Biden nagyon tapasztalt politikus, mindig tudott meglepetést szerezni

A mintegy 290 jelöltből 150 olyan republikánust választottak meg, aki választástagadó, azaz nem ismeri el elnökének Joe Bident, mert szerinte törvénytelen volt a 2020-i elnökválasztás, és Trumpnak kellene ülnie az ovális irodában – összegzi a riasztó adatot Steven Feldstein, volt külügyi államtitkár-helyettes, jelenleg a Carnegie Endowment for International Peace (Carnegie Nemzetközi Béke-alapítvány – független nemzetközi ügyekkel foglalkozó agytröszt, székhelye az amerikai főváros, Washington) vezető kutatója. – Őket részben országos képviselőnek választották meg a Capitoliumba (—> az amerikai demokrácia történelmi jelképe, ott ülésezik a nemzet kongresszusa), illetve a helyi törvényhozásba vagy kormányzónak, ügyésznek és egyéb magas beosztású tisztségviselőnek Államok-szerte. (A nyitó képen: a washingtoni Capitolium; foto: tripsavy)

Steven Feldstein

Milyen következménye lesz ennek a következő két évben, az elnökválasztásig?

– Alkotmányos válsághoz vezethet, mivel befolyásuk lesz a törvényhozásban, szinte biztosak lehetünk abban, hogy ha szoros lesz a választási eredmény, mindent elkövetnek majd azért, hogy megakadályozzák a számukra kedvezőtlen eredmény kihirdetését és ratifikálását. Amire tavaly, január 6-án kísérletet is tettek.

– Szóval nemcsak szövetségi, de országos szinten is megmásíthatják az eredményt?

Igen, mert például a választásokért felelős szövetségi államtitkár simán nem hirdeti ki az eredményt, mert azt mondja, az illegitim. Akkor az alkotmánybírósághoz fordulnak, aminek összetételét jól ismerjük: a demokraták választotta 3 taggal szemben 6 republikánus előmenetelű alkotmánybíró ül a testületben.

– Az országos szintre emelt alkotmányossági probléma sok fejfájást okozhat a demokratáknak.

Addig nincs baj, amíg nincs egy olyan elnökjelölt, mint Trump, aki nyilván nem fogja beismerni a vereséget. Pontosabban: ha veszít, akkor a választási rendszer lesz a hibás. És nyilván megint lesznek olyan követői, akik vakon hisznek benne, és mindenre elszántak. Ez különösen aggasztó, amikor ráfordulunk 2024-re, a választás évére.

– Egyelőre azt olvashatjuk ki az eddigi félidős választási eredményekből, hogy Trump pozíciója megroggyant. Ön nem így látja?

Nem kétséges, talán valamelyest növekszik azoknak a száma, akiknek felnyitották a szemét az elmúlt hónapok kongresszusi meghallgatásai, amik tanúsították Trump vezető szerepét a kapitóliumi lázadásban. Emiatt csökkent is annak az esélye, hogy indul a következő megmérettetésen. S ugye látjuk, amikor egy józan politikus beindul, mint például Liz Cheney (Bush egykori alelnökének, Dick Cheneynek a lánya, kongresszusi képviselő, aki egyébként elveszítette az mostani előválasztást és már nem lesz ott a kongresszusban – a szerk. megj.), akkor mégis csak maga köré tudja gyűjteni a republikánus párt egyes köreit. Az más kérdés, hogy ha Trump beszáll a versenybe, mint ahogy ezt 7 éve megtapasztaltuk, akkor mindenkit le- és elnyom…

– Noha az alsóházat átveszik a republikánusok, de sokkal kevesebb mandátummal, mint ahogy azt a prognózisok jelezték. Úgy tűnik föl, működött Biden elnök kampányüzenete, hogy a republikánusok fenyegetést jelentenek a demokráciára. Magyarországon ez az utolsó négy ciklusban nem működött egyáltalán.

Nem vagyok biztos abban, hogy ez a kampányüzenet működött. A demokraták alapvetően annak köszönhetik a várakozáson felüli jó szereplést, hogy az abortusz alkotmányos tilalma miatti düh mozgósította a szavazókat. De sajnos, azt látjuk, hogy a republikánus párt eltolódott a radikalizálódás felé, hiszen a szavazók szélsőségeseket is képesek voltak megválasztani. A társadalom jórészére nem hatott a demokrácia hívószó! Egyelőre semmilyen haladást sem látok e területen.

