A vezető filmstúdiók egyre nagyobb pénzügyi nyomás alatt állnak a növekvő gyártási, működési és marketing-költségek miatt, miközben a közösségi médiával, a használói tartalmakkal és a videójátékokkal is meg kell küzdeniük a fogyasztókért és a bevételekért. Bár az AI a kép, hang és videókészítésben dinamikusan fejlődik, hollywoodi szintű nagy produkciók létrehozására ma még alkalmatlan. Részben ezen okok miatt a Deloitte előrejelzése szerint az idén az Egyesült Államok és Európai Unió meghatározó tévé- és filmstúdiói továbbra is óvatosan alkalmazzák az új technológiát. A tartalomgyártásban költségvetésük legfeljebb 3 százalékát fordítják erre a célra, miközben több mint kétszer ennyit költenek a pénzügyi mutatóikat és piaci helyzetüket javító AI-alapú eszközökre.

„A független alkotók és a közösségi médiaplatformok szabadon kísérletezhetnek, ezért gyorsan beépíthetik az AI-t. Ez versenyelőny a számukra a nagy filmvállalatokkal szemben. A nagy stúdióknak ugyanis megoldást kell találniuk a technológia által generált tartalmak jogi kérdéseire is. A ma használt modellek nyilvános, más alkotók által létrehozott tartalmakra épülnek, így kérdéses, hogy a segítségükkel létrehozott filmek önálló műveknek tekinthetők-e. Ez pedig akadályozza a forgalmazásukat” – mondta Bakos Márton (a bal oldali képen), a Deloitte vezető munkatársa.

Bár a mesterséges intelligencia által használt tartalmak mennyisége miatt jogsértés megállapítása nehéz, mivel a jogi határok még kialakulóban vannak, a szellemi tulajdonuk védelmére törekvő nagy stúdiókat óvatosságra inthetik független szerzők által indított, már folyamatban lévő perek. Az Egyesült Államokban az is bizonytalanságot okoz, hogy a szerzői jogi hivatal nemrégiben bizonyos mértékig lehetővé tette, hogy a stúdiók jogvédelmet kapjanak a döntően ember által létrehozott, kisebb részben az AI által támogatott művekre. Azonban a pontos arányok meghatározása elmaradt.

Együttműködés: akadályok és lehetőségek

Az AI-szolgáltatók abban érdekeltek, hogy termékeik fejlesztéséhez felhasználhassák a filmstúdiók anyagait. A konfliktust az okozza, hogy utóbbiak a filmekből, szellemi tulajdonukból élnek, így azokat nem, vagy csak rendkívül drágán adnák át. Ez pedig jócskán megemelné a mesterségesintelligencia-cégek amúgy is magas költségeit. A stúdiók abban is bízhatnak, hogy közösen lassíthatják az üzleti pozíciójukat veszélyeztető fejlesztéseket. A filmvállalatoknak – különösen az Egyesült Államokban – olyan szakmai szervezetekkel is együtt kell működniük, amelyek kritikusan vagy elutasítóan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához.

Hasonló ellenállás van kibontakozóban az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban is, ahol a stúdióknak meg kell felelniük a jogszabályi, adatvédelmi követelményeknek.

„Az érdekellentéteket és a jogi aggályokat is enyhítené, ha a stúdiók a saját szellemi alkotásaikra alapozva építenének saját AI-modelleket. Ez ma vállalhatatlanul nagy, becslések szerint akár 100 milliárd dolláros költséggel járna. Ez akár a folyamatosan jelentkező fejlesztési igények miatt tovább emelkedhet. A nyílt forráskódú rendszerek használata mérsékelné ugyan a kezdeti beruházásokat, de az üzemeltetés, a megfelelően képzett szakemberek bevonása hosszabb távon így is nagyon drága. A megoldás a technológiai cégek példáját követve az az együttműködési forma lehet, amelyben egy harmadik fél által biztosított, előzetesen betanított modellt fejlesztenek tovább a stúdiók egyéni igényeikre szabva” – mondta Zaránd Miklós (a jobb oldali képen), a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

A stúdiók inkább az AI üzleti felhasználási lehetőségeire összpontosítanak, nem a tartalomgyártásra. Ilyenek a szerződésekkel, munkaerő-gazdálkodással, könyveléssel, értékesítéssel, promócióval kapcsolatos feladatok támogatása. Továbbá az AI segítségével felgyorsíthatják a forgatókönyvek feldolgozását, a forgatási helyszínek előzetes feltérképezését, a gyártási terv előkészítését vagy javíthatják az archív anyagok felhasználásának hatékonyságát is.

