Az újságíró archívumából – Szabadkőműves-kitüntetés Horn Gyulának

Mindenekelőtt arról – immár 30 év után –, hogy ki volt a kitüntetett? Amikor a szabadkőműves-kitüntetés megtörtént, azok, akik ma újságot olvasnak, csecsemők, kisgyerekek voltak, és mire világot érteni akaró és értő emberré serdültek, már csak nagyon ritkán beszéltek Horn Gyuláról, vagy egyáltalán szóba sem került személyisége, munkássága. – A szocialista politikus nevét akkor kapta föl a világsajtó, amikor 1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt a televízió nyilvánossága előtt jelképesen átvágta a felszámolásra ítéltetett műszaki határzár, a vasfüggöny utolsó szakaszát. Két és fél hónappal később, szeptember 11-én ő jelentette be: nyitva Magyarország nyugati határa a hazánkba menekült mintegy 60 ezer keletnémet (NDK-beli) állampolgár előtt. A határnyitás döntő mértékben járult hozzá a sok tekintetben diktatórikus keletnémet politikai rendszer bukásához, Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítéséhez. Horn Gyula külügyminiszter készítette elő és írta alá a dokumentumot a szovjet megszálló csapatok kivonásáról Magyarországról, ő vetette föl Magyarország csatlakozását a NATO-hoz és hazánk belépését az Európai Unióba. Horn Gyula (1932–2013) politikus, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztere, 1994–98 között a harmadik Magyar Köztársaság harmadik miniszterelnöke volt. (Az alábbi írás a Mai Nap című „országos komoly bulvárlap” 1992. május 24-i számában jelent meg.)

Május 30-án a majna-frankfurti Paulskirchében – a Pál-templomban – nyújtják át „Az egység páholyának” vezetői Horn Gyula ex-külügyminiszternek a német szabadkőművesek humanitárius díját azért a személyes bátorságáért, amellyel NDK-beli menekültek ezrei előtt megnyitotta a vasfüggönyt, és utat engedett nekik a szabadság felé.

E kitüntetési ceremónia lesz a fénypontja annak az ünnepségsorozatnak, amelyet „Az egység páholya” fennállásának 250. évfordulója alkalmából tartanak a majna-frankfurti szabadkőművesek. A céhen kívüli (tehát szabad!) középkori kőművesekre utaló elnevezés a felvilágosodás szabadelvű eszméit, filozófiáját hivatott jelezni. Majna-Frankfurt szabad birodalmi városban gyűltek össze 1742 tavaszán (éppen 250 éve) befolyásos diplomaták, köztük néhány szabadkőműves is, hogy előkészítsék VII. Károly császárrá választását és koronázását. Ezek a diplomata szabadkőművesek alapították meg nem sokkal később, június 27-én az első frankfurti páholyt azzal a céllal, hogy angol testvéreikhez hasonlóan, ők is elkötelezetten hirdessék s gyakorolják a vallás, a lelkiismeret és a gondolat szabadságát, az emberiességet és a toleranciát.

„A humanitás műhelyei” címmel május 28-án nagyszabású kiállítás is nyílik a szabadkőművesség történetéről a Majna menti metropolisban. Egy XII–XVII. századi templomépítkezés imitálásával bemutatják a régmúlt korok kőfaragóinak szerszámait, amelyeket napjaink szabadkőművesei mozgalmuk és eszméik jelképeként használnak. A körző: az ember iránti szeretetteljes kapcsolat, a derékszög: a jog és igazságosság, a mérőón: a szellem és a lélek mélységeinek kifürkészése, a mérleg: minden ember egyenlőségének a szimbóluma. A nyers kő, amit a kalapáccsal és vésővel kell alkalmassá tenni a katedrális fölépítésére, a folyamatos emberformálás jelképe.

Charlie Chaplin, Clark Gable, Charles Lindbergh, Duke Ellington, az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata 56 aláírójából 53 éppúgy szabadkőműves volt, mint Majna-Frankfurt legnagyobb szülötte: Johann Wolfgang von Goethe. A költőóriást és politikust a weimari Amália-páholy avatta tagjává. A frankfurti Egység-páholy eddigi legnevesebb személyisége a világhírű magyar zeneszerző s zongoraművész, Liszt Ferenc volt –1841-ben vették föl.

Alois Mock osztrák külügyminiszter vágja a magyar vasfüggönyt.

Az emberiességet és a mások, a másság iránti türelmet hirdető-gyakorló szabadkőművesek sok üldöztetésnek és megpróbáltatásnak voltak s vannak ma is kitéve: német földön a náci- és a kommunista uralom idején, másutt az iszlám fundamentalisták üzentek hadat nekik. Az eredetileg férfiszövetségként működött szabadkőművességnek ma már tisztán női páholyai is vannak. Az Egység frankfurti páholyának 150 tagja közt orvosok, építészek, kereskedők, kisiparosok, jogászok és postai tisztviselők egyaránt megtalálhatók. Jótékonysági intézménye révén a Majna menti páholy tehetséges fiatalokat, művészeket részesít tetemes összegű (ez idén 250 ezer márka) ösztöndíjban.

A Paulskirche, ahol május 30-án Horn Gyulát az emberiességi díjjal kitüntetik, 1849-ben az első német nemzetgyűlésnek adott otthont.

A háborúban teljesen kiégett, közadakozásból újjáépítették, és ma világi célokat szolgál. Ott adják át a többi között a német könyvkereskedők Béke-díját. A Pál-templom oldalában áll Az egység emlékműve (1903), rajta a felirat: Seid einig! (Legyetek egységesek!) E felszólítás megvalósulásához járult hozzá Horn Gyula és vele együtt jó néhány akkori magyar vezető, a keletnémet menekültekkel rokonszenvező tízmillió magyar 1989 nyarán, kora őszén.

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)