Sokak érdeklődésére szabatosan elmondta – bocs kommunikálta – az új kenyér receptjének lényegét is:
kell hozzá néhány pék (előnyt élvez az, aki péklapát kézzel született és nem rest rendszeresen éjszakázni), kell liszt, kovász, só, víz (lehetőleg artézi kútból), keményfából hasogatott tűzifa, kemence, péklapát és miegyéb…

Nem folytathatta, kórusban kérdezték az ellenlábas sajtó munkatársai, hogy mennyi lesz az új kenyér kilójának fogyasztói ára?

Nem mindegy? – kérdezett vissza a szó vivője, aztán mégis csak mondott érdemit:

– Nagyon egyszerű erre is a válasz, ha már ennyire kíváncsiak: írd és mondd, három-hatvan lesz a kenyér ára, leteszem az asztalára, folytatta az oviskorúak régi mondókáját is idézve. Kereken három-hatvan!

Hosszan tartó, sajtóoldalon szokatlan csend. Se taps, se… semmi… Ilyen sem volt rég! Aztán mégis csak felállt egy kérdező:

– És ha én ötforintossal fizetek, hogyan adnak nekem vissza? Ha jól számolok, egy negyven valahogy lóg a levegőben… és egyébként ki viseli majd az ársapkát?

A szóvivő feltette a szemüvegét és így válaszolt: nem fizethet forinttal. Az új kenyér kilójának ára várhatóan vagy három hatvan dollár vagy három hatvan rubel lesz…Ja, kétezer nyolcvanban talán euroban is fizethetnek a nagycsaládosok és a nyugdíjasok…Ársapka? Az nem lesz, mert a pékek vagy bézbolsapkát, vagy usánkát viselnek…Ez még nem dőlt el…

Egy kis történelem:

Két évtizeden át 3,60 forintba került egy kiló finom fehérkenyér

(Forrás: https://varosikurir.hu/a-kadar-korszakban-ket-evtizeden-at-360-forint-volt-egy-kg-finom-feher-kenyer) 1946. augusztus 1-jén 96 fillérben állapították meg a kenyér kilójának kiskereskedelmi árát, majd politikai üzenetként, alig három hét múlva, 92 fillérre szállították le a hatósági árat.

1948. augusztus 1-jén emelték 1 forintra, majd 1949-től 1,60-ra a kilónkénti árat, 1951. decemberétől 2,80 forintra, majd 1953-ban egészen 3,40-re emelkedett az ár. Végül 1953. szeptember 6-tól csökkentették az árat 3 forintra, ami a fehérkenyérre nézve egészen 1979-ig fennmaradt.

Az 1960-as évek elejétől megjelent egy prémium kenyérfajta, a „finom fehérkenyér”, aminek az árát 3,60-ban határozták meg.

A „legvidámabb barakkban” a legnépszerűbb háromkilós finom fehér kenyér két évtizedig 10 forint 80 fillérbe került

Néhány év alatt ez a kenyér vált a legnépszerűbbé, mert egyrészt tényleg „finom” volt, a legfinomabb, másrészt megérte a 60 fillérnyi árkülönbséget.

Negyedszázad árstabilitása omlott össze 1979. július 23-án, amikor a legtöbb élelmiszernek és dotált árunak drasztikusan megemelték az árát.

A finom fehérkenyér aznaptól 50%-kal került  többe, 5 forint 40 fillér lett az új ára.

A Lesz újra háromhatvanas kenyér bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Interhyp építési hitelközvetítő cég a következő hónapokra tovább csökkenő ház- és lakásárakat jósol Németországban (ami minden bizonnyal hatással lesz a magyarországi ingatlanárakra is – a szerk. megj.). A lakóingatlanok piaca jelenleg nincs egyensúlyban – jelentette ki Jörg Utecht vezérigazgató. Az Interhyp adatai szerint 2022 második felében látványosan csökkentek az ingatlanárak, különösen a nagyvárosokban. A szakember szerint ugyanakkor a vásárlási érdeklődés egyre lanyhább.

Az Interhyp szerint a hamburgi, müncheni és majna-frankfurti lakóingatlanok nyolc százalékkal olcsóbbak voltak az év vége felé, mint a második negyedévben. Berlinben és Lipcsében négy százalékkal csökkentek az átlagárak.