Mikor érkezhetnek meg az AI-kasszasikerek?

„Egy éve még álomszerűnek látszott, hogy 2030-ra elkészüljön az első, nagyrészt AI által készített sikerfilm. A fejlődés ütemét látván ez ma már egyre inkább elérhetőnek tetszik, annak ellenére is, hogy egyes stúdiók már most is alkalmazzák a fordítás és a szinkron minőségét javító modelleket” – jegyzi meg Gercsák Csilla (a bal oldali képen), a Deloitte egyik menedzsere.

A nagy stúdiók egyben nagyvállalatok is, amik egyre többször alkalmaznak mesterségesintelligencia-modelleket hatékonyságuk növelésére, ügyfélszerzésre. A kisebb cégek, független alkotók pedig az eddiginél kisebb anyagi ráfordítással és alacsonyabb kockázattal olyan minőségi szintet érhetnek el az AI-val, ami egykor a nagyok kiváltsága volt. A verseny tehát egyre kiélezettebb a nagy stúdiók és a feltörekvő független alkotók között.

A A filmipar még nem oszt főszerepet az AI-nak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A MEK Magyarország legrégibb, immár három évtizedes múltra visszatekintő elektronikus könyvtára a magyar írásbeliség kiemelkedő értékeit hordozza. Az OSZK által működtetett szolgáltatás ezzel is hozzájárul a nemzeti örökség ápolásához és megőrzéséhez, valamint elérhetőségükhöz a jelen és a jövő olvasói számára. A Magyar Elektronikus Könyvtárnak tavaly csaknem húszmillió látogatója volt. Az Országos Széchényi Könyvtár további digitális tartalomszolgáltatásai mintegy tízmillió látogatót vonzottak. A nemzeti könyvtár digitalizáló központjának teljesítménye továbbra is stabilan az európai élvonalban van több mint 14 millió levilágított oldallal.

A mától hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány területén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít.

Herczeg Ferenc (1863–1954) a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója, akinek Az élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra. Drámái és regényei a magyar és nemzetközi színpadokon is maradandók.

Nagy Lajos (1883–1954) a szatirikus próza mestere, a Nyugat főmunkatársa és többszörös Baumgarten-díjas író, aki novelláival vált igazán ismertté.

Robert Capa – eredeti nevén Friedmann Endre – (1913–54), a világhírű magyar–amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik nagy dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai.

Gerevich Tibor (1882–1954) a művészettörténet és kultúrpolitika kiemelkedő alakja, akadémikus, akinek munkássága a magyar és nemzetközi műemlékvédelem területén is meghatározó.

Huszti József (1887–1954) a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, aki mások között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket.

Papp Viktor (1881–1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében.

Rapaics Raymund (1885–1954) a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen.

A szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejártát követően a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.

Magyarország nemzeti könyvtára nemcsak az online térben, hanem hagyományos szolgáltatásaival is folyamatosan a látogatók rendelkezésére áll. Tavaly kereken háromezer kutató kereste fel rendszeresen az olvasótermeket. Az OSZK azonban nemcsak az információszerzés helyszíne, hanem a családi-baráti közösségek tere, találkozási pontja is: budavári főépületében, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban és a zirci Ciszterci Műemlék Könyvtárban januártól decemberig megtartott tizenkét nyílt napon mintegy tizenötezren vettek részt.

