Éppen egy hónappal ezelőtt kis híján megsemmisítő DDoS– (azaz: elosztott szolgáltatásmegtagadásos (DDoS) támadás érte a 23 évvel ezelőtt, 2000-ben alapított és azóta folyamatosan frissülő Infovilág (www.infovilag.hu) hírportált.
Az internetes bűnözők – ki tudja, kinek a pénzén és megbízásából, ám igen nagy valószínűséggel politikai szándékkal – a hálózati szolgáltatások megzavarásával támadják a webhelyeket és a kiszolgálókat. Az Infovilág szerkesztőségét ért DDoS-támadásról a hírportál felelős szerkesztője előtt mindaddig ismeretlen szakember (ám, mint kiderült, az Infovilág egyik régi olvasója), Pócsi Károly fölajánlotta önkéntes és ingyenes segítségét abból a célból, hogy az eddiginél hatékonyabb védelemmel lássa el a hírportált, és a megrongált, megsemmisített híreket, tudósításokat, megismételhetetlen írásokat – a többi között a nemrég 104 évesen elhunyt Tatár Imre „Az újságíró archívumából” című szakmai-történelmi visszaemlékezéseit.
Pócsi Károly barátunk írja: a helyzet.net oldalt/portált azért hozta létre…”hogy a független magyar médiumok ellen közelmúltban végrehajtott DDoS támadások hátteréről, az ezek elleni védekezés lehetőségeiről közérthető módon osszak meg információkat. A tájékoztatás mellett nem titkolt célkitűzésem, hogy forrásokat találjak, amelyek felhasználásával egy hosszú távon fenntartható védelmi rendszert építhetünk ki. Elsődleges célom, hogy a kisebb szerkesztőségek ingyen juthassanak biztos háttérhez a demokratikus társadalom alapkövét jelentő, nélkülözhetetlen munkájukhoz.
A lapot azért készítettem, hogy valamiképp eljusson az infó többekhez, hátha akad olyan, aki beszállna és a forráskutatásban sokkal naprakészebb nálam. Sajnos, én csak az egyik fele vagyok a megoldásnak, a technikai oldal, és egyelőre nem látom, merre kellene lépni az üggyel…”
A DDoS támadásokról közérthetően: számos oldalon érhető el szakmailag megfelelő szintű leírás a DDoS támadásokról. Nem ezekkel kívánok versenyre kelni, csupán a kevésbé szakmai közönség számára szeretném könnyebben értelmezhetővé tenni ezt a négy betűből álló rövidítést.
Egy másik cikk témája: A hatóságok szerepe DDoS támadás esetén. Lényege: a támadások kapcsán rendszeresen visszatérő kérdés, hogy mi lehet a hatóságok szerepe egy-egy DDoS támadás esetében? Tudnak-e segíteni a védekezésben, vagy legalább a támadók felelősségre vonásában? Azt kell mondjam, hogy sajnos nem, és ez nem a hatóságok hibája. Megpróbálom világossá tenni, hogy miért…
Elolvasásra ajánlott még a helyzet.net portálon található Tűzoltás vagy felkészülés? című írás is. Már csak azért is, mert sokan hiszik úgy, hogy a védekezéssel ráérnek az első DDoS-támadás bekövetkeztéig. A felkészülésnek költségei vannak, és amíg nincs támadás, addig ez sokak számára kidobott pénznek tetszik. Kicsit olyan ez, mint a háztartási füst-érzékelő…
Száz szónak is egy a vége: a szeptember közepén végrehajtott megsemmisítő, illetve zsaroló DDoS-támadások nagyon komolyan veendő figyelmeztetések valamennyi olyan újságíró-szerkesztő kolléga számára, aki internetes lapot, folyóiratot, hírportált stb. szerkeszt, üzemeltet. Tudomásul kell venni, hogy bármelyik pillanatban támadás érheti, olyan is, ami ellen kellő felkészültség, védelem nélkül tehetetlen, pillanatok alatt akár egész szerkesztőségek sok évi munkája veszhet el – mondta el Pócsi Károly informatikus szakértő.