A hitelkamatok gyors emelkedése annyira megdrágította a finanszírozást, hogy sokan halogatják a lakás- vagy házvásárlást; napjainkra átlagosan 29 százalékkal nőttek – mondta Utecht. Az Interhyp szerint 2021 végén 1166 euró volt az ingatlanhitel átlagos havi kamata, 2022 végén pedig már 1505 euró. „Sokan már nem tudják és nem is akarják megfizetni ezeket az árakat” – mondta Stefan Hillbrand pénzügyi igazgató.

A gyenge kereslet az Utecht vezérigazgató szerint azzal is magyarázható, hogy a vevők és az eladók kivárnak. „Arra számítunk, hogy az ingatlanárak a következő néhány hónapban tovább esnek, egészen adsig, amíg a piac új egyensúllyal magára nem talál” – mondta Hillbrand.

A tavalyi turbulenciát maga az Interhyp is megszenvedte, a közvetített hitelek állománya 15 százalékkal 29,2 milliárd euróra, az adózás előtti eredmény pedig 43 százalékkal 61 millió euróra csökkent. Az Interhyp nem nevezte meg a nettó nyereséget. A jelzáloghitelezés piaci részesedése is 11,8-ról 10,9 százalékra csökkent.

A holland ING bankhoz tartozó cég valójában növekedni akart. A cél 20 százalékos piaci részesedés elérése 2028-ra. Hillbrand pénzügyi igazgató feltételezi, hogy ez még mindig nem lehetetlen. 

„Az ingatlanpiac magára fog találni” – mondta Utecht. Az Interhyp – védekezésképpen – mintegy 100 állást szüntetett meg. A cég jelenleg bő 1600 főt foglalkoztat.

A Ez vár a magyar ingatlanosokra is? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Egyelőre nem látszik, hogy lenne megoldás az európai energiaválságra. A földrész országainak vezetői arra készülnek, hogy Oroszország teljesen elzárja az Európát ellátó gázvezetékeket, válaszul az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciókra.

A belga miniszterelnök, Alexander De Croo arra figyelmeztetett, hogy a legkomorabb becslések szerint legalább 10 kemény télre kell számítani Európában a kialakult helyzet miatt. Az Európai Unió tagállamai felelősek a nemzeti energiapolitikájukért, és az EU-s szabályok lehetővé teszik számukra, hogy olyan „vészhelyzeti” intézkedéseket hozzanak, amikkel mérsékelhetik a fogyasztók költségeit.

• Elégetik a gázt az oroszok, miközben Európában energiaválság van
• A háború és az energiaválság rontja az Európai Unió gazdasági kilátásait

Egyesült Királyság

Bár az Egyesült Királyság már nem része az Európai Uniónak, a szigetországban a legtöbb szolgáltatásra kiterjesztették az ársapkát. Ennek ellenére is az egekbe szöktek az energiaárak. Szakértők szerint legalább 3500 fonttal (4136 euróval) növekszik évente az emberek költsége. A legborúlátóbb előrejelzések szerint ez akár hatezer fontra (7090 euróra) is emelkedhet.

• 40 éves csúcson az infláció az Egyesült Királyságban
• Az energiaszámlák kifizetésének megtagadására indult mozgalom az Egyesült Királyságban

A York-i Egyetem kutatása arra jutott, hogy 2023 elejére a brit családok több mint fele az üzemanyag-hiány áldozatává válik. A két miniszterelnök-jelölt, Liz Truss és Rishi Sunak közötti vita legfontosabb kérdése ezért az, hogyan kezelnék a megélhetési válságot, ha megválasztják őket.

A brit kormány korábban egyszer már döntött: 400 fontnyi összeget jóváír a háztartásoknak. Az összeget vagy automatikusan átutalják az energiaszolgáltatónál nyilvántartott számlájukra vagy külön igényelhetik. Azoknak a háztartásoknak, amik már kaptak segítséget a kormánytól, további egyszeri, 650 fontos támogatást biztosítanak. A nyugdíjasok is még 300 font támogatást kapnak, és a mozgáskorlátozottak szintén kapnak plusz 150 fontot, hogy ezzel is hozzájáruljon a kormány a megnövekedett költségekhez.

Olaszország

Olaszország augusztus elején fogadott el egy 17 000 millió eurós csomagot, amellyel a vállalkozásokat és a családokat segítik. Az olasz kormány januárban 35 000 millió eurót már elkülönített, hogy a megélhetési válságot enyhítse, a most elfogadott összeg ezt egészíti ki.

