Egy 4–7 éves gyermeknek átlagosan 1,6, a 7–10 éves korosztálynak 1,8, 10–13 év között 2,2, 13–15 éves korban pedig 2,5 liter vízre van szüksége ahhoz, hogy a szervezete jól működjék. A folyadékhiánynak számos jele van: mélysárga színre váltó vizelet, akár erős szájszag, amit könnyű azonnal felismerni. Különösen gyermekeknél jellemző a sápadtság, ami a dehidratált szervezet romló oxigén-ellátásának, a lassuló vörösvértest-áramlásnak a következménye. Vannak azonban nehezebben észlelhető, a gyermekek viselkedésében bekövetkező változások, amelyek szintén folyadékhiányt jelezhetnek.
„Megfelelő hidratáltság hiányában kevésbé tudnak koncentrálni, egyes tanulmányok szerint a figyelmüket is nehezebben lehet lekötni, ha nem isznak eleget. Romlik a rövid távú memóriájuk, ami rontja a tanulási képességüket, hatékonyságukat az iskolában, lassul az olvasási és számolási sebességük” – sorolja a folyadékhiány gyermekkori tüneteit és következményeit Pangl-Szarka Dorottya, dietetikus.
A tiszta víz bevitele nélkülözhetetlen szerepet játszik a szervezet méregtelenítő funkcióinak fenntartásában, kiemelten fontos a vesék optimális működése szempontjából, a hidratálás rövidíti és enyhíti számos betegség lefolyását. Ezért kell már gyermekkortól kezdve rászoktatni a kicsiket a rendszeres, ellenőrzött folyadékbevitelre, de a kutatás szerint ebben nem áll túl jól a magyar felnőtt lakosság.
A válaszadók harmada egyáltalán nem követi gyermeke folyadékfogyasztását. Azoknál, akik ezt megteszik, az általános, valamint a középiskola megkezdése és befejezése a fontos választóvonal. A kicsik felnövésével párhuzamosan fokozatosan enyhül a szülői felügyelet, az erre odafigyelők hatoda az érettségiig kísérte nyomon, mennyit iszik a gyermeke, harmada ezzel már akkor felhagyott, amikor megkezdődtek a középiskolás évek.
Önállóságra kell tanítani a gyermeket abban is, hogy mindig elegendő folyadékot fogyasszon. Ezt a szülők valamivel több mint negyede teszi meg; 100-ból 22 felnőtt inkább a gyermekére hagyja, hogy mikor és mennyit iszik. A lakosság csaknem fele pedig elegendőnek tartja, ha felhívja a folyadékfogyasztás fontosságára a figyelmet, de a mennyiséget már nem ellenőrzi.
A magyar felnőttek 6 százaléka egyáltalán nem fogyaszt vizet, csaknem ötöde viszont egyáltalán nem iszik mást. Az első kategóriában a férfiak vannak enyhe, a másodikban pedig a nők erős túlsúlyban. A szülők csaknem fele úgy számol, hogy gyermeke napi 1-2 liter folyadékot iszik, ami különösen intenzív testmozgásnál kevés, ráadásul a fiatalok a víz mellett jellemzően teával, kávéval, szénsavas (energia)itallal és szénsavmentes üdítőkkel oltják a szomjukat. Ezt követik a tejtermékek és a szeszes italok. Az arányokon már gyermekkorban kell változtatni, és ez a felnőttek felelőssége.
A szomjúságérzet már a folyadékhiány végső jele, nem szabad megvárni. A gyermekek nem ismerik fel a szomjúság jeleit, főleg a viselkedésük változása utalhat arra, hogy inniuk kell – mondja a dietetikus. A folyadékhiány a testi bajok mellett ráadásul szerepet játszhat a boldogsághormonok (szerotonin és dopamin) előállításában, ezért a dehidratált állapot összefüggésbe hozható a rossz hangulattal. A szülők megnyugodhatnak, ez az állapot átmeneti, kellő mennyiségű folyadékbevitellel javítható, hogy ne csak egészséges, hanem boldog is legyen a gyermek.