„Ha elapadnak a források, akkor a korrupció megfékezéséből lehet újak után kutatni” – adta meg a beválni látszó receptet Matúš Vallo, Pozsony főpolgármestere, aki mások között részt vett a szeptember 16–17-én Budapest Főváros Önkormányzata, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézet nagyszabású éves nemzetközi konferenciáján, melynek címe: Budapest Fórum a Fenntartható Demokráciák építéséről. A jeles hazai és külföldi szakértőket, aktivistákat, döntéshozókat, újságírókat felsorakoztató konferencia célja volt, hogy teret adjon a hazánkat, és a világ más országait napjainkban érintő, meghatározó politikai, társadalmi, gazdasági, valamint környezeti átalakulásokkal kapcsolatos stratégiai gondolkodásnak…És ahol további 20 polgármester csatlakozott a Szabad Városok Egyezményéhez (Pact of Free Cities).
„A konferencia témája mindannyiunk számára fontos; megtartjuk a Szabad Városok Szövetségének csúcstalálkozóját is, amihez további polgármesterek csatlakoznak – avat be a Budapest Fórum részleteibe Matúš Vallo, Pozsony függetlenként indult főpolgármestere, akitől megtudjuk: most 20 újabb taggal bővül (Amszterdam, Bécs, Barcelona, Firenze, Frankfurt, Gdansk, Los Angeles, Párizs, London, Podgorica, Rijeka, Stuttgart, Taipei, Taoyuan, Tirana, Ulm, Neu-Ulm, Zágráb, Amsterdam, Ljubljana) a Pact of Free Cities, azaz a Szabad Városok Szövetsége, az a progresszív, nyitott városszövetség, melyet a kezdeményező Karácsony Gergely (Budapest), továbbá Matúš Vallo (Pozsony), Rafal Trzaskowski (Varsó) és Zdeněk Hřib (Prága) főpolgármester alapított 2019. december 16-án Budapesten a Visegrádi 4-ek mintájára (lásd nyitó kép; foto: www.rmx.news).
„Amit Budapest főpolgármestere tesz, azt teljes mértékben tudom támogatni – szögezi le Matúš Vallo (bal oldali kép; forrása: Pravda/Pozsony). – A jelenlegi politikai és gazdasági helyzetben különösen fontos a főpolgármesterek és a liberális oldal összefogása. A szövetség – ahogy látom – egyre nagyobb és nagyobb lesz. Szerintem nagyon fontos, hogy beszéljünk azokról az értékekről, amelyek összekötnek bennünket. Másrészről: ahogy új polgármesterek csatlakoznak hozzánk, úgy bővülnek a témáink és a kezdeményezéseink is, örömmel nézek elébük.”
Matus Vallót azután kaptam mikrofonvégre, amikor lejött a színpadról, ahol panelbeszélgetés keretében a pandémia okozta kihívásokról esett szó.
– Az emberek elvesztették bizalmukat sok helyen a hivatalokban, politikusokban; önök hogy álltak ezzel a legválságosabb időszakban?
– Az önkormányzatoknak, minden vezetőnek és politikusnak az a dolga, hogy teljesítse is azt, amit megígért. Ez számomra alapelv. Emellett nem mindegy, hogyan kommunikálsz. Világos és egyértelmű üzenetet kell küldened, hogy azonnal átmenjen és reagáljanak rá az emberek. Én azt tapasztaltam, hogy ez sikerült is. Amikor arra kértük a pozsonyiakat, hogy változtassák meg a közösségi együttlét szabályait, hogy legyenek fegyelmezettek, viseljenek maszkot, mindenki tette a dolgát. Megértették, amit kértünk és ezért hálás is vagyok nekik. Szóval nálunk szó sem volt bizalmatlanságról.
– Együtt tudtak-e működni a kormánnyal? Kaptak-e segítséget a legnehezebb időszakban?
– Voltak nézeteltérések; úgy is mondhatnám, hogy nem ideális a főváros és a kormány kapcsolata…
– Voltak-e pénzügyi gondjaik?
– Csak egyet említek közülük: 30 millió euró kárunk keletkezett abból, hogy a tömegközlekedést nem finanszírozta a kormány.
– Hogyan találják meg a forrást a működéshez?
– A korrupció súlyos probléma, ezért mi most ennek felszámolásába kezdtünk, és ebből tudunk szert tenni a szükséges forrásokra…
„Mielőtt elkezdenénk a fórumot, álljunk meg egy pillanatra: mi motivált minket, miért oly’ becses, drága számunkra a demokrácia! – kezdte nyitóbeszédét angolul Budapest főpolgármestere. Karácsony Gergely első helyen a szabadságot említette, ami elválaszthatatlan az egyenlőség eszméjétől és gyakorlatától, amelyben egy közösség, egy nemzet minden tagja egyenlő jogokat élvez. A demokrácia fogalmába és gyakorlatába vitáknak, nézetkülönbségeknek is bele kell férniük. Csakhogy az elmúlt 30 évben ezek az alapeszmék teljesen elkoptak, értéküket vesztették. Kevesek kezében összpontosul a közösséget illető állami vagyon, miáltal a rendszer mára teljes egyenlőtlenséget szült. A Budapest Fórum feladata ezt megváltoztatni – nemzetközi összefogás által.