A Reuters hírügynökség birtokába jutott tervezet szerint a kormány a júliusban bejelentett 200 eurós egyszeri juttatást kiterjesztené azokra az alacsony és közepes jövedelemmel rendelkező olasz állampolgárokra is, akik korábban erre nem voltak jogosultak.

Az olasz kormány egyben bejelentette: kész megadóztatni azokat a cégeket, amik a magasabb energiaárakból extraprofitra tesznek szert. Emellett európai szinten is javasolta az üzemanyagár-stop bevezetését az áremelkedés mérséklése végett.

Spanyolország

Olaszországhoz hasonlóan a spanyol kormány is az energiacégek megadóztatását fontolgatja, és az így befolyt összegből támogatná azokat az állampolgárokat, akiknek nehézséget okoz a rezsi kifizetése. Madrid az energiaköltségek áfaját az eddigi 21%-ról 10%-ra, a villamosenergia esetében pedig 7%-ról 0,5%-ra csökkentette.

• Ingyenessé teszik a vasúti közlekedést Spanyolországban, hogy csökkentsék a megélhetési költségeket
• Nem csökkenti energiafelhasználását Spanyolország és Portugália
• Törvénnyel tennének az élelmiszerpazarlás ellen Spanyolországban

Spanyolországban – akárcsak Portugáliában – egy évig érvényes gázár-stop lépett hatályba, amit az Európai Bizottság is jóváhagyott. Az ársapkának köszönhetően a fizetendő összeg megawattóránként 50 euró alatt marad.

Franciaország

Franciaországban szintén egyszeri segítséggel támogatják az embereket, ám a 100 euró, amit adnak, sokkal kevesebb, mint amit az Egyesült Királyság vagy Olaszország nyújt.

A francia kormány ugyanakkor az állami energiaszolgáltatót, az EDF-et kötelezte arra, hogy a következő egy évre 4%-kal korlátozza a villamosenergia nagykereskedelmi árát. A lépéssel az állami cég közel 8400 millió eurótól esik el.

Visszafogták az országban a villamosenergia-fogyasztásra kivetett adót is. A lépéssel a háztartások így 22,50 euró helyett mindössze 1 eurót kell, hogy fizessenek, míg a vállalkozások csupán 0,50 eurót.

Dánia

Júniusban a dán döntéshozók az időseket illető készpénzjuttatásról döntöttek. További, összesen 3100 millió dán korona (417 millió euró) értékben pedig más intézkedésekről, melyekbe beletartozott az energiaárakra kivetett adó csökkentése.

A dán parlament elfogadott egy 2000 millió dán korona (269 millió euró) értékű „hőcsekket” is, amivel 400 ezer rászoruló háztartást támogatnak.

Németország

A német kormány ígéretet tett arra, hogy 2024 márciusának végéig 19-ről 7 százalékra csökkenti a földgáz áfaját. Elfogadtak még két, 30 000 millió eurós segélycsomagot, hogy így segítsenek az idén az állampolgároknak a megnövekedett energiaárak kifizetésében.

Minden adófizetőnek egyszeri, 300 eurós energiaár-átalányt ajánlanak, amit munkáltatóikon keresztül kaphatnak meg. A családok gyermekenként még 100 eurónyi családi pótlékot kapnak, az állami segélyeket igénybe vevők pedig egyszeri 200 eurós juttatásban részesülnek. A lakásfenntartási támogatást élvezők 270 eurót kapnak az államtól.

• Drasztikus energiatakarékossági program Németországban
• Új illeték miatt drágul jelentősen a gáz Németországban

A fenti támogatásokon kívül csökkentették a tömegközlekedési jegyek és bérletek árát is. 

A segítség ellenére azonban a német háztartásoknak közel 480 euróval többe kerül majd a gáz, mert októbertől bevezetnek egy új illetéket, ami az orosz gázszállítmányok pótlásának költségeit segít fedezni a közmű-szolgáltatónak.

Hollandia

A holland kormány az infláció mértékét ebben az évben 5,2%-ra várja, ezért a támogatásra jogosult családoknak 800 eurós energiaár-juttatást szavatol. A gáz és villamosenergia adóját 21 százalékról 9%-ra csökkenti. Az üzemanyagoknál hasonlóan, 21% helyett csupán 9%-os illetéket kell fizetni. Ezek az intézkedések egészen év végéig érvényben maradnak.

