Az év európai fája: hárs a Bocskorok lábánál

A szavazáson a második egy bolgár platán lett, a harmadik helyen pedig a letenyei platán végzett, amely ugyancsak 500 éves. Az év európai fája „versenyt” egy csehországi környezetvédelmi alapítvány kezdeményezte.

A győztes szentléleki fa törzsét annak idején farönkökkel vették körbe, mivel ezen a helyen beszélték meg az emberek a falu legfontosabb ügyeit. Ez a hagyomány még ma is él, annyi különbséggel, hogy a rönköket fából készült padokra cserélték. 

A letenyei platán télen.A letenyei platán nyári ragyogásban.

A harmadik lett a szavazatok alapján az ugyancsak kb. 500 éves letenyei platánfa. Letenye a 18. századtól a Szapáry grófok egyik uradalmi központja volt. Ők építették a kastélyt is, mely valaha egy hatalmas park közepén állt. A kastély később az Andrássy család tulajdonába került, ma a város művelődési házaként szolgál. A kastély parkjából 5,6 hektár maradt meg, változatos fajösszetétele miatt (mintegy 100 fa és cserje) ma is kiemelten értékes. Kincsei közé tartozik a város jelképévé vált, 615 cm körméretű, 20 méter magas platán, melynek a koronaátmérője meghaladja a 36 métert is. Egyes becslések szerint kora 500 év is lehet.

A hárs vagy hársfa (Tilia) nemzetség a mályvafélék családján belül a Tilioideae alcsaládba tartozik. A kis- és nagylevelű hársfa virágait a teljes virágzáskor gyűjtik, árnyékos helyen szárítják. Forrázata gyógyhatású, de élvezeti teaként is kedvelt. Felhasználják még gyógyhatású fürdővizekhez, vagy bőrápoló szerként. Egyes vidékeken hársfabort is készítenek belőle.

Virágzata – akárcsak a nagylevelű hársé – gyógyhatású (a drogok jegyzékében együtt tiliae flos néven szerepelnek), és a méhek is igen kedvelik; mindkét hársfaj fontos mézelő növény. Leginkább június közepe táján, a teljes virágzás idején gyűjthető: az ilyen virágból főzik a legjobb gyógyteát, és a méhek is ilyenkor készítik a legfinomabb hársmézet. A hársfateát élvezeti célra is isszák, de ilyenkor nem főzik, csak forrázzák. Egyes ajánlók szerint a gyógyászati célra szánt teát sem szabad főzni.

Hatóanyagai: illóolaj, izzasztó glycosidák, hesperidin, nyálka, cukor, viasz és sók. Alkalmazzák: nátha, reuma és köszvény kezelésére. Sokáig nem szabad használni, mert szívpanaszokat okozhat. A virág főzete (10 g szárított virághoz 1/4 l víz) vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító hatású. Ezt a főzetet használják: nátha, idült köhögés, a tüdő elnyálkásodása, hörghurut és a vese okozta altesti bántalmak kezelésére. Az kúráknál a teát mindig ágyban, forrón kell inni. A fenti teafőzet mézzel vagy nyerscukorral a nátha ellen általánosan használt házi szer.