A múlt év kiemelt jelentőségű eseménye volt a piliscsabai archivális raktár átadása július 30-án. A több mint nyolcvanezer folyóméternyi polcot magába foglaló épület a végleges megőrzési kötelezettséggel rendelkező muzeális dokumentumok tárolására szolgál.

A konferenciák közül kiemelkedett a november 21–22-én az Országgyűlési Könyvtárral közösen megrendezett Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozója. A rendezvénysorozat immár több mint négy évtizede a hazai és a külhonban élő magyar könyvtárosoknak kínál lehetőséget szakmai eszmecserére. Az idei konferenciára tizenhárom ország több mint 350 szakembere regisztrált.

A Ingyen letölthetők Herczeg Ferenc, Nagy Lajos könyvei, Robert Capa képei a Magyar Elektronikus Könyvtárból bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Parlament aggodalmát fejezi ki az egyes tagállamokban tapasztalható médiaellenes támadások miatt, és sürgős segítséget kér a hírszolgáltatók számára a digitális átalakuláshoz.

A szerdán 577 szavazattal, 47 ellenszavazat és 76 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők kézzelfogható támogatást kérnek az Európai Uniótól és a tagállamoktól a médiaágazat számára ahhoz, hogy talpra állhasson a járvány után és a digitális kor követelményeinek megfelelően átalakulhasson.

A képviselőket aggasztja, hogy egyes tagállamokban az állam foglyul ejtette a médiát, másutt az újságírók megfélemlítését és elhallgattatását célzó, stratégiai pereket indítanak. A Parlament szerint ezért jogalkotási és nem jogalkotási eszközökkel kell megvédeni a média szereplőit.

Az európai újságírók és újságírás pénzügyi és politikai függetlenségének fenntartása végett a képviselők szerint létre kellene hozni egy állandó uniós hírmédia-alapot, a médiának szánt helyreállítási forrásokból pedig olyan tagállamok médiaszervezeteit kell támogatni, ahol a médiát anyagi és politikai nyomás sújtja, jogállamisági problémákkal küzd.

A képviselők emellett az adat- és hirdetési piacot uraló globális online szereplők „aránytalan gazdasági erejére” és „ragadozó magatartására” figyelmeztetnek. Ezek a cégek a médiaszolgáltatók által készített bármilyen jogszerű tartalmat eltávolíthatnak – jegyzik meg a képviselők.

Az Európai Parlament a digitális szolgáltatásokról és piacokról szóló jogszabályok elfogadását kéri, amelyek egyenlő versenyfeltételeket és adathozzáférést adnának az európai médiaorgánumoknak és szabályoznák a politikai reklámok piacát.

A képviselők szerint az európai audiovizuális ipar – filmesek, producerek, terjesztők és mozik – támogatására és a filmgyártás és a befektetések ösztönzésére külön adópolitikai eszközöket, költségvetési és pénzügyi ösztönzőket kellene az Unióban létrehozni. Emellett biztosítási garanciákat kellene kialakítani audiovizuális koprodukciók számára, és szabályokkal kellene elérni, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat nyújtók legalább 30 százalékban európai alkotásokat szerepeltessenek a műsorkínálatukban.

Dace Melbārde (ECR, Lettország) jelentéstevő szerint: „Kritikus pillanathoz értünk, amikor az uniós média és audiovizuális ágazat megerősítése kulcsfontosságú. A médiavilág már a járvány előtt is sérülékeny volt, a járvány viszont fokozta az előtte álló kihívásokat és újabb nehézségeket teremtett. A közönség egyre gyakrabban a digitális szolgáltatókat választja, az ő bevételük pedig nagyrészt világméretű cégekhez áramlik. Az európai médiaágazat reklámbevételei tavaly látványosan visszaestek, márpedig ezek a bevételek kulcsszerepet játszanak a vállalatok finanszírozásában. A koronavírus-járvány ezzel egyidejűleg ráirányította a figyelmet a jó minőségű újságírás fontos szerepére: életekbe kerülhet, ha nem állnak rendelkezésre szakszerűen és gyorsan összeállított hírek.”

