A legpontosabb előrejelzéseket a GKI a fogyasztói árindexre adta. A vizsgált időszakban a GKI előrejelzései és a tényszámok átlagos abszolút eltérése 0,7 százalékpont, ami kifejezetten alacsony érték. A magyar gazdaság teljesítményét legjobban jellemző mérőszámnak, a GDP volumenindexének előrejelzése területén elkövetett „hibák” (azaz az előrejelzések és tényadatok közötti különbségek abszolút értékeinek) átlaga 1 százalékpont volt az 1995–2011 közötti időszakban (amennyiben egy adott évre adott mind a hat előrejelzést figyelembe vesszük). Ez a szám alig nagyobb, mint a KSH által először – általában a tárgyévet követő márciusban – közölt statisztikában és a 2012-ben publikált „végleges” GDP-adatok 0,6 százalékpontos átlagos abszolút eltérése. A GKI által a
2006–11 közötti időszakban készített GDP- és fogyasztóiárindex-előrejelzések megbízhatósága megfelel a Reuters által kiadott – 25–30 szakértő és intézmény várakozásainak átlagát tükröző – prognózisokénak.
Mivel a gazdasági életben rendkívül fontos az elkerülhető – ezen belül a jövő bizonytalansága miatti – kockázatok csökkentése, a közgazdászok több generációja küzdött s küzd megbízható és hatékony előrejelzési technikák kidolgozásáért. Am különféle szervezetek által publikált előrejelzések orientálhatják, befolyásolhatják a gazdasági szereplők magatartását, ezért lényeges (lenne) megbízhatóságuk rendszeres bemutatása. Bár számos magyar szervezet rendszeresen készít prognózisokat, pontosságuk utólagos ellenőrzése ritka.
A jelen elemzés a GKI Gazdaságkutató Zrt. 1995–2011 között közreadott éves előrejelzéseinek legfontosabb számszerű prognózisait szembesíti a tényleges gazdasági folyamatokat jellemző adatokkal.
A tanulmány teljes terjedelmében itt olvasható; tessék kattintani!
Ajánljuk továbbá Karsai Gábornak, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettesének friss interjúját, amelyben arról beszél, hogy mennyiben váltak be az általa (is) vezetett elemző cég előrejelzései:
Nincs húzóereje a magyar gazdaságnak