– Gyengül ezzel Amerika, nekünk, az egész világnak is rossz lecke ez az eredmény!

Ezzel azért vitába szállnék, gyengének nem mondanám magunkat. Az tény, hogy drámai küzdelem zajlik, de a demokratikus intézményeink tartják magukat Trump összes igyekezete ellenére. Tény: Floridában vészes előjelek mutatkoztak Ron DeSantis óriási győzelmével, de a demokrácia alapjai nem roggyantak meg. Viszont attól nem tartok, hogy az új republikánus házelnök ténylegesen hatással lehetne a külpolitikára, például visszakoznánk Ukrajna megsegítésétől, amivel fenyegetőztek a kampányban, ami szerint nem lesz több bianco-csekk.

Szerintem elérte az emberek ingerküszöbét Biden demokrácia-üzenete, mert látták, a trumpista mozgalom elindult az autoriter rendszer irányába, és azért mindennek van határa – ezt már Michael D’Antonio, Pulitzer-díjas író, újságíró mondja, akinek könyvei jelentek meg Trumpról, illetve Barack Obamáról.

– Vasmarokkal szorította a kormányát. Az alkotmánybíróság döntése az abortuszhoz való alkotmányos jog megszüntetéséről pedig végképp kiverte a biztosítékot a választóknál. Pedig az emberek általában a pénztárcájukra szavaznak, s a demokraták mostani jó szereplése meglepte a republikánusokat, de azt hiszem, a világot is.

– Ha Kevin McCarthy lesz az új, republikánus házelnök a kongresszusban, akkor mi lesz az első lépése? Talán a „Január 6-i Bizottság” felszámolása?

Nem kérdéses. De ne feledjük, nem lesznek a republikánusok olyan erősek és befolyásosak, mint amilyennek elképzelték. A választási eredmény ismeretében először Kevin McCarthynak a saját pozícióját kell megerősítenie, mert nincs akkora hatalma, mint ahogy ő azt gondolja. Másrészről azt gondolom, hogy a «Január 6-i Bizottság» már teljesítette küldetését. Olyan alapos nyomozást folytatott és olyan részleteket tárt fel, amelyeken időnként maguk a bizottsági tagok is meglepődtek. A bizottság munkáját segítők több mint 1000 gyanúsítottat hallgattak ki, az összegyűjtött irományok egymillió oldalra rúgnak. Az elemzéseket digitalizálták, s ezzel egy olyan történelmi léptékű és értékes anyagot rendeztek össze, amely meghatározza az amerikai politika jövőjét is.

– Mi lesz ezek után Donald Trump sorsa? Van jövője egyáltalán?

Nehéz kérdés. Egyszerre indítottak Trump ellen bűnügyi és polgári peres eljárást, a többi között a cégbirodalma ellen is. Már csak ezért is indulni fog a következő elnökválasztáson, hogy leállíthassa mindkét eljárást. Mert kritikus kampányidőszakban politikai befolyásoltság gyanúja miatt az ilyen ügyeket le szokták állítani. Ezzel együtt kétlem, hogy a polgári peres eljárást meg tudná állítani. Persze, az is igaz, hogy a Trump Organisation-t, ami ellen a pert indították, nem lehet bebörtönözni – legalábbis ebben a perben ezen a bíróságon – nincs meg ennek a lehetősége. Ellenben el tudják lehetetleníteni a vállalkozását, gyakorlatilag teljesen tönkreteszik azzal, hogy megbízhatatlannak és hitelképtelennek minősítik. Ezzel pedig megdől az a dogma is, hogy ő kiváló üzletember, netán zseni. A bűnügyi eljárást azonban az induló elnökjelölt esetén – 50 éves szokásrend szerint – fel fogják függeszteni, azt esetleg megúszhatja. Nyilván erre a lapra fog Trump feltenni mindent. Van olyan érzésem, hogy meg is tudná nyerni a republikánus előválasztást. Azonban kezd elkülönülni a Trump-hívek köre, és a párt egy része azt szeretné, ha találna magának valami más elfoglaltságot.

