Meredeken zuhan a fiatal hazai cégek túlélési rátája, és ebben még nincs benne a koronavírus hatása.
Látványosan romlott az utóbbi egy évben is a hazai cégek túlélési rátája: az ötéves kort a cégeknek már kevesebb mint 70 százaléka éri el, 10 éves korig a vállalkozások 46 százaléka jut el. A múlt másfél évtizedben fokozatosan csökkent a fiatal vállalkozások túlélési rátája, és ez a trend nem állt meg tavaly sem. Sőt: egy év alatt több mint 2 százalékpontot esett mind az 5, mind a 10 éves túlélési ráta.
„Az alacsony várható élettartam nem tesz jót a gazdaság stabilitásának, hiába jön létre több tízezer új vállalkozás évről évre, ha közülük csak kevés jut el a hosszú távú, stabil működésig” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. A múlt öt évben nőtt a frissen alapított cégek száma: már több, mint 29 ezer újat jegyeztek be. A növekedő cégszámnak viszont akkor örülhetnénk igazán, ha a gazdaság szerves részévé válnának hosszú távon is. Az adatok viszont azt mutatják, hogy az új vállalkozások egyre kisebb aránya képes sikeresen megbirkózni a „fiatalkori” éveivel.
| az alapítás éve | cégalapítás | 5 éves túlélési arány | 10 éves túlélési arány |
| 1996 | 38 993 | 79,77% | 61,59% |
| 1997 | 57 084 | 81,37% | 63,74% |
| 1998 | 60 943 | 82,29% | 63,82% |
| 1999 | 39 041 | 84,46% | 64,84% |
| 2000 | 44 121 | 85,21% | 64,47% |
| 2001 | 40 751 | 85,27% | 62,52% |
| 2002 | 39 303 | 85,20% | 60,65% |
| 2003 | 38 303 | 85,15% | 58,83% |
| 2004 | 39 051 | 85,35% | 58,19% |
| 2005 | 33 410 | 83,25% | 54,06% |
| 2006 | 32 843 | 82,71% | 51,80% |
| 2007 | 34 076 | 82,27% | 50,72% |
| 2008 | 48 719 | 81,99% | 48,66% |
| 2009 | 47 632 | 80,47% | 46,58% |
| 2010 | 46 996 | 76,37% | 0,00% |
| 2011 | 50 357 | 73,68% | 0,00% |
| 2012 | 38 502 | 74,68% | 0,00% |
| 2013 | 33 158 | 72,08% | 0,00% |
| 2014 | 29 533 | 69,76% | 0,00% |
A 2000-es évek elején bejegyzett vállalkozások 85 százaléka érte meg az ötödik és a 65 százaléka a 10. évfordulóját; ezek az arányok mára látványosan csökkentek. Emellett figyelmeztető, hogy a csökkenés mértéke is erősödni látszik, azaz a folyamatnak egyáltalán nincs vége. Az ötéves túlélési ráta 2 százalékpontot esett tavaly és tavalyelőtt is; a 10 éves túlélési arány is jó 2 százalékponttal csökkent a múlt évben.
A 10 éves túlélési rátánál érdemes kiemelni, hogy a 2008/09-i válság idején sok kényszervállalkozást alapítottak hazánkban is, így az abból az időszakból származó cégek fiatalkori „halála” nem nagy meglepetés. Súlyosabb gond, hogy a 2010 után bejegyzett vállalkozások 5 éves túlélési képessége is fokozatosan csökken, pedig világgazdasági szempontból az kedvező időszak volt a vállalkozások számára.
A túlélési arány csökkenéséhez nemcsak a természetes lemorzsolódás, hanem tervezett folyamatok is hozzájárulhatnak. A felvásárlások, összeolvadások szintén egyes cégek megszűnéséhez vezethetnek, ugyanakkor az átalakulásokat és a megszüntetéshez vezető eljárásokat vizsgálva az derül ki, hogy nem ez a döntő tényező az alacsony túlélési képesség tekintetében. „óA megszűnő cégek döntő többsége vagy magára hagyott vállalkozás, vagy valamely hitelező kezdeményezett felszámolást ellene, így sajnos, az alacsony túlélési ráta összességében negatív jellemzője a hazai gazdaságnak” – mondja az Opten szakértője.
A koronavírus-járvány hatása ráadásul várhatóan tovább rontja a fiatal cégek várható élettartamát. Egyrészt a gazdasági visszaesés közvetlenül is felszámolásokhoz, kényszertörlésekhez vezethet, másrészt a munkaerő-piacról kiszoruló alkalmazottak újabb kényszervállalkozási hullámot generálhatnak, ami hosszú távon ronthatja az átlagos túlélési képességet. Természetesen nem lehet általánosítani, de az üzleti terv nélkül induló kényszervállalkozások kis eséllyel élik meg a felnőttkort, mint a tervezett hátterű társaik.
A friss vállalkozások egy szűk rétege igen hamar tényezővé válik. A 2013–14-ben alapított cégek több mint 1 százaléka 5 év működés után már 1 milliárd Ft feletti éves árbevétellel büszkélkedhet. Ráadásul a tendencia azt mutatja, hogy ez az arány is növekedőben van. Tehát a csökkenő túlélési ráta mellett egyre szélesebb kör lesz viszonylag gyorsan sikeres vállalkozás, azaz erősen differenciálódik a friss cégek várható életútja.
A vállalkozások meglehetősen rövid átlagos élettartamának köszönhetően a hazai cégek jórésze jelenleg is fiatalkorú. A teljes cégbázis tekintetében a vállalkozások 45 százaléka 10 évesnél fiatalabb. Ez az életkor szerinti eloszlás azért sem nevezhető szerencsésnek, mert a működő cégek életkora az idő előrehaladtával természetesen növekszik, és nem szerencsés, hogy ennek ellenére a fiatal vállalkozások aránya továbbra is számottevő. Ez azt jelzi, hogy a cégstruktúra jórésze folyamatosan cserélődik, ami a kiszámíthatóság, stabilitás szempontjából nem szerencsés.
A gyorsan cserélődő, fiatal vállalkozások mellett azonban érdemes kitérni a nagymúltú társas vállalkozásokra is. A vállalkozások 24 százaléka 20 évesnél idősebb, tehát nagymúltú cégnek számít, 2018-ban ez az arány még csak 20 százalék volt. A vállalkozásoknak egy szűk, még az előző évezredben alapított rétege stabilnak nevezhető, és szerencsére a „20+” éves vállalkozások tábora lassan, folyamatosan bővül.
Lehet azonban egy vállalkozás akármilyen nagy múltú, akár milliárdos nagyvállalkozás, sajnos, senki nem érezheti magát biztonságban. Tavaly 392 olyan vállalkozás szűnt meg jogutód nélkül, amelynek bevétele meghaladta az 1000 millió forintot a múlt években. Jellemzően a 2010-es évek elején alapított vállalkozások tartoznak ebbe a körbe. Ez részben érthető is, hiszen ezek a cégek már megértek akkora kort, hogy kellően nagyra nőjenek.
Ugyanakkor az adatsor egyben figyelmeztető jel arra nézve is, hogy hiába nő egy vállalkozás gyorsan nagyra, attól még sok másikhoz hasonlóan könnyen ki is sodródhat a gazdasági körforgásból.