Korai becslések szerint a koronavírus-járvány idején a hírmédia reklámbevételei 20–80%-kal csökkentek. A járvány idején látványosan megcsappant az uniós audiovizuális ágazat bevétele: a mozik és filmterjesztők 2020-i bevételük csaknem 70 százalékáról, összesen négyezermillió euróról voltak kénytelenek lemondani, miközben 30 százalékkal csökkent az aktív produkciók száma. A képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy a szigorúbb egészségvédelmi és biztonsági intézkedések miatt a médiavállalatok költségei viszont nőttek. Az európai média a digitális évtizedben téma rövid ismertetése felvételről (2021.10.18.)

A Támogatásra szorul az európai média, védendő a független újságírás bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az új európai szabályok közül kiemelkedik a kábeles terjesztő jogdíjfizetési kötelezettsége, amely az előadó-művészeket felvételeik felhasználása után illeti meg, akkor is, ha a műsor kódolt csatornán jut el a nézőhöz. Ennek bevezetése megszüntetné azt a tarthatatlan hazai állapotot, amelynek alapján az előadó-művészek egy fillért sem kapnak a kódoltan sugárzott felvételeik után. Jelenleg ilyen jogdíjat egyedül az ARTISJUS tud begyűjteni, kizárólag az általa képviselt jogosultak, a zeneszerzők, szövegírók és irodalmi szerzők számára. Ez ahhoz a nyilvánvalóan igazságtalan gyakorlathoz vezet, hogy miközben egy sugárzott film zeneszerzője jogdíjban részesül, a színészei nem.

Az EJI a szerzői jogi módosítás előkészítőitől azt várja, hogy a kábeltévés szolgáltatók közvetlen betáplálás (kódolás) esetén is csak úgy sugározhassák a filmeket, hogy azután megfizetik a jogdíjat az előadóművészeknek is.

A küldöttek abban bíznak, hogy a jogalkotó az előadói teljesítmény méltányos díjazásának elvén nyugvó jogokat integrálja a magyar szerzői jog rendszerébe. Az egy évvel ezelőtt kezdődött jogi egyeztetések közben azonban az előadók szempontjai eddig nem kaptak figyelmet. Az irányelvek megkövetelik, hogy az átültetés az előadó-művészek számára is magas szintű jogi védelmet eredményezzen. Az EJI küldöttgyűlése a szerzői jogi módosítás előkészítőitől annak garantálását várja, hogy a televíziók, kábeltévés szolgáltatók az évi százmilliárdos bevételükből fizessék meg a filmek előadó-művészeinek járó méltányos jogdíjakat, illetve, hogy a YouTube, a Facebook és más platformok csak méltányos jogdíjfizetés mellett hasznosíthassák az előadó-művészek filmjeit, hangfelvételeit.

Szeretnék emellett, hogy a hangfelvételek elkészítésében közreműködő valamennyi előadó-művész olyan felhasználási szerződéseket kapjon a kiadóktól, amelyek a méltányosság alapján garantálják előadó-művészi jogaikat, valamint a rendszeres elszámolást a jogdíjakról minden érintett előadó-művész számára.

A Méltányos jogdíj jár az előadó-művészeknek is bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ez hangzott föl legtöbbször; az élmezőnybe az örökzöldek mellé bejutott a Magna Cum Laude Pálinkadal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint (egyenként átlagosan 79 ezer forint) jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.

Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben elhangzási adatok millióit vizsgálja meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri, majd ezek alapján osztja fel a dalszerzők között a beszedett jogdíjakat.

Az idei járványt megelőzően évek óta egyre több koncertet szerveztek Magyarországon. Az Artisjus 2016-ban 18 656, 2017-ben 20 007, 2018-ban 22 050, 2019-ben pedig már 23 475 koncert adatait dolgozta fel. Ebben az összesítésben a falunapi fellépésektől kezdve a legnagyobb fesztiválokig, az ingyenes programoktól a belépődíjas zenei koncertekig minden rendezvény szerepel.

