Többnyire alaptalan félelmek és zavaros információk tántorítják el a férfiakat az urológiai szűrésektől. Hatalmas azok tábora, akik még sosem fordultak orvoshoz. Mi ennek az oka?
A nőkhöz képest fele annyi férfi keresi föl a doktort két év alatt, sőt körükben háromszor nagyobb annak a valószínűsége, hogy akár öt évig sem teszi be a lábát egészségügyi intézménybe. Ezek az adatok állnak egy egyesült államokbeli kutatás összegzésében. Minden ötödik férfi túl elfoglaltnak tartja magát, huszonegy százalékuk pedig fél attól, hogy kiderül valami káros az egészségével kapcsolatban. Tizennyolc százalékuk pedig fél a kellemetlen tapasztalatoktól (például a prosztata-vizsgálattól), és minden tizedik válaszadónak a személyes kérdések is gondot okoznak.
Sok zavaros, néha egymásnak ellentmondó adat, információ él a férfiak fejében az urológia rendelések és szűrések kapcsán. Hány évesen kell kezdeni a szűréseket? Hány évente kell részt venni rajta? Mennyire fáj és mennyire elkerülhető az anális vizsgálat.
Merth Gábor, Affidea Férfiegészség-központ orvos-igazgatója hasonlóan vélekedik a magyar férfiak orvoshoz fordulási hajlandóságáról. Szerinte főként az ismeretlentől való idegenkedés áll a félelmek hátterében. A szakember úgy véli: a szűrések összetételét és gyakoriságukat az életkori sajátosságok határozzák meg. Három fő korcsoportot, a 39 évesnél fiatalabbakat, a 40-59 éveseket és az ennél idősebbeket különböztetjük meg.
A legfiatalabb célcsoport esetében a fő hangsúlyt a fejlődési rendellenességek vizsgálatára, illetve a hererák kockázatára kell helyezni. Mindamellett a 18–35 év közöttiek esetében a prosztatarák igen ritkán fordul elő, de az anális vizsgálat elfogadottsága náluk a legrosszabb. Merth Gábor szerint „a 18. évesnél idősebb, panaszmentes férfiaknál elegendő öt évente beiktatni a teljes körű szűrést. Érdemes húgyúti, hereultrahangos, illetve általános laborvizsgálatot is végezni, hormonszint ellenőrzésével.”
A daganatos megbetegedések közül a prosztatarák előfordulása a leggyakoribb a férfiaknál, és a 40. év után rohamosan emelkedik az esetszám. Ráadásul akkor kezdenek először jelentkezni a helytelen életmód és a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatásai. A középkorú férfiaknál már előfordulhatnak potenciazavarok is.
A laborvizsgálaton teljes vérkép készül, mérik a vese- és májfunkciókat, illetve a koleszterin- és vércukorszintet. Mérik a tesztoszteront és a hormont befolyásoló faktorokat is, ezek eltérései a kezdődő változó korra utalhatnak. Felderítik a cukorbetegségre való hajlamot, valamint kizárják mindazokat a szív- és érrendszeri veszélytényezőket, amelyek a későbbiekben a potenciazavar kialakulását okozzák.
Az urológus felkeresése 40–60 éves korban panaszmentesen is csupán tanácsos, a 60 felettieknél viszont az évenkénti szűrésnek nem szabad elmaradnia. A korosztályt ugyanis számos urológiai betegség érinti, a prosztata-megnagyobbodás és a vizelési problémák megjelenése szinte népbetegség. Ezért a számukra összeállított szűrővizsgálaton a vizeletáramlást is érdemes mérni.
Ha kellemetlen vagy fájdalmas tünetek lépnek föl a húgyutakban, vagy a nemi szervekben, haladéktalanul fel kell keresni az urológust.