egy szadista gyilkos volt, aki holttestek sorát hagyta maga mögött a hazájában – és újabb áldozatokra vadászott.)

A fickót 1974-ben eredetileg egyetlen gyilkosságért ítélték el. A börtönben írni kezdett, műveire még az osztrák irodalmi elit is fölfigyelt. Unterwegernek 1990-ben sikerült feltételesen szabadulnia: drámaíróként és újságíróként dolgozott, ám néhány hónap múltán visszatért „eredeti foglalkozásához”, újra elkezdett nőket gyilkolni. Miután kilenc gyilkosságért 1994 nyarán életfogytiglani szabadságvesztére ítélték, a börtönben fölakasztotta magát. Amikor az alábbi Unterweger-cikkek 1992. február 29-én és március 1-jén a (ma már, sajnos, nem létező) Mai Nap című „komoly bulvárlapban” megjelentek, Unterweger gyalázatos „munkásságának” csak egy része lehetett ismert a számomra. Íme:
Egy nap múlva aztán – mindenekelőtt osztrák informátoraim segítségével – sikerült minden lényeges információt megszereznem, hogy beszámolhassak az évtized bűnügyéről:

«Tegnapi számunk 2. oldalán jelentettük: fülön csípték Jack Unterwegert. Heteken át „játszott” az osztrák hatóságokkal, mint macska az egérrel, az utóbbi jó másfél évtized egyik legkülönösebb bűnözője, aki a börtönben vált „íróvá”. Tavaly december 13-án adták ki az elfogatási parancsot ellene: legalább nyolc prostituált meggyilkolásával gyanúsítják. Az osztrák kérésre az Interpol által is körözött Unterwegert péntekről szombatra virradóan 18 éves barátnője, Blanca Mrak társaságában tartóztatta le a helyi rendőrség a floridai Miamiban. Az ügy egyik érdekessége, hogy Unterwegerről elhíresztelték: Magyarországon van.
Unterweger néhány napja fölhívta az osztrák rádiót, és hatperces beszélgetést folytatott Johannes Fischer belpolitikai szerkesztővel. Annak ellenére, hogy az osztrák rendőrség akciócsoportja a postával együtt azonnal „ráállt” a körözött bűnöző tartózkodási helyét esetleg eláruló telefonvonalra, nem sikerült azonosítani a hívás helyét. Azt mondták, hogy éppúgy hívhatta a bécsi rádiót az osztrák fővárosból, mint Olasz- vagy éppen Magyarországról. Ez utóbbi feltevést látszott erősíteni a hír, amely szerint a kelet-ausztriai Királyhidán (Bruck an der Leitha) egy idős hölgy különös rendszámú gépkocsira lett figyelmes. A HAJACK 1 rendszám csakis Unterwegeré lehetett – mondta az éber bejelentő, egy 70 éves hölgy. (Érdekesség: valóban az övé volt, de már rég bevonták.) Ugyanő másnap szintén fölfigyelt a W-286 DL rendszámú borsózöld autóra, ami a nyilvántartás szerint ugyancsak a körözött személyé volt.
Történetünk főhőse a rádióval folytatott telefonbeszélgetésében bizonygatta: teljesen ártatlan, de addig nem hajlandó az igazságszolgáltatás elé állni, amíg vissza nem vonják az ellene kiadott elfogatási parancsot. – Unterwegert 1976-ban egy asszony meggyilkolásáért Németországban életfogytiglani börtönre ítélték. A rács mögött kezdődött irodalmi karrierje, könyveket, forgatókönyveket írt – természetesen az őt leginkább érdeklő témákról, bűnözőkről, a prostituáltak világáról; a Tisztítótűz című filmjét a héten újra vetíteni kezdték Bécsben, de alig náhányan voltak rá kíváncsiak.