A zenészek bevételeinek átlagosan negyede a jogdíj, a járványhelyzet miatt az élőzenei fellépések elmaradásával viszont sokaknak ez lett a fő, vagy akár az egyetlen jövedelemforrása. A tavalyi könnyűzenei rendezvényeken megszólaltatott magyar dalok zeneszerzői és szövegírói között ezúttal 635,2 millió forintot, a magyar komolyzenei művek alkotói között pedig 126,8 millió forint jogdíjat osztott fel az Artisjus. Legalább ötvenezer forintot 1991-en kapnak a művek élőzenei megszólalásáért, közülük 1283 alkotó jogdíja haladta meg a százezer forintot. Nagy kérdés, hogy mi lesz jövőre az idei, lényegében elmaradt tavaszi-nyári koncertszezont követően. Ma még igen nehéz megbecsülni a várható veszteségeket, de a borúlátó számítások szerint a koncertek után járó jogdíjak esetében 50–60 százalékos kiseséssel kell számolnia a szerzőknek 2021-ben.

A rendezvényszervezők által beküldött listák szerint a tavalyi könnyűzenei koncerteken a megszólaló dalok közel négyötöde magyar szerzemény volt, és a komolyzenei rendezvényeken is többségben hazai művek hangzottak el (64%). A magyar művek több mint fele mindössze egyszer szólalt meg élőben egy év alatt; és 80 százalékuk is legfeljebb négy alkalommal.

A legsikeresebb dalokra egyaránt jellemző, hogy több tucat zenei formáció repertoárjában szerepeltek és sok százszor csendültek fel 2019-ben. A legtöbbször játszott öt szerzemény között egy a hatvanas, egy a hetvenes, kettő a nyolcvanas évekből való, és csak egy van, ami 2000 utáni. A 2019-i élőzenei koncertek legtöbbet játszott zenei produkciója a Hungária együttes slágere, a Csókkirály volt (zene és szöveg: Fenyő Miklós), ezt követte az egykori házibulik himnusza, a Csavard fel a szőnyeget (zene: Fenyő Miklós, szöveg: S. Nagy István). A harmadik hely Máté Péter és S. Nagy István Azért vannak a jó barátok című örökzöldjének jutott. A sorban a negyedik a Magna Cum Laude egyik nagy slágere, a 2009-ben megjelent Pálinkadal (zene: Szabó Tibor, Mező Mihály, szöveg: Kara Mihály). Az ötödik helyet a Beatrice együttes Azok a boldog szép napok című legendás dala szerezte meg (zene: Hirlemann Bertalan, szöveg: Nagy Feró).

A részletes elemzés itt olvasható.

A Jogdíj: 762 millió forint magyar dalszerzőknek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A nyilatkozat szerint a Canon vállalja, hogy nem érvényesíti szellemi tulajdonjogait olyan fejlesztési, gyártási és egyéb tevékenységek közbe, amelyek a COVID-19 terjedésének megállítására irányulnak.

A COVID-19 terjedésének megállítására az üzleti világ, a kormányok és az oktatási intézmények sürgős összefogására van szükség. A rögzült gondolkodásmódot mellőzve, a létező akadályokat felszámolva kell gyorsítani a terápiás gyógyszerek, védőoltások, orvosi eszközök és a fertőzésellenes termékek fejlesztését.

A COVID-19 Ellenintézkedés-nyilatkozatának aláírói elkötelezik magukat amellett, hogy a járvány okozta válság idején nem érvényesítik bejegyzett szabadalmaikat, használati mintaoltalmaikat, formatervezési mintáikat és szerzői jogaikat olyan tevékenységekre, amelyek a COVID-19 terjedésének megállítására irányulnak, beleértve a diagnózist, a megelőzést, megfékezést és kezelést.

A nyilatkozat mentesít a szellemi tulajdonjogok bonyolult és időigényes feltárásának szükségessége alól. A szellemi tulajdonjogokra vonatkozó tárgyalások elkerülésével nyitja meg az utat a kutatások, fejlesztések és a leginkább hatékony gyártás előtt, a COVID-19 terjedése elleni eredményes küzdelemhez.

