Bár Senyei György Barna személyében 2019 decembere óta új elnöke van a rendes bíróságok központi igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatalnak, a magyar bírósági rendszer függetlenségét érintő problémák és gyengeségek továbbra is változatlanul jelen vannak – derül ki az Amnesty International Magyarország legújabb elemzéséből.
A jelentés az elmúlt nagyjából egy év legfontosabb fejleményeit mutatja be, miközben arra a kérdésre keresi a választ, milyen állapotban van a bíróságok függetlensége ma Magyarországon.
A Magyar bíróságok helyzete című jelentés – amelynek alapját egy bírók által kitöltött névtelen kérdőíves felmérés, illetve a nyilvánosan elérhető információk és dokumentumok elemzése képezi – bemutatja: annak ellenére, hogy az Európai Unió, valamint az Európa Tanács intézményei és a szakmai szervezetek évek óta folyamatosan jelzik, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének túlzott hatalma veszélyezteti a bíróságok függetlenségét, a kormány mégsem tett semmit ennek a helyzetnek a megoldására.
„Bár látszólag csend van a magyar bíróságok háza táján, de a rendszerből adódó problémák és gyengeségek továbbra is komolyan veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét. Érdemi előrelépés nem történt a hatalmi egyenlőtlenség felszámolására és a bírósági igazgatás átláthatóságának a növelésére.” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
Az OBH elnöke, Senyei György Barna elődjéhez, Handó Tündéhez képest mindenképpen egy új, sokkal kevésbé konfrontatív stílust valósított meg a bírók önkormányzati testületével, az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) való viszonyában. Ez a stílusbeli különbség a bírók többsége számára kedvező változás az addigi állapothoz képest. Az Amnesty International véleménye szerint azonban pusztán az OBH elnök személyében történt változás és a két szervezet közötti feszültség csökkenése nem jelenti a probléma megszűnését, az OBH és OBT közötti hatalmi egyenlőtlenség továbbra is súlyosan veszélyezteti a bíróságok függetlenségét.
Tavaly is folytatódtak a bíróságok és bírók elleni kormányzati politikai és sajtótámadások, amelyek negatív hatással voltak a bíróságokra. Az OBH-elnök nem mutatott túlságos következetességet ezeknek a támadásoknak a kezelésében: bizonyos esetekben példamutató módon felszólalt a támadásokkal szemben, de előfordult, amikor erre nem volt hajlandó. Ez a fajta következetlenség nem tett jót a bírósági pártatlanság megítélésének.
A bírósági vezetők nagyrészt csendben maradtak a politikai és sajtótámadások esetén, ami tovább növelte a bíróságokon uralkodó feszült hangulatot. A bírók egy része továbbra sem meri szabadon elmondani a szakmai véleményét, mert attól fél, hogy annak hátrányos következményei lennének a karrierje szempontjából vagy a nyilvánosságban érné támadás.
A bíróságokon uralkodó dermesztő légkör továbbra is súlyos probléma, még akkor is, ha történt néhány pozitív fejlemény a múlt időszakban. Az OBH elnöke nem támogatta a bírókat abban, hogy a nyilvánosság előtt elmondhassák a véleményüket, illetve az egyes bírósági vezetőkkel szemben indított vizsgálatainak gyakorlata kérdéseket vetett fel a bírói karban és a nyilvánosságban is, ez pedig nem tett jót a pártatlanságba vetett bizalomnak.
A bíróságok függetlenségét érintő egyik legfrissebb gond a Kúria élére 2020 októberében megválasztott Varga Zsolt Andrással és a Kúria működését érintő törvénymódosításokkal kapcsolatosak. Varga Zsolt András annak ellenére kerülhetett a magyar rendes bírósági rendszer csúcsára a kormánypártok szavazataival, hogy nincsen ítélkezési tapasztalata, és már a jelöltségéhez is jogszabályokat kellett módosítani. A bírókat képviselő OBT 13–1 arányban nem támogatta Varga Zsoltot, mert nem volt tapasztalata bíróként – igaz, az OBT véleménye nem kötelező erejű. Decemberben az országgyűlés törvénymódosításokat is elfogadott, amelyek tovább erősítették a Kúria elnökének befolyását, ez pedig újabb kérdéseket vet fel a Kúria szerepének erősödése kapcsán, illetve, hogy mindez milyen hatással lesz a magyar bíróságok függetlenségére.
„Mindenképpen szükség lenne a központi igazgatás átláthatóságának növelésére, az Országos Bírói Tanács jogosítványainak megerősítésére, hogy végre valódi ellensúlyát képezhessék a bírók az Országos Bírósági Hivatalnak, és érdemben el tudják látni annak ellenőrzését. A bírósági vezetőknek minden esetben ki kell állniuk a politikai és sajtótámadásokkal szemben, és támogatniuk kell bírótársaikat abban, hogy felszólaljanak a bíróságok függetlensége érdekében” – tette hozzá Vig Dávid.
(Az Amnesty International Magyarország új jelentése itt olvasható.)