Görögország

Görögország kormánya tavaly szeptember óta közel 7 milliárd eurót fordított energia-ártámogatásokra, hogy ezzel segítse a háztartásokat, vállalkozásokat és termelőket. A támogatások a háztartások esetében az energiaár-növekedés akár 90%-át, a kis- és középvállalkozásoknál a költség 80%-át fedezik.

Norvégia

A norvég kormány tavalyi döntése értelmében az országban az egy évvel ezelőtt meghatározott árakon kell az energiáért fizetni. A 2021-ben bevezetett rendszer alapján az embereknek csak akkor kell teljes egészében befizetniük a számlákat, ha azok kilowattóránként 70 norvég korona (7 euró) alatti összegben érkeznek. Ha a számlák meghaladják a 7 eurót, a norvég állam a csekk értékének 80%-át fedezi. 

• Norvégia: idén már 60 milliárd eurónyi extra bevétel olajból és gázból

A segítség ellenére is küzdenek a norvégok a számlák kifizetésével, ezért a kormány további támogatások bevezetésén gondolkodik.

Bulgária

Bulgária májusban fogadott el egy 2000 millió bolgár leva (1000 millió eurós) segélycsomagot, amivel a vállalkozásokat és az alacsony jövedelmű családokat támogatja az energia- és élelmiszerár-növekedés közepette.

Júliusban a bolgár kormány bejelentette, hogy az év végéig 0,25 leva kedvezményt ad az üzemanyagokra, a cseppfolyós gázra és a metánra, valamint eltörli a földgáz, a villamosenergia és a metán jövedéki adóját is.

Egy év alatt tizenkétszeresére drágult; Franciaországban az elektromos áram… A rezsicsökkentéshez hasonló állami támogatások mélyítik az energiaválságot egy szakértő szerint; Magyarországon brutálisan nőnek a gáz- és villanyszámlák, Európában tompítani próbálnak a kormányok

A Az igazán segítőkész kormányok látványosan csökkentik az energiahordozók áfáját bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A magyar kormány egyes termékek árának hatósági megszabásával próbálta januárban mérsékelni az egyre inkább elszabaduló inflációt. Korábban már hatósági árat vezettek be a benzinre, de ez sem állította meg a fokozódó drágulást.

Nyolc százalék felett az infláció, és ebben még nincs benne a háború hatása

Az idén hatósági árassá tett élelmiszer-termékek közül a legérdekesebb talán a csirkefarhát volt. Ezt régóta a legszegényebb sorban tengődő nyugdíjasok ételének tartják, amit sokan csak a kutyájuknak vesznek Magyarországon is. Igazából nem is tudható, hogy valóban a kispénzű nyugdíjasok vagy az idősebb háziállatok kedvence-e.

Annyira meglepően dobta be ezt az ötletét a kormány, hogy csak később derült ki: a KSH nem is tartotta fontosnak mérni a csirkefarhát árát, ami a fura szabályozás miatt egyébként ahhoz is kellett volna, hogy kiderüljön a kormány által elvárt hatósági ár. Később 293 forint/kilós átlagárat mondott be a termékre a KSH.

Megpróbáltuk megbecsülni más európai országok csirkefarhát árait. Ez egyrészt azért sem volt egyszerű, mert máshol sem mérik ezt a terméket, emellett sok helyen nem világos, hogy egybe számolják-e az emberi és az állati fogyasztásra szánt csirkefarhátat.

A mindenképp pontatlan módszertan annyi volt, hogy fixnek vettük a sok helyen mért egész csirke (65 százalékos) agrártermék átlagos feldolgozói értékesítési árának és a kiskereskedelmi csirke far-hát átlagár tavaly októberi magyar arányát. Úgy számoltuk a mostani egészcsirke- (65 százalékos) árakkal, mintha ez az arány minden más országban azonos lenne ezzel. Ez az eltérő adók, a versenyintenzitás, a kulturális különbségek és még sok egyéb miatt biztosan nagyon pontatlan becslést ad, de a nagy különbségeket talán mutatja.

Ez alapján egy német csirkefarhát-kedvelő valószínűleg nem is álmodhat 0,7 eurós kilónkénti farhátárról otthon. Hetven eurócentért legfeljebb, mondjuk, egy 230 grammos ciabattát kap, nem egy kiló, állami árral védett hústerméket, de már Romániából is érdemes átjönnie annak, aki rengeteg csirkefarhátat vásárolna.