A Kiotói Egyetem professzora, Fumihiko Matsuda felhívására számos szervezet és iparvállalat csatlakozott a nyilatkozathoz. A nyilatkozat alapító tagjai örömmel vennék további szellemi tulajdonjog birtokosainak a csatlakozását és ezáltal hozzájárulását a COVID-19 terjedésének megállításához.

A Szellemi tulajdonát adja a Canon a vírus ellen bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az EJI több jó kilencmillió elhangzás feldolgozása után 84 előadó-művésznek fizet egymillió forintnál is több jogdíjat. Ennek a 84 előadónak a dalai összesen kb. 2 millió alkalommal szólaltak meg tavaly. Az egy előadónak járó legmagasabb összeg megközelíti az ötmillió forintot. A rádiós, illetve televíziós elhangzások után több mint 57 ezer zenész kap jogdíjat. A feldolgozott hangfelvételeknek mintegy harmada volt magyar.

Számottevően emelkedett a háttérzenei felhasználások után kifizetett jogdíj: csaknem 44 millió forintot kapnak az előadók az EJI-től ezen a címen. Bár a legtöbb kereskedelmi egységben még mindig szinte csak külföldi zenekarok felvételeit játsszák, a hazai előadó-művészek hangfelvételeinek részesedése határozottan növekszik. A felosztáskor az EJI mintegy 2500 millió (!) adatrekordot dolgozott fel az üzletek, boltok, szállodák adatai alapján. A jogdíjból 24 ezernél több zenész részesül. A legmagasabb jogdíjban részesülő tíz előadó több mint hétmillió forintot kap, felvételeik összesen 30 millió alkalommal szólaltak meg 2018-ban.

Azok az előadó-művészek részesülhetnek az idén ilyen kiegészítő jogdíjban, akiknek felvételeit 1963–66 között adták ki először, és a felhasználásukból 2018-ban még bevételt ért el a kiadója. Tavaly mintegy kétezer ilyen, eredetileg Magyarországon készült hangfelvétel volt. Az ezek után fizetett jogdíj elsősorban a már kevésbé aktív előadók számára jár bevétellel. A jogdíj-felosztás mintegy 680 előadót érint.

A következő, az októberi jogdíjkifizetéskor az ismétlési és audiovizuális jogdíjakat osztja fel és fizeti ki az EJI az érintett előadók számára.

Az Előadó-művészi Jogvédő Iroda Egyesület az előadók által létrehozott, a zenészek, színészek, táncosok, artisták jogait érvényesítő egyesület. A televíziók, rádiók és más felhasználók jogdíjat fizetnek az előadóknak felvételeik felhasználásáért. Ezt a jogdíjat Magyarországon minden hazai és külföldi előadó nevében az EJI szedi be és fizeti ki az érintetteknek. Az EJI-nek kereken 2300 tagja van, tavaly 52 ezernél több előadó-művész számára fizetett ki jogdíjat.

A Jó 1200 millió forint jogdíj magyar és külföldi zenészeknek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Sztevanovity Zorán elmondta, hogy az egyesült kivívta az előadó-művészek bizalmát, ennélfogva megbízzák a jogdíjaik intézésével. „A múlt évtizedekben a regisztrált előadó-művészek számának bővülése arányosan növekedett azzal, ahogyan a jogdíj egyre nagyobb részét tudtuk egyre pontosabban és arányosabban felosztani” – mondta Zorán. Tavaly a jogosult 66 ezer előadóművész között már több mint 2 milliárd forint jogdíjat osztottak fel.

Szenthelyi Krisztián véleménye: művészetének magas színvonalú műveléséhez elengedhetetlen az anyagi biztonság, amelyet részben az előadóművészi jogdíj sikeres érvényesítése biztosít. „A jogi képviselet elengedhetetlen ahhoz, hogy a műveket a legmegfelelőbb módon tudjuk átadni a közönségnek és maradandót alkothassunk.” – Az EJI által felosztott jogdíj összege a 2007-i 355 millióról 2016-ra 2,2 milliárd forintra növekedett. 

