A legnagyobb lakásállománnyal Érd rendelkezik, ahol a KSH nyilvántartása szerint 22 ezernél több ingatlant jegyeznek. A másik nagyban, Budaörsön csak 10 600 ingatlant tartanak nyilván. A harmadik Szentendre: kis híján 10 ezer ingatlannal.
Érden 2007-ben még 1648 ingatlan cserélt gazdát, 2011-ben már csak 474. Ez 74%-os piacvesztés. Szentendre, Budaörs és Törökbálint is több mint a felét elveszített a piacnak. A Duna House adatai alapján a megvásárolt ingatlanok átlagos négyzetméterára a múlt egy évben lakás esetén 242 ezer, a házaké 187 000 forint volt. Mindkét típust tekintve – az országos irányzatnak megfelelően – 2009-ben erős árzuhanás következett be, majd lassú ütemű esés, amely a múlt 1,5–2 évben stagnálássá mérséklődött.
A Duna House által 2011 után közvetített lakások átlagos négyzetméterárai nagy eltéréseket mutatnak a fontosabb településeken. Közöttük a legalacsonyabb Érden (207 000 Ft); Szentendre: 231, Budaörs: 250 ezer Ft. A családi házak négyzetméterár-átlagában is óriásiak a különbségek: a két véglet Tárnok (150 ezer Ft/m2) és Nagykovácsi (293 ezer Ft/m2).
A házakat átlagosan 241 nap alatt-, a lakásokat pedig 281 nap alatt lehetett értékesíteni. Házat a leggyorsabban Pátyon lehetett eladni, átlagosan 154 nap alatt. Nem sokkal több időt (187 nap) vett igénybe a biatorbágyi értékesítés. Pomázon viszont 534, Piliscsabán pedig 415 napig kellett várni a vevőre. A téglaépítésű lakásokat tekintve: Budakeszin 127, Szentendrén 167, Budaörsön 234, Érden 276, Biatorbágyon pedig 361 nap alatt váltottak tulajdonost az ingatlanok.
A családi házak eladóinak kellett a legrugalmasabbnak mutatkozniuk az árakban. Átlagosan 9%-kal voltak kénytelenek csökkenteni az elképzelt árat, hogy megjelenjenek a vevők, akik további 10 százalék alku után kötöttek csak üzletet. Lakások esetében ugyanezek az értékek 6+6 százalékra rúgtak. A legszélsőségesebb adat Szentendrén alakult ki családi ház esetében: 16% irányárváltozás és 21% alku lett az átlag. A szomszédos Pomázon ugyanezek az értékek szintén szélsőségesek, csak a másik oldalról: 3+7 %.
A budai agglomerációban értékesített ingatlanok méreteloszlása azt mutatja, hogy inkább a kisebbeket keresik a vevők. A vásárlók fele a 40–100 m2 közötti ingatlanokat vette, csaknem minden ötödik 40–60 négyzetméteres volt. Ugyanennyien viszont a 160 négyzetméternél nagyobb ingatlanokat vették. Majdnem minden harmadik eladott ingatlan a 150-200 ezer Ft/m2 ársávban kelt el, minden második pedig a 150–250 közöttiben. Háromszázezer forintnál többet csupán a vásárlók 8%-a költött megvételre kiszemelt ingatlanának négyzetméterére. A vevők jó ötöde a 150 ezer Ft/m2 kategóriájú vagy még olcsóbb ingatlanok iránt érdeklődött. A négyzetméterenként 100 ezer forintnál kevesebbet ajánlók az összes vevők hat százalékát adták. A vevők 52%-a 10–25 millió között vásárolt; minden tízedik ingatlan 40 millió Ft-nál drágábban cserélt gazdát – áll a Duna House elemzésében.
A vásárlók több mint fele (53%) 40 évesnél fiatalabb volt, 35% 30–40 év közötti. Ez utóbbi korosztály elsősorban a nagyobb, 130 m2-es ingatlanokat vásárolta, átlagban 24,5 millió forintot költött. A legnagyobb költés 27,5 millió forinttal az összes vevő tízedét adó 50-es korosztályé volt. A vevők 26–26 százaléka beosztottnak, vagy vállalkozónak vallotta magát. Nem sokkal marad el (21%) a középvezető státuszú vásárló. Legmagasabb átlagáron 35,5 millió forintért a felső vezetők vásároltak, arányuk 14% volt. A vásárlás oka legtöbb esetben (42% aránnyal) a nagyobb ingatlanba költözés;. 144 m2-es ingatlant vásároltak átlagosan, 27 millió Ft-ot elköltve. Befektetési céllal csupán 6% vásárolt.