Sehol sem hatékony módszer az infláció ellen

A hatósági árat egyébként nem az infláció megállítására használják a piacgazdaságokban. Ilyesmire nem is hatékony, dacára, hogy újra és újra ezt szeretnék egyes vezetők. E témáról mások mellett például Muraközy Balázzsal, a University of Liverpool és a budapesti KRTK-KTI közgazdaságtan-kutatójával is beszélgettünk.

„Egy piacgazdaságban akkor van szükség árszabályozásra, ha a piac szerkezete nem teszi lehetővé, hogy a cégek hatékonyan versenyezzenek. (…) Ilyenkor optimális esetben egy független szabályozóhatóság alapos közgazdasági és jogi elemzések után eldönti, hogy milyen módon érdemes fellépni az erőfölény ellen, és az árszabályozás jellemzően az utolsó lehetőségnek számít. De a szabályozott áraknál is az a cél, hogy az ár tükrözze a költségeket. Így ha megnőnek a költségek, akkor a szabályozott árnak is emelkednie kellene” – mondta a közgazdász.

Közgazdász: A kormány alapvető összefüggések ellen küzd a különadók áthárításánál

„A magyar állam az elmúlt fél évben több ár szabályozásával is próbálkozott a csirke far-háttól a benzinig, a versenyben kialakuló árnál alacsonyabbat megszabva. Majd ezeknél a terméknél azzal a »meglepő« jelenséggel találkozott, hogy nem lett belőlük elég, hiány alakult ki. Illetve trükközni is kezdtek a cégek, például külön árulták a csirkefart és a csirkehátat, hiszen úgy nem volt szabályozva az ár. Egy másik alapvető probléma ezzel a megközelítéssel az, hogy általában a tehetősebb háztartásokat is támogatja – gondoljunk csak a benzinre –, és nem csak a rászorulókat” – magyarázta Muraközy Balázs.

A Kádár-rendszerből sokaknak ismerős lehet, hogy akkoriban évtizedekig rögzítették az alapvető élelmiszerek árát. Az Országos Árhivatal mellesleg egészen a 1930-as évekig visszanyúló gyökerű központi árirányítási szerv volt az országban. Ezt több átszervezés után végül 1990-ben szüntették meg.

A Európai csirkefarhát-árkörkép bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az ágazati vizsgálat az értéklánc minden szintjére kiterjedt, így a GVH egyaránt vizsgálta a téglagyártók, a beszerzési társulások, az építőanyag-kiskereskedők és a kivitelezők piaci magatartását. A versenyhatóság meghallgatta a szereplők véleményét a piaci folyamatokról, ütköztette az eltérő szakmai álláspontokat. A GVH emellett országszerte helyszíni kutatásokat folytatott, számos céget pedig adatkéréssel keresett meg.

Az ágazati szereplők társadalmi konzultáción tehettek észrevételt a vizsgálat eredményeit összegző, nyilvános jelentéstervezetre. A cégek jelzéseit a GVH beépítette téglapiaci jelentésébe: a vállalkozások észrevételei is megerősítették a versenyhatóság következtetéseit.

A feltártak alapján a GVH felhívja a lakossági építkezők és az építőipari kivitelezők figyelmét arra, hogy mivel nagyok az eltérések a végfelhasználói árakban, ezért vásárlás előtt szerezzenek be minél több ajánlatot. Az építkezőket közvetlenül érintik továbbá a növekvő fuvar- csomagolási és logisztikai díjak, így akkor is drágulással szembesülhetnek, ha maga a termék ára ezt nem indokolná.

Az építkezőket közvetlenül kiszolgáló tüzépek vagy beszerzési társulások nagy mennyiség esetén az átlagosnál kedvezményesebben tudnak rendelni a gyártóktól, így csökkenthetők a fogyasztói árak.

Az ágazati vizsgálatot lezáró jelentés itt olvasható.

A Versenyhivatali vizsgálat után olcsóbb lesz a tégla? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt a reklámadó koncepciójának felmerülése óta egységesen fejezte ki tiltakozását a különadóval szemben Az elmúlt időszak is bizonyította, hogy a reklámadó nemcsak az iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással bírt, amelyet az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya alátámasztott.

„Ezzel együtt bízunk benne, hogy a felfüggesztés végeztével ez a különadó végérvényesen kivezetésre kerül” – közölte szerkesztőségünkkel a Magyar Reklámszövetség, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség, az IAB Hungary, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete. az MRSZ OOH Tagozat ás a Magyar Marketing Szövetség.

A A Reklámszövetség üdvözli a reklámadó 0%-ra csökkentését bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.