Január 1-jétől újabb alkotások válnak szabadon felhasználhatóvá
 
Az Európai Unióban hatályos szabályozás értelmében ez év utolsó napján megszűnik minden olyan alkotás szerzői jogi védettsége, amelynek utolsó élő szerzője 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunyt el. Így közkincsbe kerülnek a Robin Hood történetét is jegyző Evelyn Charles Vivian művei, valamint a Dr. Dolittle írója, Hugh Lofting alkotásai is. A magyar szerzők közül a többi között Czóbel Minka és Orczy Emma, továbbá: Tábori Piroska író, költő, műfordító, Rudnóy Teréz író, Takách Béla festő, építész, Vágó József építész munkássága lesz szabadon felhasználható az új évtől.
 
Czóbel Minka a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője. Elsők közt alkalmazta itthon a szabadvers műfaját és tudatosan használta a francia dekadensek stílusát is, így a Nyugat című folyóirat és Ady Endre egyik legfontosabb előzményeként tartják számon. Anyanyelvi szinten beszélt angolul, németül és franciául, költői munkássága mellett műfordítói életműve is érték. Ő fordította először itthon magyarra a szimbolista Verlaine verseit, magyarról németre Az ember tragédiáját, illetve angol nyelven jelentette meg Petőfi több költeményét is, ezek a fordítások most szintén kikerülnek a védettség alól.
 
Orczy Emma családjával Angliába emigrált és ott vívott ki népszerűséget. Több detektívkötet megírása után 1905-ben publikálták A vörös Pimpernel című kalandregényét, mely egy saját maga által fogalmazott, 1903-i nagysikerű színpadi darab átírása. A mű népszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy 1995-ben az USA-ban CD-re rögzítették a világirodalom kétezer olyan műalkotását, amelyet mindenkinek „ismernie kell”, és egyetlen magyar vonatkozású műként ez az alkotás szerepel közöttük. Ezek után tizennégy egyéb nyelvre fordították le, majd több tucat mozi- és tv-film készült belőle. A mű fontos inspirációul szolgált a későbbi kalandtörténetek alkotásakor, így például Johnston McCulley Zorro nevű karakterének megteremtésekor is kiemelkedő szerepet játszott.
 

A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó- vagy képzőművészeti alkotásokat. A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot képviselhessenek az alkotások. A belőlük készült feldolgozások, átdolgozások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év.
 

A Tízezredik tagját köszöntötte az Előadóművészi Jogvédő Iroda bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A fiatalok több mint négyötöde zenehallgatásra, háromnegyede filmnézésére, kétharmada vásárlásra, fele pedig játékokra is használja az internetet. A hat évvel ezelőttiekhez képest megfigyelhető, hogy az akkor még többnyire középiskolások – akik azóta fiatal felnőtté értek – körében mára jócskán megugrott az online hírek fogyasztása: 2011-ben ez az arány 46% volt, az idén már 71%, vagyis a fiatalok érdeklődőbbé és nyitottabbá váltak a közéleti és politikai témák iránt.

A kutatás szerint a megkérdezettek 45%-a fizetett már életében legalább egyszer online beszerezhető, vagy azon keresztül elérhető tartalomért, ugyanakkor látványos a különbség a férfiak és nők között; az előbbiek 59%-ára, utóbbiak kevesebb, mint egyharmadára (31%) volt ez jellemző. A nem fizető csoportnak ugyanakkor mindössze egyharmada mutat nyitottságot arra, hogy változtasson eddigi gyakorlatán és pénzt áldozzon legális tartalmakért.