1990 májusában – állítólag magas összeköttetésekkel rendelkező protektorok közbenjárására – Unterwegert szabadon bocsátották. Börtönbéli pszichológusa, dr. Ria Herdina-Lindner szerint túlságosan is szervezetten került szabadlábra a nők által szerfölött sármosnak mondott, különösen nagy erotikus vonzerőt sugárzó férfi. „Felelőtlenség lenne azt állítani – jelentette ki a lélektanász asszony –, hogy Unterweger valóban elkövetett hét vagy nyolc gyilkosságot, miként gyanúsítják, de az ellenkezőjét sem tudnám egyértelműen állítani.” A delikvens állítólag ellenállhatatlan vonzásáról különösen lesújtó volt az orvosnő véleménye: „Egyszerűen ellenszenves egyéniség.”
És ez az „egyszerűen ellenszenves” alak a szabadulása után mindennapos vendég lett a bécsi éjszakai (és nappali) pillangók törzshelyein; nem tudott elszakadni a Gürtel és a Landstrasse környékétől. És attól kezdődően sorra történtek a máig földerítetlen gyilkosságok a bécsi meg grazi kurvák körében. Minden valószínűség szerint ezért is kereste őt éppen ott, a rosszlányok és futtatóik környezetében egy Tóth Christian nevű bűnügyi nyomozó – állította a rádióval folytatott telefonbeszélgetésben. Szagot kapván akkor határozta el, hogy megpattan Ausztriából. Ma már tudható: Bécsből Svájcon (az 1974-ben elkövetett első gyilkossága után is az Alpok országába menekült akkori barátnőjével), Franciaországon át jutott ki az Egyesült Államokba, ahol a börtönből szabadulása után többször is járt, jó kapcsolatokat épített ki.
Franz Löschnak osztrák belügyminiszter akkora horderejűnek tartja az Unterweger-ügyet, hogy pénteken személyesen jelentette be: elfogták. Igaz, aprólékos, de szerfölött nagyra értékelendő kriminalisztikai munkával. Hangoztatta: kezdettől tisztában voltak Unterweger menekülési útvonalával, de a nyomozás és az akció sikere céljából szándékosan nem tájékoztatták a közvéleményt a részletekről. Az Unterweger elleni hajszába bevonták az FBI-t, az amerikai szövetségi nyomozóhivatalt is. Ez utóbbinak többszörös érdeke is fűződött az osztrák kézre kerítéséhez, mert állítólag hamis adatokkal manipulált az USA-ba érkezésekor. Bécs kiadatási kérelme már meg is érkezett az amerikai hatóságokhoz; lehet, hogy mire ezek a sorok megjelennek, Unterwegert már Ausztriába is szállították. Az is igaz, hogy az osztrák–amerikai jogsegély-megállapodás egész sor feltételhez köti a kiadatást. Dr. Gerhard Litzka, az osztrák igazságügyi tárca szóvivője mégsem tartja valószínűnek, hogy a floridai hatóságok bármekkora összegű óvadék ellenében is szabadlábra helyeznék. Túl sok van a rovásán, túl sokatmondó a róla szóló körözés. Időközben ugyanis Grazban is elfogatóparancsot adtak ki Unterweger ellen: dr. Wolfgang Wladkowski vizsgálóbíró két prostituált meggyilkolásával és emberkereskedelemmel is gyanúsítja.
Unterweger ügyvédje, dr. Georg Zanger körültekintő bánásmódra hívja föl a hatóságok figyelmét, „nehogy védencem az öngyilkosságba meneküljön, és ezáltal örökre ráragadjon a többszörös gyilkos jelző”.
Unterweger ügyeletes barátnője, Bianca Mrak alig 18 esztendős, még gimnazista. Heteken át a szülők hívására sem volt hajlandó elhagyni a nőkre különösen veszélyes „író urat”. Persze az is lehet, hogy egészen az elfogatásáig a hatalmában tartotta. A lényeg: Biancát időközben az amerikai osztrák konzulátus a védelmébe vette.»
Még tavaly ősszel és ez év elején is foglalkoztatta a magyar sajtót a sorozatgyilkos Unterweger:
https://telex.hu/eszkombajn/2021/02/23/jack-unterweger-sorozatgyilkos-ausztria
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)