– Csakhogy Trump erősen foglyul ejtette a pártot. Mi lesz akkor a régi „nagy öreg párttal”? (GOP, azaz Grand Old Party, republikánus párt)

Ez izgalmas kérdés. Mert nekem úgy tűnik föl, hogy a Trump-klikk gyengül. Hét éve tartja a markában a pártot. Eddig minden választáson meghatározó volt, hogy támogassa a republikánus körzetek összes jelöltjét. Szerintem ma már más időket élünk, a republikánus szavazók sokkal inkább akarnak egy mérsékelt, botrányoktól mentes politikust vezetőjüknek. Az amerikai történelem nem nagyon tűri meg az effajta irányzatot, amit trumpizmusnak hívhatunk. Szerintem a szavazók vissza akarnak térni az 1980-as évek politikai érájához, amikor viszonylagos béke volt a politikában, amikor egyszer demokratára, másszor republikánusra szavaztak, amikor volt átjárás a két párt között és szóba is álltak egymással a politikusok.

– Fennáll a veszélye annak, hogy béna kacsa szerepébe szorul Biden elnök?

Igen, azt hiszem, igen. És szerfölött sajnálom, hogy az emberek alábecsülik mindazt, amit elért az elnök. Minden bizonnyal ő tett a legtöbbet a szegényekért, a szociális támogatások ügyében, visszamenve egészen az 1960-as évekig. Mert én még emlékszem, micsoda szegénységből kászálódtunk ki. Szóval: limitált befolyása lesz, de ő mindig tudott meglepetést szerezni. Nagyon rossz mutatókkal indult az elnökjelöltsége, és lám, mégis elnök lett belőle. Most is alacsony a támogatottsága, de nagyon tapasztalt politikus, aki tudja, még ha elveszettnek látszik is egy-egy ügy, idővel megnyerhető.

Georgiára figyel most a fél világ, miután a szenátusi többség valószínűleg ott dől el, ahol nagyon szoros a verseny a két jelölt között. Az első fordulóban nem sikerült a szövetségi törvény szerinti 50 százalék+1 szavazatot megszereznie egyikőjüknek sem, ezért december 6-án második fordulót tartanak. Georgiában volt az a botrány is, amikor Trump elnök 2020-ban odatelefonált az államtitkárnak, hogy több mint 11 ezer szavazatra lenne szüksége. Kerítsen már elő annyi érvénytelen demokrata szavazatot. Nem sikerült neki. A Georgia Egyetem politikatudományi intézetének kutatóját, Trey Hoodot kerestem meg:

– Eddig is viszonylag problémamentesen zajlott le Georgiában a választás, így lesz ez most is, noha amikor szavazatok millióit kell megszámolni, akkor egy-egy rendkívüli eset mindig adódik, de ez korántsem csalás.

– Arizona kormányzójelöltje Kari Lake ugyanazt mondja, mint Trump: ha nem ő nyer, akkor biztosan elcsalták a választásokat. Fennáll a veszélye annak, hogy újraszámolást kér, nemde?

Sem a 2020-i elnökválasztásra, sem erre nem lesz bizonyíték, hogy csalás történnék. A covid miatt voltak bizonyos változtatások, mert előnyben részesítették az emberek a levélben szavazást. De szinte biztosra veszem, tömeges csalásra most sem kerül sor. Ha túl szoros a verseny, mint most Georgiában vagy Arizonában, a vesztes gyakran kéri az újraszámolást, de semmi értelme. Az első fordulós eredményeket itt, Georgiában egyébként mi már másnap délelőtt 11 órakor lezártuk. Szoros, de senki nem érezte azt, hogy csalás történt volna.

– Most viszont legalább 150 választástagadó jutott ilyen-olyan mandátumhoz. Nem tart attól, hogy törvényferdítési lavinát indítanak el?

Elég erős a demokráciánk, egy ember nem képes olyan törvényeket keresztülvinni, amik alapjaiban változtatnák meg a választási rendszert. Nincsenek aggályaim.

– Mire számít a második fordulóban? Demokrata vagy republikánus többségű lesz-e a szenátus?

Attól tartok, megint nagyon szoros lesz a verseny, képtelen vagyok most tippelni…