A HENT felméréséből az is kiderül, hogy az interneten megtalálható tartalmak esetében a jogszerűtlen forrásoknak a legálistól megkülönböztetése a fiatal felnőttek negyedének okoz gondot. Még mindig számottevő ismerethiány tapasztalható a vásárlók részéről arra vonatkozóan, hogy mi számít eredetinek és hamisnak, ezért a szankciók mellett kulcsfontosságú a fogyasztók pontos tájékoztatása is a jogszerűtlen tartalmak és hamis termékek felismerhetőségéről, és ezek káros hatásáról – mondta el a kutatás eredményei ismeretében Németh Mónika, a HENT titkára.

A zenei tartalmak első számú szolgáltatója továbbra is a YouTube (88%), miközben a válaszadók csaknem kétharmada a letöltést is használja. Fontos változás, hogy a hat évvel ezelőtti adatokhoz képest (69%) enyhén esett a népszerűsége. További érdekes fejlemény, hogy a fiatalok harmada valamelyik stream alapú zeneszolgáltatónál már regisztrált, és többnyire valamilyen ingyenesen elérhető verzióját használják. A letöltési megoldások között a legnépszerűbb a YouTube downloader (70%), amelyet a régóta ismert torrentezés (55%) követ.

Filmek esetében ugyancsak fontos szerepe van a letöltésnek (64%), ami 2011-hez képest már 10 százalékpontos növekedés. Az oka: egyrészt visszaszorulóban van a videó, illetve dvd alapú filmnézés, másrészt nőtt a háztartásokban az internet-sávszélesség, emellett olcsóbbá vált és nagyobb lett a tárolókapacitás, illetve a fogyasztók részéről már kialakult módszerek vannak a letöltő felületek azonosítására és használatára. A letöltés mellett az ugyancsak ingyenes, stream alapú filmnézés is népszerű (50%). Kedvező fejlemény: a válaszadó ötöde már legális internetes felületeken keresztül is nézi a filmeket.

A HENT kutatásából az is kiderül, hogy ezeknek a tartalmaknak az ingyenes letöltésére csábít a gyors és egyszerű hozzáférés, és nem elsősorban az ingyenes hozzájutás lehetősége. A válaszadók többsége szerint a letöltött tartalmak sok esetben nem szerezhetők be legálisan.

A középiskolás korosztály szokásait és magatartását legutóbb 2015-ben vizsgálta a HENT. Az akkori középiskolások mára fiatal felnőttekké értek és így részesei voltak a 18–26 évesek megkérdezésére irányuló 2017-i kutatásnak. A résztvevők 41%-a jelenleg is nappali tagozatos tanulmányait végzi a közép- vagy felsőoktatásban. A válaszadók tizede már megszerezte a diplomáját, 43%-a pedig főállásban dolgozik.

A Legális? Illegális? Fő, hogy ingyenes  bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A legutóbbi alkalommal 2,2 milliárd forint jogdíjat osztott fel az EJI 94 ezer magyar és külföldi előadó között. A legmagasabb jogdíjat az életkori megoszlás szerint a zenészek között a 30-asok, színészek között a 60-asok vették fel. A legidősebb (96 esztendős!) művész 1921-ben született, jelenleg is dolgozik egy vidéki színház társulati tagjaként. A legfiatalabb 15 éves, akinek az EJI szinkronizálás után fizetett jogdíjat. Az egyik televízió sugárzott olyan filmet is, amelyben még óvodásként szinkronizált a kis művész.

A külföldi közös jogkezelő szervezetektől beszedett jogdíjakat az Előadó-művészi Jogvédő Iroda évente három alkalommal fizeti ki a magyar művészeknek. A legutóbbi felosztáskor az EJI tizenegy ország tizenhárom jogkezelőjének adatait dolgozta fel. A jogdíj-felosztás eredményeként ezúttal hat magyar előadó-művész, illetve zenekar jogdíja haladta meg az egymillió forintot, további öté pedig magasabb volt 500 000 forintnál. A legtöbb jogdíjat az amerikai SoundExchange szervezet játszási listái alapján fizette ki a jogvédő iroda. A legtöbb magyar előadó-művész a romániai játszások után kapott jogdíjat.

A Ma: a szellemi tulajdon világnapja – 2,2 milliárd forint jogdíj bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.