A kétnapos eszmecserén – amerikai képviselőktől kezdve, brüsszeli bizottsági alelnökig, nemzetközi hírű politológusoktól kezdve agytrösztök vezetőiig szinte mindenki, aki ma számít a liberális oldalon, részt vett a konferencián. A többség személyesen, a többiek online vitáztak.
A „Budapest-díj a Fenntartható Demokráciáért” egyik győztesével is beszélgettem, bár azokban a percekben még nem tudhattam, hogy az egyik díjazott éppen ő lesz.
La Tosha Brown (jobb oldali kép; forrás: Alabama Political Reporter) a „Fekete Szavazók Számítanak” mozgalom és alapítvány egyik alapítója, akiből csak úgy dőlt a szó, amikor arról faggattam, hogyan élte meg, amikor a jó 200 esztendős amerikai demokrácia falai elkezdtek rogyadozni Trump elnöksége alatt, és most azt, hogy Texas és egyre több republikánus vezetésű állam fogad el a szavazati jogot jelentősen csorbító választási törvényt?
– A „Fekete Szavazók Számítanak” mozgalom és alapítvány egyik alapítójaként a szívemet-lelkemet beleteszem ebbe a munkába, az egész életem erről a küldetésről szól. Azt is mondhatom, hogy az az életművem. Csodálkozik azon, ha azt mondom, rettenetesen el vagyok keseredve?! Alapvető jogot korlátoznak, olyan jogot, ami mindenkit megillet egy demokráciában. Nemcsak a törvények amiatt vagyok nagyon csalódott, hogy korlátozzák a szavazati jogunkat és a női egyenjogúságot, meg hogy idáig jutott a rendszer, hanem azért is, mert nem volt elég gyors a mostani kormány, hogy azonnal reagáljon a változásra. Örülök, hogy már intézkednek, és remény szerint hamarosan meglesznek az ezeket felülíró törvények. Nem is értem, hogy 2021-ben miért kell azért harcolnunk, hogy élhessünk a már kivívott szavazati jogunkkal. Ezeregy ennél fontosabb dolog is van, amiért még harcolnunk kellene, s tényleg ezzel kell még most is bajlódnunk?
– Büntetni kellene azokat, akik az új választási törvényt kitalálták és elfogadták. Ehelyett azokat büntetik, akik a részvételi demokrácia tagjai akarnak maradni. Ám az érem másik oldala, hogy soha ennyien nem vettek részt a demokratikus választási rendszerben, mint 2020-ban.
– Csak a demokrata elnökjelöltre 81 millióan, Trumpra pedig 74 millióan szavaztak. Meglepő számok, arányok jelezték a kiélezett elnökjelölti versenyt…
– Pontosan; ezzel történelmet írtunk. Ezek az adatok megint csak azt erősítik, mennyire megosztott az ország, noha 7 millióval – és nem kis szám – többen szavaztak Joe Bidenre. És ez azt is jelenti, hogy a demokrácia nem gyengült meg, hogy nyomás alatt vannak az antidemokratikus erők. A demokrácia folyamatosan változik, új értelmezést nyer, új tartalmat kap, és erről beszéltem itt, Budapesten is.
– A kormányok feladata, hogy minél többen vegyenek részt a demokrácia irányításában. Számomra most leginkább az a kérdés, részt akarnak-e venni egyáltalán az emberek a demokrácia által létrehívott hatalom megosztásában. A demokrácia pedig – a közösségi háló is részese – átalakul, mert szélsőséges vélemények is nagy teret kapnak, ami félrevezeti az embereket, s ami megosztja az országot – miközben pedig szélesíti a demokráciát.
– Biden elnök nagyszabású reformokba kezdett, miáltal az eddig ismert konzervatív Amerika igencsak átalakul(hat): a mindenkit megillető egészségügyi szolgáltatástól kezdve a főiskolai oktatás ingyenessé tételéig. Végig tudja-e azt vinni? Át lehet-e alakítani meglehetően megkövült rendszert?
– Igen, és én teljesen mellette állok ebben, mert végre tudomásul kellene vennünk: a rendszerünk elavult. Nem szolgálja azokat, akiket kellene. Elképesztő, hogy abban az országban, ahol a világon a legfejlettebb az egészségügy, ott a legsúlyosabb a fertőzés, és legtöbb a covidban elhunyt.
Nem kell félnünk megváltoztatni a rendszert. Nem lehet örökké a múlt a referencia-pontunk; ezzel a múlttal végre le kell számolni – hangoztatta az alabamai Selmában született mozgalmi ember, LaTosha Brown, a Fekete Szavazók Számítanak alapítvány társigazgatója, aki ott látta meg a napvilágot, ahol a feketéknek is szavazati jogot biztosító új törvény is megfogant 1965-ben.