Czetz Jánosnak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfiatalabb tábornokának, az Argentin Katonai Akadémia (Colegio Militar de la Nación) alapító igazgatójának 2022 nyarán szülőfalujában, a háromszéki Gidófalván/Ghidfalău állítottak mellszobrot. A nyitó képen a Buenos Aires-i Czetz-emlékhely. (A cikkhez felhasznált fotók: MTI, archív.)
Czetz János (1822-1904) örmény felmenői 1672-ben költöztek be Erdélybe, akkor még a Vártán nevet viselték. Czetz katonai erényeivel és földrajzi ismereteivel egyaránt korán kitűnt, az 1848–49-es szabadságharcban Bem tábornok mellett fényes hadi sikereket aratott Zsibónál, Piskinél, illetve más csatatereken, ideiglenes erdélyi főparancsnokként is. A hivatásos katona a világosi fegyverletétel után az emigrációban kamatoztatta tapasztalatait. Évtizedes vándorlása 1860-ban ért véget, midőn házasságkötése révén Argentínában letelepedett. Előbb földmérőként dolgozott a dél-amerikai országban, majd miután ezredesi rangban kinevezték egy hadmérnöki csoport főnökévé, feltérképezte Argentína Paraguayjal és Brazíliával határos vidékét. Emellett számos vasútvonal építkezését is irányította. Műszaki alakulatot állított fel, ennek tagjai máig a Czetz által tervezett díszuniformist viselik. Államfői felkérésre ő szervezte meg Argentína első katonatiszti főiskoláját, majd a hadiakadémiát, később pedig a hadmérnöki főiskolát. „Juan Fernando” Czetz megérte a 20. századot, 1904-ben halt meg Buenos Airesben. Hamvait a temetőből 1969-ben szállították át az általa alapított tanintézet kápolnájába. Sírtábláján a spanyol szöveg előbb csak arról szólt, hogy az alatta nyugvó „argentin ezredes” a főiskola első igazgatója volt. Argentínai magyarok kérésére később azt is rávésették, hogy itt magyar tábornok és erdélyi főparancsnok alussza örök álmát.
Az argentínai magyar közösség a helyi hatóságokkal együttműködve 2004-ben avatta fel a Plaza Hungríát, a Magyar teret, amelynek központi eleme a Magyarok Világszövetségének ajándéka, a székely kapu Czetz faragott arcképével és Szent István király mellszobrával. Személye ma is kapocs Argentína és a magyarság között, az 1990-es években Czetz János emlékére adományozták Budapestnek Argentína védőszentje kardját.
A tábornok nevét viselő Kovászna megyei település iskolájának udvarán most felállított szobor közadakozásból készült, a székelyudvarhelyi Demeter István alkotása. A gidófalvai szoboravatáson Argentína bukaresti nagykövetsége is képviseltette magát.
Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja így buzdította a helybelieket: „Amikor elmennek a szobor előtt, álljanak meg egy pillanatra, gondoljanak a falu nagy szülöttére, és a lelkük teljen meg büszkeséggel és bizakodással”. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke a tábornok emlékiratából idézett: „Szabad hazáért harcoltam, szabad hazát akarok ismerni”. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa hozzátette: „”Azt kívánjuk a Székelyföldet körbevevő ország népeinek is, hogy hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák be: jobb velünk, mint ellenünk… vegyék észre, az ő szabadságuk teljes megéléséhez mi is szabadok kell, hogy legyünk”.