Becslések szerint a világméretű adatforgalom 2025-re eléri a 175 zettabájtot; 2010-ben, a 4G bevezetésekor 1,2 zettabájtról szóltak a becslések.
Az 5G az ötödik generációs mobilhálózati technológia, ami a jelenlegi 4G rendszereknél várhatóan 100-szor gyorsabb átviteli sebességre lesz képes akár 25-ször alacsonyabb késleltetés mellett, és egy négyzetkilométeres területen belül akár egymillió eszközt is ki tud majd szolgálni.
Az 5G alapjai öt technológiában foglalhatók össze: milliméteres hullámok, kiscellás hálózatok, masszív MIMO (multiple in, multiple out), sugárformázás és teljes duplex kommunikáció.
A hálózatba csatlakoztatott eszközök számának és átviteli sebességének korszakos mértékű növekedésével párhuzamosan természetesen a mindegyre súlyosabb fenyegetések köre is kibővül. Az 5G-n belüli rendszerek fejlődése, fejlesztése és összekapcsolhatósága számos fenyegetés előtt nyitja meg az ajtót. Íme:
A távközlési szolgáltatások és az infrastruktúra sérülékenysége
Az 5G-s újítások-fejlesztések terjedésével párhuzamosan minden eddiginél több hiányosságot és tökéletlenséget tapasztalhat a használó. A támadó kárt tehet a távközlési rendszerekben, akár meg is semmisítheti, kémkedhet a szolgáltató ügyfelei után, eltérítheti az adatforgalmát. A kormányoknak országos-állami kapacitásokat kell létrehozniuk olyan technikákhoz, amelyekkel az 5G-technológiák használói és szállítói egyaránt értékelhetők a hibák felfedezése és a javítandók meghatározása végett.
A használók biztonsága és adataik védelme
Az adatvédelem már sokkal összetettebb kérdéseket vet fel. Az 5G-technológia rövid hatótávolsága azt jelenti, hogy mindenképpen több mobilkommunikációs tornyot kell majd elhelyezni a kereskedelmi központokban és az épületekben, ezáltal pedig – az erre a célra szolgáló eszközökkel – bárki begyűjtheti és nyomon követheti a használók pontos tartózkodási helyét. Az 5G-szolgáltatók hozzáférnek majd a használók eszközei által küldött hatalmas adatmennyiséghez, amelyből akár az is kiderülhet, hogy éppen mi történik a használó otthonában, intim környezetében, vagy ha más nem is, a lakókörnyezetére, a házon belüli szenzorokra és paraméterekre vonatkozó információk mindenképpen megtudhatók a metaadatokból. Mindez veszélyezteti a személyes adatok biztonságát, manipulálhatóvá válhatnak, visszaélésre adhatnak alkalmat. A szolgáltatók azt is fontolóra vehetik, hogy új bevételi források megnyitása céljából az említett adatokat eladják például hirdetőknek. Bizonyos esetekben ezeken a támadási felületeken keresztül sérülést vagy egészségromlást okozhatnak, például akkor, ha az ügyfél terápiás készülékei nem csatlakoznak a hálózatra, vagy nem működnek.
A fenyegetések még ennél is súlyosabbak lehetnek, ha az infrastruktúra elemei, például a vízellátó vagy az energetikai berendezések sodródnak veszélybe.
A kritikus infrastruktúra bővülése és a kockázatok
Az 5G-nek köszönhetően a kommunikáció a jelenleginél sokkal több földrajzi területre terjed majd ki. A technológia a hálózatba nem köthető eszközök esetén is lehetővé teszi majd a távoli felügyeletet és vezérlést. Csakhogy egyre több hálózatba kapcsolt rendszer számít majd nem kritikus infrastruktúrának, és ezzel a növekszik az egyén kockázati kiszolgáltatottsága. Az embereket a folyamatos kommunikációra alkalmas kényelmi eszközök használatára csábítják, ám ez egyben fenyegető, közbiztonsági kockázat is.
Cselekvési terv
Az 5G forradalmasítani fogja a távközlést, mivel a technológia önmagán túlmutatva, más technológiák és találmányok alapjául szolgál majd, és számos technológiai vívmány előtt nyitja meg az utat, különösen az okosvárosok, az intelligens elektromos hálózatok és a védelmi eszközök területén. A következő nemzedékű mobilhálózat a jelenlegi 4G LTE mellett a milliméteres hullámsávot is használja. Az 5G minden eddiginél több, hálózatba kapcsolt eszközt képes kiszolgálni, és a használók jóval nagyobb átviteli sebességet élvezhetnek.
Csakhogy: mint minden korszakos technológia (különösen a fejlődési szakaszában), valószínűleg az 5G is magára vonja majd a támadók figyelmét, akik keresni fogják a lehetőségeket a megtámadására. Kiterjedt DDoS-támadásokkal kell számolni, és kihívásokkal az összekapcsolt eszközökből álló, kifinomult hálózatok védelmében, miután akár egyetlen eszköz sérülése a teljes hálózat összeomlását okozhatja. Ráadásul az 5G a meglévő infrastruktúrára építve fejleszti a technológiát, miáltal örökölheti elődje minden sérülékenységét és hibás konfigurációját.
A kommunikációs megbízhatósági modell sem lesz olyan, mint a mobilhálózatok korábbi generációinál. Az IoT– és az M2M-eszközök várhatóan nagyobb részt foglalnak majd le a hálózati kapacitásból. Ezeknek az eszközöknek az interakciója az 5G-hálózaton belül valószínűleg eddig nem tapasztalt problémákat okoz majd például az eszközök viselkedésében.
A félelmek és politikai kihívások fényében nulla megbízhatóságú hálózati (zero-trust network) modell támogatása és a szigorú termékmegfelelőségi követelmények bevezetése segíthetne a technológiát használók és a technológiát biztosítók közötti bizalom kiépítésében.
A Kaspersky tanulmányának készítői hangoztatják: a kormányzati és az iparági vezetőknek össze kellene fogniuk a biztonságos 5G-s technológiai kezdeményezések támogatása végett, hogy a mostaninál jobbá tegyék az okosvárosok lakói számára nyújtott szolgáltatásokat, és javítsák életminőségüket. Továbbá: a kommunikációs megbízhatósági modell is alapvetően különbözni fog a mobilhálózatok eddigi nemzedékeitől.
Az IoT- és az M2M-eszközök várhatóan lefoglalják majd az 5G sávszélességét, és az 5G hálózaton belüli összekapcsoltságuk mindeddig nem tapasztalt problémákat vet majd fel az 5G tervezésében. Sürgető tehát a csúcstechnológiai gyártók és a kormányzati szervek összefogniuk annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az 5G-technológia kihasználása a támadók által, és hogy megőrizhetőek legyenek a technikai fejlődést segítő és az életkörülmények javítását szolgáló, újszerű jellemzői.